A Balaton északi partjának lenyűgöző szépsége, a páratlan panoráma vonzó befektetési szempont azok számára, akik nyaralót szeretnének vásárolni lehetőleg minél közelebb a magyar tengerhez.
De nem csak a különleges földrajzi adottságok miatt költik sokan a pénzüket balatoni nyaralóra: a vízi sportok, a kerékpáros és a gyalogos túraútvonalak, a folyamatosan fejlődő úthálózat, az épülő sportlétesítmények, az állatkert, a bob, a kalandparkok az ingatlanok értékállóságát nagyban segítik. Pedig manapság túlárazott balatoni ingatlanokkal találkozik az, aki például az ingatlanbazar.hu portál ingatlanjai között böngészik.

Nem kell a fűnyírás

– Mind a nyaralókkal, mind a társasházakkal, mind a családi házakkal kapcsolatban elmondható, hogy stagnálás tapasztalható az északi parti ingatlanok esetén. A vevők besokalltak az utóbbi 1-2 év áraitól, ami miatt visszaesés jósolható meg e térségben. Rengeteg az újonnan felépített társasház, amelyeket a csillagászati árak miatt tavaly óta sem sikerül értékesíteni – mondja Kovács Zsolt, a Lakáskulcs Ingatlaniroda vezetője.

Pedig az utóbbi években a nyaralókra vágyók érdeklődése is túlnyomó részben az apartmanok, a társasházi lakások felé fordult, szemben az önálló telken álló, kiskerti nyaralókkal. Körülbelül 75%–25% arányban a társasházi apartmanok a keresettebbek, még akkor is, ha különösen a parthoz közeli ingatlanok árai szabadultak el.

– Akik önálló, kertes nyaralóra vágynak, vállalják a fűnyírást, a többnapos szezonnyitó munkálatokat is. Családdal, kutyával, macskával jönnek. Más kérdés, hogy a rövid szezon miatt a balatoni hétvégék száma kb. 6-8, és ma már sokan mérlegelnek: munkával vagy gondtalan pihenéssel, élménygyűjtögetéssel töltsék a szabadságot. És egyre többen voksolnak az utóbbira. Ezért is népszerűbb az apartmanbefektetés, mert azt elég a szezon végén bezárni, a nyár elején meg kinyitni. Még akkor is, ha rengeteg konfliktus alakul ki nyáron a lakók között, és a közös képviselőnek meggyűlik a baja velük. És az utóbbi időszakban szinte megfizethetetlenek a lakások, főleg Balatonfüreden, Balatonalmádiban, ahol nem ritka az 1 millió forintos négyzetméterár.

Persze ha a messziről érkező családnak nincs pénze frekventált helyen nyaralót venni, beéri a vízparttól távolabb eső telekkel is, például egy hegyoldalon, rajta kis nyaralóval vagy a nélkül. De az sem olcsó: négyzetméterenként 750–850 ezer forintba kerül!

Mire figyeljen, ha balatoni zártkertet, üdülőt vesz?

Ha az északi parton akar külterületen található zártkertet, mezőgazdasági művelés alá eső területet venni, mindenképpen forduljon ingatlanszakértőhöz! Mutatjuk, miért lesz erre szüksége!

– Ezek a zártkertek nagyon értékesek, sokat szőlővel, kis nyaralóval együtt árulnak. Például Csopakon, Balatonarácson, Felsőörsön figyelni kell ezen zártkertek beépíthetőségére, amely jellemzően 3–5% között mozog. Családi házakat ide nem is lehet építeni, gyakran pincének „bújtatott” nyaralókként, lakóingatlanokként épülnek meg. Ugyanis gazdasági épület, például pince épülhet, főleg a szőlő- és borvidékeken. Igaz ez Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonalmádi külterületeire is – mondja Kovács Zsolt.

– Dörgicsén például olyan szigorú az épülő ingatlanokra vonatkozó szabályozás, hogy még azt is kizárólagosan kiköti az önkormányzat, milyen típusú ingatlan épülhet és milyen lehet a nyílászárók anyaga, színe, igazodva a település képéhez – ezt már Makarész András, a CityCartel Ingatlaniroda szakértője mondja.
Víz, villany általában már van ezeken a telkeken, gáz viszont sok helyen nincs. A csatornázás gyakran nem megoldott, főleg a hegyoldalakban, pedig nélküle építési engedélyt sem kaphat a tulajdonos.

A másik fontos tudnivaló, hogy sem jelzáloghitel, sem csok nem igényelhető, ha ezekre a kieső, zártkertnek minősített telkekre akar építkezni. Ezért a kiszemelt telek, kert esetén először is a tulajdoni lapot kell ellenőrizni, hívja fel a figyelmet a szakember.
Ezen szerepel, hány tulajdonos van, osztatlan közös tulajdonról van-e szó. Ha igen, a többi tulajdonosnak elővásárlási joga van, sőt, még a szomszédoknak is. Nekik nyilatkozniuk kell, miszerint nem áll szándékukban megvenni a telket. Ha mindenki nyilatkozott, végre vásárolhat a vevő. De csakis körültekintéssel!

Ugyanis szintén a tulajdoni lapon szereplő helyrajzi szám alapján dől el, hogy – igazodva a helyi önkormányzat építészeti szabályzatához – milyen beépítési szabályozás alá esik a kiszemelt telek. Ez szabja meg, mit építhet rá az új tulajdonos. Ha például mezőgazdasági művelési terület, és szőlő van a telken, nem irtható ki – legalábbis teljes mértékben biztosan nem.

Mindenképpen utána kell járni a zöldterületi besorolásnak vagy az építési magasságnak, amely szintén önkormányzati szabályozás alá esik. Ez hegyen található telek esetén kimondottan érdekes.

Mobilházat is lehet?

– A Balatonnál hosszú távú célra nem lehet mobilházat létesíteni még az üdülőövezetekben sem, mert esztétikailag rontja az összképet, lakóautót is csak 2-3 hétre engedélyez némelyik önkormányzat. A betonalapra épülő mobilház is engedélyköteles, és maximum ideiglenesen létesíthető – magyarázza Makarész András, aki elmondása szerint olyat még nem hallott, hogy a hatóságok drónnal ellenőriznék a Balaton-környéki telkek beépítettségét, de arról biztosan tud, hogy a tóparti nádasokat drónnal, csónakkal, Google Mapsszel rendszeresen ellenőrzik: a vízügyi hatóság arra kíváncsi, pusztítják-e a part menti ingatlanok tulajdonosai a vízminőség és a tó természetes flórája szempontjából fontos nádast.

Kovács Zsolt is beszámol a mindkét partot érintő nádpusztítás jelenségéről: sok vízpart melletti telek tulajdonosa indokolatlanul nagy területen irtja ki a nádast a jobb kilátás reményében, teljesen értelmetlenül.

Olvasói fotó: Szabó Krisztina

Falusi csok a Balaton-felvidéken

A falusi csok a balatoni térségben is elsősorban azokon segít, akik életvitelszerűen szeretnének a kiválasztott településen élni. Ők jellemzően a tótól távolabb eső, kisebb falvakban találnak használt családi házat – persze csakis azokon a településeken, amelyek szerepelnek azon a listán, amely meghatározza, hol vehető igénybe a falusi csok.

Kovács Zsolt szerint nem jellemző, hogy az állami támogatás segítségével tömegével vásárolna itt ingatlanokat a lakosság. Mivel a Balatonról és balatoni ingatlanárakról van szó, csakis a 10 millió forintos támogatás számít izmos segítségnek, de a három gyermek vállalásának feltétele sokakat eltántorít a falusi csok igénybevételétől.

Olyan viszont előfordul, hogy egy-egy befektető – több ingatlannal is a birtokában – él az állam adta lehetőséggel, és így tesz szert egy újabb ingatlanra, hiszen nem kikötés, hogy első tulajdona legyen a csok-kedvezménnyel vásárolt ingatlan.

Egyébként a lista érdekessége, hogy a roppant frekventált településnek számító Tihany csok-listás, a hasonló lélekszámmal bíró Alsóörs és Felsőörs viszont nem.

Forrás: ingatlanbazar.hu