Egyes kutatók szerint a megszokottnál hetekkel korábban jelentkező balatoni algásodás a tó medréből felszabaduló foszfor mellett klímaváltozási okokkal is magyarázható, így a napok óta tartó és a korábbi éveknél magasabb július eleji hőség is az okok közé sorolható. De már 2019-ben és 2020-ban sem várták meg az augusztus végét a tó vizének felszínén lebegő, spenótszínű algafoltok – emlékeztetnek a szakemberek. A kékalgák megjelenésének mindazonáltal a strandolókat veszélyeztető, különösebb következményei nincsenek, még akkor se, ha ezek a mikroszkopikus lények képesek kisebb bőrirritációt okozó toxintermelésre.
– A tó nyílt vizének algák tömegére vonatkozó, július 6-án és 7-én történt vizsgálata azt mutatta, hogy az úgynevezett a-klorofill koncentrációja a Keszthelyi-medence közepén volt a legnagyobb, a szomszédos Szigligeti-medencében és Balatonszemesen viszont már jóval kisebb értéket mértek, és a Siófoki-medence is sokkal szegényebb volt algákban – válaszolta érdeklődésünkre Vörös Lajos, a BLI tudományos főmunkatársa. – Kollégáink megfigyelték, hogy a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a fonalas kékalgák vízfelszín közelében való megjelenése nem egyenletes. Ez szélcsendes időben a strandokon is megfigyelhető, minek következtében az algák mennyisége lokálisan és időlegesen meghaladhatja az egészségügyi határértéket – tette hozzá a szakember.

A szeles időjárás hatására eltűnhet a kékalga

– Az alga okozta kisebb kellemetlenségek kezelésére egyszerű és hatékony eljárások vannak – tudtuk meg Batthyány Zita orvosprofesszortól, a Kaposi Mór oktató kórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjétől. – Ne merüljünk a víz alá, kerüljük az úszást algás vízben, és a strandolás végeztével ne feledkezzünk meg a zuhanyozásról, főleg kisgyerekek esetében fontos ez utóbbi – javasolják a bőrgyógyászok. Vörös Lajos limnológus pedig úgy fogalmazott: a péntekre előre jelzett szél „biztosan szétkergeti az algákat”.

Forrás: Magyar Nemzet