2020.02.24. 15:00
Ismét értékelik a Bakony–Balaton Geoparkot
Az UNESCO Globális Geoparkokat négy­évente újraértékelik, a Bakony–Balaton Geopark ismételt értékelésére idén kerül sor.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy terjedelmes angol nyelvű beszámolót kell készíteni a geopark elmúlt négy évének eredményeiről, tevékenységéről, majd nyáron az UNESCO által delegált két külföldi szakértő érkezik a területre, akik a helyszíneken győződnek meg a leírtak hitelességéről – írja a veol.hu.

– Az UNESCO ezzel az eljárással garantálja a minőséget, hiszen nem elég egyszer megszerezni ezt a címet és utána hátradőlni, hanem folyamatos aktivitásra készteti a geoparkokat. Ebben a hálózatban érdemes tagnak lenni, mert óriási láthatóságot biztosít ennek a területnek, ez a program feltette a geoturisztikai világtérképre a mi területünket is. Sokan érkeznek hozzánk kifejezetten azért, mert például az UNESCO weboldalán tudomást szereztek arról, hogy a Bakonyban és a Balaton-felvidéken egy nemzetközileg elismert geopark található – nyilatkozta Korbély Barnabás, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Bakony–Balaton Geopark csoportvezetője.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony–Balaton Geoparkot 2012-ben vették fel az UNESCO geopark hálózatába, amelynek közgyűlése 2015-ben arról határozott, hogy a világörökségi programhoz vagy az ember és bioszféra programhoz hasonlóan saját programjaként ismeri el a földtudományi és geopark programot.

– Heinz Collman volt az a szakértő, aki 2011-es értékelésében azt írta, hogy mindaz, amit látott, egy földtani csodaország, mi pedig hozzátesszük, hogy ez még annál is jóval több. Ennek az elismerésnek csak az egyik alapfeltétele, hogy ezen a területen egy nemzetközi összehasonlításban is változatos, sokszínű és értékes földtani örökség van, de fontos az is, hogy olyan programokat indítottunk be, mint például a geotúra-vezetői képzés. Évente több ezren vesznek részt a programjainkon és a külső, okleveles geotúra-vezető partnereink által szervezett programokon – tette hozzá Korbély Barnabás, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Bakony–Balaton Geopak csoportvezetője.

Legutóbb a dunai geotúra pályázat keretében két vulkanológiai témájú tanösvényt megújítottak és egy újat is létrehoztak. Ugyanebben a programban valósult meg a hegyestűi új vulkanológiai kiállítás.

– Az elmúlt négy év legnagyobb eredménye, hogy a Káli- és Tapolcai-medence vulkáni értékeit az idelátogatók már nemcsak úgy ismerhetik meg, hogy gyönyörködnek benne és lefényképezik, hanem meg lehet érteni ennek a vulkáni tájnak a történetét is. Fontos, hogy a laikus érdeklődők számára is érthető és élvezhető legyen a földtudományi ismeretterjesztés.

A nemzeti parki ismeretterjesztésben az élettelen természeti értékek új színt jelentenek a palettán, de az új tanösvények bemutató tábláin hangsúlyosak a kultúrtörténeti emlékek vagy az élő természeti értékek is. A geoparkokat nem csak a kőzetek vagy a földtudományi értékek érdeklik, bár ezek vannak a középpontban.

– Még mi sem vagyunk annyira elfogultak, hogy azt gondoljuk, a Káli-medence csak a kőtengerek miatt érdekes. Attól is az, hogy a helyiek az itteni kövekből gyönyörű kőkerítéseket építettek, kereszteket faragtak, vagy, hogy különleges élőhelyek alakultak itt ki. Egyedül a Szent György-hegyen él például a cselling, amely kifejezetten a más növényeknek barátságtalan, bazaltos sziklafelületekhez kötődik. Fontos ezeknek a kapcsolatoknak a bemutatása is – fejezte be Korbély Barnabás.

Márciustól látogatható az új hegyestűi bemutatóhely, és egy uniós pályázat segítségével újabb, földtudományi szempontból jelentős helyszíneket tesznek rendbe. Megújulhat többek között az úrkúti őskarszt, a sümegi Mogyorós-domb természetvédelmi terület, vagy a felsőörsi Forráshegy is.

Fotók: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva