2019.08.20. 09:00
Kiváncsi birkák, lomha bivalyok a majorban

Egy működő állattenyésztő gazdaságot mutat be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Káli-medencei látogatóhelye, a Salföldi Major. Találunk itt baromfiudvart, és láthatunk őshonos birkákat, disznókat, szürkemarhákat, bivalyokat, lovakat, kutyákat és szamarakat is. A majorban számos lovas szolgáltatás is igénybe vehető, ezeket egy vállalkozó biztosítja.

– 92-ben vette meg a nemzeti park a területet, ami akkor egy tsz major volt, rettenetesen lepukkant állapotban. Korábban húsmarhákat tartottak itt, de mire hozzánk került, már csak romok voltak. Az eredeti tervek szerint egy nagy expo rendezvényt szerveztek volna ide, régi háziállat-fajták bemutatójával. A kerítés mellé kis épületeket terveztek, a népi kismesterségek bemutatóhelyeként, és egy csárda is épült volna.

Végül sokkal szerényebb tartalommal, 97-ben nyitott a major a régi háziállatfajták bemutatóhelyeként, és a meglévő alapokat felhasználva megépültek az új épületek is a Balaton-felvidéki népi építészetre jellemző elemeket felhasználva – mesél a kezdetekről Barcza Gábor, aki korábban természetvédelmi őrként dolgozott a térségben, nyugdíjasként pedig a major életét irányítja.

Nyitásakor a Salföldi Major bemutatója egyedülálló volt a Balaton térségében, és bár ma már több helyen működtetnek állatsimogatót, évente 35-40 ezer ember látogat ide. Amióta állateledelt is lehet kapni, az egyébként távolságtartó állatfajok is barátságosabbak lettek, és a rackák egymással versengve dugják ki pofájukat a kifutó kerítésen, némi nassolnivalót remélve.

 

– Mindig vannak ügyes-bajos dolgaink. Nemrég elpusztult egy tehenünk, ami után maradt egy kis szürke borjú. Ezt betettük egy kutricába, ahonnét valahogy megszökött. Két napig kerestük mindenhol, amikor meglett – a falu közepén legelészett. Eleve sem volt jó húsban, de most olyan sovány, hogy azt se tudjuk, hogy hízlaljuk fel kicsit – meséli Barcza Gábor a hétköznapokról.

Bár a major alapvetően bemutatóhely, gazdálkodási központként is működik.

A 30 sváb cikta juh a fűnyírókat helyettesíti, bár, ahogy Barcza Gábor meséli, ennyi birka nem győzi a nagy területet lerágni.

A rackákat a terelőversenyeken használják, a mangalicából mindhárom színvariáció látható. Van két hatalmas szürkemarha ökör, és néhány vizibivaly is, melyek dagonyázása a kerítés mellett kialakított mocsaras részen testkközelből látható. A majorhoz tartozik két nagy szürkemarha gulya is, összesen 100- 110 darabos tehénlétszámmal, de velük csak ritkán lehet találkozni, mert ők a majortól távolabbi legelőn vannak.

A látogatók állandó kiállítást is megnézhetnek, egy régi istállóépületben rendezték be a lepkés kiállítást, ahol a Nemzeti park munkatársainak legjobb lepkefotói, és egy biokémikus-fotós, Linden Gledhill lepkeszárny makrói láthatók.

Fűszer és gyógynövénykertet is berendeztek a major területén. Bár mindkettő felújítását tervezik, most is szép illat és színkavalkád fogadja a látogatót a kertekben.

Az egyik színben kocsi és szekérgyűjtemény, mellette állat vontatta mezőgazdasági eszközök gyűjteménye látható. Gábor felhívja a figyelmemet, hogy a falon lévő – a szekér részeit bemutató ábrán biztos találok olyan szót, amit nem ismerek, és jó eséllyel élőszóban már hallani sem is fogok. Ha nem tudod, mi az az elülső felhérc, akkor neked érdemes tanulmányozni az alábbi képet.

A major az állatok látványán túl számos – főként lovas programot kínál. Lehet lovagolni, lovasbemutatón és lovaskocsizáson részt venni. A kutyásoknak sem kell otthon maradni, mert pórázon vezetett kutyával is bemehetnek a major területére. A kutyák amúgy is fontosok a major életében, egyik visszatérő állandó program minden évben június első hétvégéjén a pásztorkutyás találkozó, ahol a magyar pásztorkutyák terelő bajnokságának egyik fordulóját is tartják.

 

Képek és szöveg: Sági Ági

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva