likeBalaton.hu | 2021.01.30. 10:00
Kevés a süllő a Balatonban? Akkor telepítsünk!
Annyira népszerű volt a balatoni süllő, hogy szinte kifogyott a Balatonból! Éppen ezért már az 1800-as évek végén is telepítettek halikrát a Balatonba, videókon mutatjuk, hogy modernizálódott a haltenyésztés!

Már az 1800-as évek végén is előfordult, hogy nem tudtak a Balatonból megfelelő mennyiségű halat halászni, főleg fogasból volt hiány, ezért már akkor haltenyésztéssel növelték a tó halbőségét.

Kevés a hal a Balatonban

1899. április 20-án ezt írja a Vendéglősök lapja:
Nincs hal a Balatonban

Keszthelytől Siófokig a nagy tó mentén hiába vet hálót a halász. Nincs hal a Balatonban, ez a szomorú hír érkezik a magyar tengerről, a melynek halbősége egykor világhírű volt.
Karácsony táján még volt egy kis reménység, mert az erős fagy után vastag jégpáncél csillogott a tavon s a halászok készültek a jég alatt való hálóvetésre. Hires munka ez a Balaton mentén a mikor a halásznép éjfélkor lesi, hogy a tó jégén rianás támadjon, s ezalatt el lehessen ereszteni a hálót. Jókai Aranyember című regényében gyönyörűen írja le ezt a halászatot.

Nézd meg ezt a videót a jeges halászatról:

Az idén eddig nem volt rá alkalom, de az öreg halászok még erős fagyot jósoltak februárra s készülnek nagyban, hogy az eddigi hiányért kárpótolják magukat. Az őszi halászat szegénysége nagy veszedelem a mostani bérlőkre, mert nemsokára gazdag részvénytársaság veszi át az egész tó halászati bérletet s akkor a mostani bérlők kiesnek a bérletből.
Az új társaság szakszerű halászatot s haltenyésztést indít meg s mindjárt az első esztendőben sok millió halikrát szórt a tóba, hogy növelje halbőséget.”
(Forrás: Arcanum)

Ugyanebben az évben a balatoni fogasról és az azt helyettesíteni próbáló orosz süllőről írnak a lapok.

A balatoni fogas és az orosz süllő
Lendl Adolf dr. a Természettudományi Füzetekben érdekes dolgot ír a balatoni fogasról és arról, hogy ezt a specziális halunkat mi módon tévesztették össze az oroszországi süllővel és pedig szándékosan, nem véletlenül, halászaink.

A süllő és a fogas egy és ugyanaz a faj, de a balatoni halat fogasnak, a folyóvizet süllőnek mondják. Csakhogy a fogas húsa sokkal ízesebb.

A fogas a balatoni halkirály. Híre oly messze terjedt, hogy a külföld mind a balatoni fogast kívánta. Budapesten alig lehetett kapni belőle, mert mind külföldre, Bécsbe, Párisba szállították.

Ennek a következménye az lett, hogy a balatoni fogas híre bár tovaterjedt, kifogyott a Balatonból. Esztelenül kifogdosták! A külföld mindig nagyobb tömegben kérte a fogast és már nem termett elég a Balatonban; — hát mit csináltak a balatoni halkereskedők? Modern szokás szerint elsősorban egy és azután több részvénytársaságot!

Folyóinkból szintén megfogytak a halak (már a szegedi halászok is panaszkodtak, hogy nem tudnak megélni), hát Oroszországból hozatták a Balaton körül székelő kereskedő- társaságok, vagy ott lakó halkereskedők a fogast. Igaz, hogy ez másféle fogas, de ott még volt belőle quantum satis. Siófokon, Bogláron és más, a Balaton közelében fekvő vasúti állomásokon fogták tehát a fogast oroszországi ládákból és azután továbbították a külföldre, mint igazi magyar, jó balatoni fogast.

A halászmesterek persze csakhamar leszorultak és domináltak a halkereskedők. Csakhogy az ilyesmi kitudódik ám!
Most már a külföldön is többfelé mesterségesen tenyésztik az igazi fogast, és hogy a Balatonból végképpen ki ne vesszen ez a hal, azért a részvénytársaság, de kivált a magyar kormány külföldről hozatta a fogas ikrát és sok milliónyi kikelő porontyival ismét benépesítették emigy a Balatont.

Ezzel azután helyrehozták a könnyelmű gazdálkodás okozta csorbát, még pedig oly sikerrel, hogy már most az orosz halkereskedők minden törekvése hiábavaló, mert két év óta nem képesek hazánkban az ő oroszországi süllőjükből szállítani, csak alig valamit: a Balaton ismét elég bőven termi a jó fogasunkat.

És hogy ez ennyire sikerült, az országos halászati felügyelőségnek, különösen Landgraf János érdeme.” (Forrás: Arcanum)

Pusztulnak a fogassülők

A balatoni fogas körüli vita nem csitul, törvényben szabályozzák még az elnevezését is.

Folyami fogasból nem lehet balatoni süllőt csinálni

A Balatoni Halászati Részvénytársaság még a múlt esztendőben kérvényt adott be a kereskedelmi miniszterhez a „fogas“ elnevezéssel ismert halfajta forgalmának a védelme érdekében. A kereskedelmi miniszter, mielőtt a kérvény érdemében intézkedett volna , véleményezés v égett megkereste a földmívelésügyi minisztert és most Veszprém megye alispánja útján a következő érdekes határozatot küldte a részvénytársasághoz.

A Balaton környékének lakossága fogasnak a szakirodalomban Lucio perca Sandra Cuvier néven ismeretes halfajnak ama példányait nevezi, amelyek a Balatonból származnak és legalább másfél kilogrammos vagy ennél nagyobb súlyúak. A másfél kilogrammnál kisebb példányokat süllőnek nevezik.
Ez a halfaj azonban mondja miniszteri leirat, nem csak a Balatonban, hanem egyéb jelentős vizeinkben, sőt, külföldi vizekben is tenyészik, és kedvező körülmények között éppúgy elérheti a 10-15 kg-os súlyt, mint a Balatonban.

Éppen ezért a miniszter azt mondja, hogy a fogas elnevezést nem lehet a Balatonból származó példányokra korlátozni, hanem a más vizekben termelt ilyen halfajta is jogosan jelölhető meg a forgalomban fogas névvel. Ezekének a halaknak e megjelöléssel való forgalomba hozatala tehát meg nem akadályozható és védelemben csupán a balatoni fogas elnevezés részesíthető.

Ezt a védelmet biztosítja a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi 5. törvénycikk, mert ha valaki a kelendőség fokozására más vízből való halat balatoni fogas néven hozná forgalomba, cselekménye kimerítené a szédelgő feldícsérés ismérveit, s ezért úgy magánjogi, mint büntetőjogi úton felelősségre vonható. A balatoni fogas elnevezéshez fűződő gazdasági érdeke tehát a miniszter szerint akként védhetők meg, hogy a részvénytársaság esetében, ha tudomására jut az elnevezés jogosulatlan használata a forgalombahozóval szemben megindíthatja a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján az eljárást.” (Forrás: Arcanum)

Hatalmas az igény a fogasra, nézd meg a filmhíradót, amiben 1928-ban a Kelenföldi pályaudvaron pakolják a balatoni halszállítmányt!

1928-ban is megkongatják a vészharangot, a Vendéglősök lapja ezt írja október 5-én:
Pusztulnak a balatoni fogassüllők. Keszthelyről jelentik:

Már a múlt esztendőben mondogatták a balatoni halászok, hogy erősen pusztul a fogassüllő. Halászati szaktekintélyek ezt mondották: Bebizonyított tény, hogy a Balaton külföldön is híres halkülönlegessége, a fogassüllő évről évre fogy. Ezelőtt három-négy esztendővel még gyakori volt ez a nevezetes és értékes hal, ma már ritkaságszámba kezd menni. Horogra csak néha-néha akad. A süllő pusztulásának eddig három okát ismertük.

A balatoni halászatot bérlő társaság pár esztendővel ezelőtt behozatta a volgai, vagy kősüllőt, melyet a hátán lévő sötét sávokról lehet megismerni. A balatoni részvénytársaságnak inkább balatoni fogast kellett volna szakszerűen tenyészteni, mert a volgai süllő összehasonlíthatatlanul él, féktelenebb a balatoninál.

Valószínűen a volgai süllő pusztítja a balatoni süllőt. Ha ez igaz, akkor a mi fogasunk kivész a Balatonból, mert már erősen túlsúlyban van a volgai hal.
Tény az, mióta a betenyésztett hal szaporodik, a balatoni őshal pusztul. A tudományos szakértők azonkívül megállapították, hogy valami újabban fellépő rózsaszínű penész-féle betegség is kihalással fenyegeti a balatoni halak legjobbikát.

Ok végül a nagyméretű halászat, horgászat és orvhalászat is. Nem tudjuk, hogy a tihanyi biológiai állomás tud-e már erről a szomorú jelenségről és ha tud, foglalkozik-e vele?

Országos érdek lenne ez, mert a balatoni fogassüllő kipusztulása a Balaton érdekességét óriási módon csökkentené és kárt jelentene közgazdasági szempontból is.” (Forrás: Arcanum)

Mesterséges süllőtelepítés

A süllőtelepítés az 50-es években is folyamatosan zajlik, erről szólnak a korabeli filmhíradók.

A Balaton sima tükrét gyakran szántja végig a vihar.

A nagy erejű hullámzás a partokra sodorja az iszapot, és így elpusztulnak a halivadékok.

Ennek megelőzésére Alsóörsön tenyészfészkeket létesítettek, ahova a halak lerakják petéiket. Az ikrákkal megrakott fészkeket kiemelik a vízből, és a tenyésztelepre szállítják.

Az ikrákat vízzel permetezett helyiségekben megfelelő hőfokon tovább nevelik. A kamrában elhelyezett ikra fejlődését állandóan figyelik, és néhány nap múlva a keltető betonmedencéjébe helyezik át a fészkeket. Az alsóörsi telepen gyakran ellenőrzik a fejlődést azzal, hogy néhány ikraszemet felboncolnak.
A kikelt ikrákat még három hétig a medencékben nevelik, ekkor már fürgén úszkálnak és táplálkoznak is. Az életerős halakat beengedik a Balatonba. Az alsóörsi haltenyésztő telep évenként több millió ivadékkal gazdagítja a balatoni halállományt.”

Hazánk legnagyobb édes vizű tava, millió kis élet ringatója, a Balaton. A tihanyi biológiai intézet munkatársainak kutatásai alapján ismerkedjünk meg kissé a Balaton életével. Ha a vizet mikroszkóp alá tesszük, számtalan egysejtű algát látunk benne. Ez az élet alapja. Figyelik a halak növekedését, pikkelyeiből megállapítják életkorát. A boncolás a süllő étvágyára is fényt derít.

Kutatják a süllő életfeltételeit. Ilyen mikroszkóp alatt a süllőikra kikelés előtt és után. Útmutatásuk nyomán ez évben háromezer-ötszáz ikrafészket raktak a Balatonba a halászok. Ez a fehér mind ikra.

Vízpermet mellett keltetésre érlelik az ikrákat. Az eredmény, millió kis süllő, amelyek már a Balatonban kelnek ki. Elektromos halászok fogják ki a mesterséges tavakban tenyésztett pontyivadékokat, melyeket mázsaszámra telepítenek a Balatonba. Így biztosítják a tudományos kutatás és a balatoni halászok az állomány pótlását és a halászat eredményességét.”

 

Mi a helyzet most a balatoni süllőkkel?

A Balatonból halászati módszerrel 2013 óta tilos halat fogni. A kereskedelmi célú halászati tilalom nem csak a Balatont érinti, hanem világtendencia. Manapság közvetlenül a Balatonból a horgászok számára van lehetőség például süllőfogásra. (Ezen kívül a Balaton vízgyűjtő területén, egy meghatározott földrajzi környezetben, konkrét halastavakban megtermelt hal nyilvánítható balatoni halnak, pl. balatoni fogasnak.)

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei a süllők szaporodását elősegítve a tóba olyan borókabokor-füzéreket helyeznek ki, melyeket a süllők előszeretettel használnak ívóhelyüknek. Ezeket a balin, a kősüllő, a bodorka, és több keszegféle is szívesen használja ikrái lerakására.

Itt egy videó a süllőfészkek kihelyezéséről:

Zajlik a borókafészkek kihelyezése Tihanynál. 😉 Összesen 7 balatoni helyszínre kerülnek ki fészkek a napokban, hamarosan írunk róla részletes beszámolót.

Posted by Balatoni Hal on Thursday, March 12, 2020

A borókafészkeket azonban a szakemberek mesterségesen előállított mű süllőfészkekkel szeretnék egyre inkább kiváltani. A műfészkekről lekerülő süllőket ősszel egynyaras süllőként telepítik majd vissza a Balatonba.

Jelenleg épp süllőket telepítünk a Balatonba Balatonfüreden. 😉 Hamarosan jelentkezünk részletes…

Posted by Balatoni Hal on Thursday, December 3, 2020

A tóban nevelkedő süllők a gyenge planktonikus táplálék miatt nagyon lassan növekednek, őszre sokszor a 10 centimétert sem érik el, ezzel szemben a tógazdaságban nevelkedő társaik duplájára is nőhetnek.

Nyitókép: Balaton Hal, hivatalos sajtófotó

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva