– Kezdjük azzal a beszélgetést, hogy május 4-től jelentős enyhítések léptek életbe. A kormány az egész ország területén engedélyezi sportrendezvények nézők nélküli, zárt körülmények közötti lebonyolítását, valamint edzések megtartását és látogatását. Ez milyen hatással van a balatoni vitorláséletre?
– Az enyhítő intézkedések nagyon jó irányban befolyásolják a vitorlázást. Egyeztettünk a vízirendészettel, és a megfelelő szabályok betartásával május végén el tudjuk indítani a kisebb versenyeket. Felmerült lehetőségként a hagyományos balatonfüredi évadnyitó vitorlabontó ünnepség és verseny megtartása is, de ez már túl közeli időpont. Balatonfüred és a vitorlásszövetség sem tud már megfelelően felkészülni.
– Milyen körülmények között lehet megrendezni a Kékszalagot?
– Ha addig nem lesz teljes feloldás a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, akkor online nevezést hirdetünk meg, a vízen pedig ki-ki a csapatával nyugodtan vitorlázhat. Elképzelhető, hogy a díjkiosztón csak az első 10 hajó, vagy csapatonként egy-egy ember vesz majd részt, a versenyt kísérő fesztivál és bankett pedig sajnos elmarad.
A Kékszalag Európa leghosszabb tókerülő versenye (Fotó: Penovác Károly/Napló)
Körülbelül kéthónapos felkészülési időszakra van szükségünk, hiszen sok munkával jár a szponzorokkal, a parti eseménnyel, a versenybírókkal, a hajókísérőkkel kapcsolatos szervezés. Elképzelésünk szerint 2020. július 30-án, csütörtökön megtartható a Kékszalag, várhatóan a szövetség elnöksége is elfogadja ezt a dátumot. Ha a koronavírus-helyzet valami miatt nagyon kedvezőtlen fordulatot vesz, akkor újra kell értékelni majd a döntésünket.
A járvány vélhetően ezen a héten fog tetőzni. Amennyiben a fertőzöttségi szám nem megy följebb, vagy elkezd csökkenni, akkor több lépcsőben további enyhítő intézkedések lépnek életbe május 18-tól.
– Limitálják majd a Kékszalag résztvevőinek számát?
– Nem. Sőt, azt szeretnénk, ha a hajózás nélküli tavasz után minél jobban megjönne a vitorlázók kedve! A hajószám nem befolyásolja ilyen szempontból a rendezvényt, szétoszlik a vízen. Remélem, hogy a jubileumi Kékszalag után (2018-ban volt az 50. évforduló) most is rekordot fogunk dönteni.
– Külföldiek is nevezhetnek majd?
– Azt gondolom, hogy addigra a korlátozások feloldása kerülnek, de ebben nem merek biztosan nyilatkozni.
Az 50. Kékszalag (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)
– A magyar résztvevők már most elkezdhetnek edzeni?
– Minden további nélkül el lehet kezdeni az edzéseket, az élsportolóink egy edzővel, vagy kisebb csoportban már kimehetnek a vízre. Júniusban pedig be lehet indítani a vitorlásiskolákat és szép lassan vissza fog térni az élet a vízre. Nagy öröm, hogy végre elindul a szezon, és remélem, hogy egy tartalmas nyár elé nézünk. Úgy gondolom, hogy júliusban, augusztusban és ősszel sok mindent be lehet pótolni. Úgyhogy: Tengerre magyar!
– Melyik lesz az első verseny?
– Ezt még nem tudom megmondani, az elnökségi ülésen újrarendezzük a télen összeállított versenynaptárat. Több megmérettetést is átsoroltunk őszre, tehát azok nem maradnak el, csak más időpontot kapnak. Bár elég furcsán hangzik, de például a Pünkösdi Regatta együtt lesz a Szüreti Regattával. Az oldtimer vitorlások találkozóját, a Tabu Kupát viszont szeretném az eredeti időpontban, az augusztus 20-hoz legközelebbi hétvégén megtartani, ami most már negyedik éve Bujtor István emlékverseny is egyben.
– Nem lehet megkerülni önnel kapcsolatban azt a tényt, hogy a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Professor Emeritusaként, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri tanácsadójaként nagyon komoly munkát végez a magyarországi koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésben. Hogy értékeli most ezt a munkát?
– Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere március 16-án kért fel, hogy egészségügyi vezetői tapasztalataimat latba vetve támogassam a védekezést. Lassan két hónapja napi szinten 10-12 órán át folyamatos a munkavégzés. Rengeteg a küszködés a rendeletekkel, az eljárásrendek kialakításával, és nagyon sok ember munkája van benne. Úgyhogy számomra meglehetősen furcsa, amikor az utcasarokról adnak ötleteket, hogy is kellene az egész járványügyet kezelni.
Prof. dr. Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, egyben a koronavírus-járvány miniszteri tanácsadója (Fotó: Kollár Lajos – hivatalos)
– Ön szerint úrrá lett Magyarország a járvány felett?
– Azt gondolom, hogy Magyarország példásan kezelte ezt a kérdést, mivel egész Európában nálunk sikerült a járványgörbét a legjobban ellaposítani. A megbetegedések számát korábban a jóslatok 80 ezerre tették hazánkban, most pedig abban bízom, hogy 5 ezer alatt maradunk. Magyarország lakosságának arányában ez egy nagyon jó szám. A rendészeti intézkedések jó időben, jókor születtek, az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók pedig áldozatos munkával küzdöttek a vírus ellen.
A lélegeztetőgépekről lekerült betegek száma például kiemelkedő hazánkban. Más országokban szinte ritkaságszámban fordult elő, hogy valaki a lélegeztetőgépről lekerült, nálunk – bár a végső számot még nem tudhatjuk – tízes nagyságrendben sikerült levenni olyan fertőzötteket, akik társbetegségekben szenvedtek, tehát fokozottan veszélyeztetettek voltak. Azt gondolom, hogy erre büszkék lehetünk.
Nyitókép: MTI/Jánossy Gergely
