viharjelzés: Siófoknál 0
10°
11°
K/ÉK-i
7 km/h
2018.10.24. 07:00 Karády Katalin és Winston Churchill – Balatoni álhírek
Megosztom
A déli harangszó, Mátyás király, a Nemzeti dal, Petőfi halála, Kossuth Lajos, Ferenc József – ezen fogalmak köré számos magyar mítosz szövődött. Ilyen mítoszok és ehhez kapcsolódó, kevésbé hiteles, de mégis ismertté vált történetek, mondhatni álhírek, állegendák a Balatonnál is akadnak.

Az egyik ilyen, legérdekesebb álhír Karády Katalinhoz kötődik. Miszerint 1929-ben Winston Churchillel találkozott, Balatonfüreden. A találkozóról fotó is készült. Amiről később kiderült, hogy egy montázs.

Az áltörténet szerint Churchill európai tanulmányútján látta meg a magyar Marlene Dietrichet. A randevúról Churchill Balatoni nyár címmel regényt is írt állítólag, de a művet Újszászy István tábornok – Karády szeretője – később bezúzatta.

A történet leginkább ott hibádzik, hogy Churchill sosem járt Magyarországon. A Karády-legendárium azonban olyan híres, hogy ez a sztori több útikönyvben is hiteles történetként szerepel.

Nem álhír, de teljes mértékben nem is valós a lellei köztársaság története. 1899-ben Szalay Imre függetlenségi párti politikus– a fürdőhely fejlesztője –, kártya és bor mellett deklarálta a lellei köztársaságot. A helyi Hattyú szállóban összegyűlő Kossuth-párti köztársaságiak azonban ennél többre nem is jutottak. Így írt róla az országos sajtó: „Alellei köztársaság, amely San-Marinonál is kisebb, a Balatonnak somogyi partján fekszik, és a lai-kusok csak röviden Lellének vagy a bennszülöttek Löllének nevezik…”

 

A Balaton mellett egy olyan sírbolt is fellelhető, ahol nincsenek is ott az elhunytak. Áll egy érdekes vörös színű épület a fonyódi várhegyen, neve Kripta-villa. Az örök szerelem házának is nevezik, s sokan azt hiszik, ez valójában egy családi sírbolt. Abrudbányay Ödön gyógyszerész elhunyt szerelmének, Magdusnak állított így emléket. Az 1940-ben, mediterrán stílusban elkészített villából a legpompásabb kilátás nyílik a tóra, s az alagsorban található egy kőből faragott nászágy, melyben jelképesen Magdus és Ödön fekszenek, kézen fogva. Azonban ez csak egy szimbolikus síremlék, a szerelmesek – külön-külön – másutt nyugszanak.

Az időben még inkább visszafelé haladva az Anna-bálok kapcsán is felvetődnek érdekességek. Egyáltalán nem biztos, hogy az első bál 1825-ben volt, s hogy itt találkozott először Szentgyörgyi Horváth Anna (akit egyébként Krisztinának hívtak) és későbbi férje, a majdani aradi vértanú, Kiss Ernő.

Már a természettudományok körébe tartozik a Balaton-környékén található Szent László pénze vagy a tihanyi kecskekörmök vagy az argentin hekk – amit balatoni halnak hisznek napjainkig – állegendája. A 19. században egyébként még kiédesült vizű tengermaradványnak gondolták a tavat, holott valójában tektonikus eredetű mozgások, szakaszos süllyedések és a szélerózió hozták létre.

Az előbbi történeteknek olykor némi valóságalapjuk is van, s az érdekes (ál)történetek nyomán – kellő objektivitás mellett – még inkább növekedhet az érdeklődés a Pannon táj múltja iránt.

Szöveg: Kovács Emőke

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva