„Hat óra ötvenöt perckor, amikor már erősen alkonyodott, végre felhúzták a zászlót annak jelzésére, hogy Lányi hadnagy startol. A süppedékes talajú réten nehezen ment az indulás és a monoplán kissé bizonytalanul lendült a levegőben. Csukaszürke katonablúzt, sárga kamásnit és aviatikus sapkát viselt Lányi hadnagy.
A parton három motorcsónak várta az indulását. Ezek a csónakok követték a repülőgépet a Balatonon át, hogy esetleges szerencsétlenség alkalmával segítségére siethessenek Lányinak. Rendkívül érdekes, hogy az egyik csónakban helyet foglalt az aviatikus mennyasszonya, Giczy Bella, egy nagyváradi főerdész leánya is, aki egy év óta a vőlegénye minden kísérleténél jelen van.
A felszállást az összegyűlt közönség hatalmas éljennel kísérte. Eleinte alacsonyan szállott a gép, de amikor a Balaton partjára ért, egyszerre százötven méter magasságra szökött, és 70 km-es sebességgel elindult Fonyód felé. Lányi ezután istenkísértő vakmerőséggel elszállt a Balaton felett és 6 perces repülés után Fonyód fölé ért, ahol egy bazaltbánya mellett simán leszállt. Nem sokkal a leszállása után megérkezett a három csónak is. Közben Lányi az ünneplés középpontjában állt, és élvezte a megérdemelt dicsőséget.”
Ez a hír 1911-ből származik és egy fontos eseményt rögzít. Ugyanis Lányi Antal hivatásos katona, repülőkonstruktőr volt az első magyar pilóta, aki egy Blériot XI típusú egyfedelű géppel 1911. augusztus 27-én a viharos időjárás miatt előbb körberepülte a Badacsonyt, majd leszállt.
Másnap, augusztus 28-án 150 méter magasan átrepülte a tavat, Badacsony és Fonyód között. A távolságot 7 perc alatt tette meg. Lányi Antal tiszteletére mind Badacsonytomajon, mind Fonyódon emlékművet állítottak, rendszeresek itt a megemlékezések, napjainkban is megtekinthetők.
„Bauer Jenő, a repülőtársaság egyik igazgatója elmondja, hogy minden szép napon rendeznek ilyen sétarepülést délután s annyi jelentkező van, hogy akár éjfélig állandóan a levegőben lehetnének a gépek. Amint a balatoni szezon megkezdődik, megindítják a rendes járatokat Budapest és Balaton között, azonkívül körrepülés lesz minden nap a Balaton körül. Végig a déli parton, Keszthely, Füred néhány perc.”
Ezt már az Est című lap írta, 1923. május 6-án. Ugyanis a Balatonnál ebben az évben valóban megindult a rendszeres hidroplán, azaz vízirepülőgép forgalom. A német gyártmányok előnye nemcsak a kis súly és a gazdaságos üzemeltetés volt, hanem az, hogy a gépeket mind szárazföldön, mind vízen jól lehetett használni. Így könnyen le tudtak szállni akár a siófoki hidroplán állomáson, akár a Kiliti repülőtéren is.
A gépek az Aeroepxress tulajdonai voltak, s a fővárosi induláshoz létre kellett hozni az ország első vízi repülőterét. A repülőgépállomás a Gellért tér előtti Duna-szakaszon állt, a társaság irodát a Gellért Szállóban létesített. Az Aeroexpress hidroplánjai 1923 júniusától rendszeresen közlekedtek a Budapest-Siófok vonalon.
Az egyik Junkers gép menetrendszerű balatoni körrepüléseket is végrehajtott a Siófok-Balatonalmádi-Balatonfüred-Keszthely- Balatonföldvár-Siófok útvonalon. A nyaralók, a fürdőzők rövidesen megszokták a Junkers hidroplán látványát, sőt meg is kedvelték az alumíniumborítású gépeket, Ezüst sirálynak nevezték el azokat:
„Péter és Pál óta a Balaton felett is megjelennek minden nap az Aeroexpress hidroplánjai. A víz habjain úszó hófehér vitorlások fölött kacéran csillogtatják meg szárnyukat a lenyugvó napsugárban, míg utasaik Tihany, Füred, Boglár, Almádi festői szépségében gyönyörködnek. Az óriási ezüstsirályok ma már éppen úgy hozzátartoznak a Balaton vizéhez, mint a méltóságteljes kiránduló gőzösök vagy a fürge vitorlások s a repülni vágyó utasokat alig győzik magukkal vinni a felhők csábító birodalmába.”
1933-tól már Siófok mellett, Kilitin, a Magyar Atlétikai Club (MAC) jóvoltából megkezdte működését a sportrepülőtér. Ahol nemcsak a sportemberek hódoltak kedvenc időtöltésüknek, hanem több külföldi sportrepülőt is fogadtak, akik aztán Siófokon nyaraltak. 1938-ban pedig már olyan nemzetközi csillagtúrát szerveztek – a Balatoni Sporthét keretein belül –, amelynek a végpontja a Balaton, Kiliti volt.
A repülőgépek megjelenése a tónál nemcsak aviatikai érdekesség, hanem a vidék idegenforgalmára is lendületes hatást gyakoroltak, bővítve a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek sorát, amely a két háború közti erőteljes Balatont támogató kormányzati koncepciónak is szerves része volt. Nincs új a nap alatt, a tónál olyan repüléstörténeti hagyományokra lelhetünk, amely még inkább alátámasztja e vidék történelmének színességét, összetettségét., sokrétűségét.
Szöveg: Kovács Emőke
Fotók: fortepan.hu
