Nemcsak a Balatonnál, országszerte mindenhol komoly a szúnyogártalom. Ennek azonban nem az az oka, hogy nem volt megfelelő a gyérítés, hanem az, hogy az elmúlt egy hónapban minden feltétel kedvezett a szúnyogok szaporodásának. Az esők utáni nagy meleg növeli legjobban a vérszívók számát.
Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője azt mondta: hivatalosan vasárnap éjfélig tart a hőségriasztás, ahogy ezt visszavonják, és az időjárás nem hátráltatja a munkát, azonnal folytatják a légi permetezéseket.
A kánikulákban a rovarok a szokásosnál tovább maradnak a növényzetben elrejtőzve. A repülésbiztonsági szabályok szerint azonban közvetlenül a napnyugtát megelőző időszakban és legfeljebb az azt követő húsz percig lehet munkarepülést végezni. Ilyenkor viszont ez nem elég hatásos, mert csak a rovarok töredékét éri el a kipermetezett szer.
Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke is megerősítette, hogy talán még sosem volt ennyi szúnyoggyérítési akció a tónál június közepéig, mint az idén, de a szúnyoginvázió elkerülése érdekében a szervezet újabb kémiai beavatkozást is elrendelt. Ezt június 18-ától, keddtől, 6400 hektáron fogják elvégezni.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság csak a repülős permetezést volt kénytelen felfüggeszteni, a földi permetezéssel nem álltak le, az folyamatos az üdülőrégióban.
Ezek a legcsípősebbek
A hazai több mint ötven szúnyogfajból a csapdák négyből fognak a legtöbbet a Balatonnál.
– A balatoni szúnyog a legnagyobb hazánkban, egy centiméteresre is megnőhet, de nem a legcsípősebb, viszont ez fejlődik leggyorsabban, ezekben a hetekben ezzel találkozhatunk leggyakrabban. A nevét onnan kapta, hogy a Balatonnál van a legtöbb, de máshol is előfordul, csak az Alföldön nincs belőle.
– Az oldalfoltos szúnyog csípése a legcsúnyább. Ez nagyon agresszív, nemcsak este támad, egész nap csíp. Inkább a fás, erdős zöldterületeken van belőle sok.
– A gyötrő szúnyogból van a legtöbb, ez egy pici szúnyog és nem annyira aktív. Inkább este, napnyugta után támad, és kisebb csípéseket ejt.
– A mocsári szúnyogból ilyenkor még kevesebb van. Főleg vízparton lehet találkozni vele, lakott területen ez ritkább.
Tudtad, hogy ezért vakarod a csípés helyét?
Amikor a szúnyog csíp, egy olyan fehérjét juttat a csípés helyére, ami gátolja a véralvadást. Ezzel egy vészreakciót vált ki, aminek hatására a szervezet hisztamint kezd termelni. Ez az anyag tágítja a hajszálereket, éppen azért, hogy az ellenanyagok jobban odajuthassanak a csípés közelébe. Emiatt duzzad meg a helye és a hisztamintól gyorsan gyulladásba is jön, ez okozza a viszketést, amit a csípés után érzünk, ráadásul a vakarással a gyulladás csak fokozódik, ezért napokig kellemetlen lehet.