Hazánk és a Balaton vidéke meglehetősen bővelkedik szakrális terekben. Mindezeknek a helyszíneknek különös hangulatot, háttérképet nyújt a Balaton közelsége, a víz csillogása, a tavat övező dombok és hegyek magaslatai, a sorakozó és rendezett szőlőültetvények. Jékely Zoltán sorai jutnak eszünkbe, amikor a tavi szakrális helyeket – képzeletben – végigjárjuk:
„Kiapadhatatlan mennybéli kút,
hol a vándor nem földi szomjat olt,
s a mennyet látja, ha fölé hajolt.”
A tavi kápolnák
A balatonboglári temetődombról két kápolna – a Vörös és a Kék – tekint le. Az 1856-ban épült Kék és 1896-ban épült Vörös neogót kápolnákat egyházi célokra használták, majd miután gazdátlanul maradtak, 1968-ban Galántai György festőművész bérelte ki. Eredetileg 15 évre szólt volna a bérleti szerződés, de az 1970-es évektől underground kiállítóhellyé és egyben alternatív művészeti, kulturális központtá váló kápolnák a hatalom kereszttüzébe kerültek. A rendezvényeket 1974-ben betiltották. Napjainkban szépen felújítva, a nyári időszakban képzőművészeti tárlatokkal várják a vendégeket.
Vörös kápolna (Fotó: Krausz Andrea)
Kék kápolna (Fotó: Krausz Andrea)
Nem messze a két színes kápolnától, a lellei Kishegyen lelhetjük meg a műemléki védettség alatt álló, parasztbarokk stílusú Szent Donátról elnevezett kápolnát. A kishegyi kápolnát, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a tóra, 1950-ben felújították, de sajnos 1984-ben kirabolták, így Szent Donát és Szent Kajetán barokk stílusú műemlékszobrának is nyomaveszett. A 2014-es felújítást követően méltán kapta meg a Somogyország kincse címet.
A szántódpusztai Szent Kristóf kápolna szintén különleges helye a Balaton déli vidékének. Itt ugyanis autós búcsúkat tartanak minden évben, július 25-e környékén, a zarándokok, utazók, autósok védőszentjének ünnepén. A kápolna oltárképe őrzi Szent Kristóf legendáját.
A Vonyarcvashegy és Balatongyörök közti dombról tekint le a tó egyetlen, festői környezetben található halászkápolnája, a Szent Mihály kápolna. Már az építése kapcsán is legendák születtek. Egyes források szerint a vihartól vagy a jégveréstől megmenekült halászok állíttatták az 1740-es években, de nagy valószínűséggel a kis templom ekkor már létezett. A XVIII. század végén a keszthelyi ferencesektől kivált kolduló barátok, remeték éltek itt, lakásaiknak sajnos már a nyoma sincs meg. Az igen rossz állapotba jutott kápolna megmentésére az 1960-as években társadalmi akció indult, ekkor leltek rá egy XVII. századi freskó maradványára. Ma már rendezett állapotban fogad bennünket – Németh János keramikusművész Halászlegenda című domborműve őrzi a vonyarciak és a balatoni halászok körében ma is népszerű 40 halász történetének emlékét.
Szent Mihály kápolna Fotó: Zalai Hírlap – Keszey Ágnes/archív
Eötvös Károly azt írta egyszer a Szent György-hegyről, hogy nem is hegy, hanem egyenesen szobormű. Ezen a kiváló bortermelő vidéken és a hegyoldalakon sok-sok kis, úgynevezett szőlőhegyi kápolnával találkozhatunk. Az egyik ilyen a kisapáti Szent Kereszt kápolna, amelyet a pannonhalmi apátság építtetett 1244 táján. A XVII. századtól az állapota fokozatosan romlott, majd az 1960-as évektől kezdődő rekonstrukciók során előkerült későközépkori oltára és a középkori freskónyomok.
Szintén a hegyen, a délnyugati lejtőn látható a XVIII. században épült Lengyel kápolna, melynek faragott barokk oltára, szószéke, kórusmellvédje egyháztörténeti kuriózum is egyben.
A Szent György-hegyi Balaton felvidéki Lengyel kápolna. 1760 körül a lengyeltóti Lengyel család építtette (Wikipedia)
Nem sokkal távolabb, Szigligeten áll a Szentháromság kápolna. A XIX. század közepére épült fel, a II. világháború során bombatámadás érte. Ma már rendezett állapotban, előtte egy impozáns kőkereszttel hirdeti Isten dicsőségét.
Ugyanilyen elnevezéssel Becehegyen is találhatunk egy kis kápolnát. A Bece-hegyi szőlők és présházak, pincék öleléséből élvezetes a Szigligeti-öböl panorámája.
Nyitott pincék napja Balatongyörökön – becehegyi kápolna is tárt ajtókkal várta az arra járókat /Fotó:Keszey Ágnes
Badacsony és környéke is szép sorozattal büszkélkedhet. A Szent Anna kápolnát a Füreden bált rendező Szentgyörgyi Horváth Zsigmond építette, majd az Ányos család kezelte, végül a XX. század végén bázeli magyarok és helyiek összefogásából újulhatott meg.
A Szent Donát bazaltkápolnát egy fővárosi selyemkereskedő, Laczkovics Antal építette, altemplomában Pauler Ákos neves filozófus sírhelye is helyet kapott.
A badacsonyörsi Páduai Szent Antal nevét viselő kápolna belsejét Udvardi Erzsébet festőművész képei díszítik.
Badacsonyban található Szent István kápolna, amelyet 2014-ben emeltek. A bazaltból készült, modern vonalvezetésű templom emléket állít az egykoron itt élő pálosoknak, s egyben a hit megélésére buzdítja a jelen emberét.
Kőkeresztek, kálváriák
A tó környékén számos érdekes szakrális kuriózummal találkozhatunk: haranglábakkal, magánkápolnákkal, feszületekkel, Szent Orbán szobraival, kálváriajelenetekkel.
Az egyik legismertebb kőkereszt a Badacsony tetején áll, 1857 szeptemberében szentelte fel Ranolder János veszprémi püspök. A korabeli források szerint 40 bivaly vontatta fel a sziklás, meredek úton.
A legszebben pedig maga Eötvös Károly emlékezett meg róla: „Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy mikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen-földön és minden magasságon fölül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.”
A Balaton vonzáskörzetében számos kálvária, azaz keresztút látható (Barnagon, Veszprémfajszon, Vöröstón, Magyarpolányban, Gyulafirátóton, Bakonybélben), de állt egykoron kálvária Badacsonyban, valamint Almádi és Alsóörs határában. Az egyik leghíresebb az a tihanyi keresztút, amely a hívek közadakozásából készülhetett el és 1927. augusztus 15-én szentelte fel Rott Nándor veszprémi érsek. A tihanyi kálvária története történelmi jelentőségű, ugyanis a korábban Tihanyban menedéket lelő IV. Károly egykori magyar király tiszteletére állították.
IV. Károly Kálvária
A Kálvária az uralkodó és a magyarság Trianon utáni keresztútját is szimbolizálta. Az egyes stációk a vármegyéket jelképezték. A tihanyi Kálvária túlélte a második világháború végének pusztítását. A kommunizmus idején a körmeneteket itt is betiltották és az országban egyedülálló módon, felsőbb utasításra 1960. május 3-án néhány nap leforgása alatt, szinte barbár módon elbontották.
A kőkeresztek Zalaszentgrótra, majd Sümegre kerültek, ahol napjainkig láthatók. A rendszerváltoztatást követően Tihanyban újból kezdeményezték a kálvária felállítását, végül 2013-ban szentelték fel, rekonstruálva a régi stációkat, kereszteket és corpusokat.
A Balaton partján található településeken az elmúlt évtizedekben modern, szép kálváriákat alkottak. Kevésbé ismertek a Siófok-Balatonkiliti római katolikus egyházközség keresztúti stációi, melyek a kiliti templom kertjében láthatók, 2017 nagypéntekén szenteltek fel. Az egyes állomások képeit Ágoston-Papp Mónika keramikus művész készítette.
Különös hangulatú a balatonföldváriak kálváriája, amely a XIX. század végén felavatott Boldogasszony Kápolnánál található a földvári Magasparton. A meghitt környezetben lévő keresztúti stációk a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában készültek. A földvári kálváriát 2018. július 15-én avatták, a Kármelhegyi Boldogasszony Kápolna búcsúján.
A fonyódi templom udvarán is végigjárható a keresztút 2014 húsvétja óta. A Zsolnay mintájú stációk Szántó Tamás keramikus művész művei.
Vonyarcvashegy 2010-ben csatlakozott a világszerte ismert ún, fénykereszt állításhoz. Ekkortól látható az a 2,5 méter széles kereszt, a kálváriával együtt, melyet Simon András grafikusművész illusztráció tesznek emelkedetté. Gyenesdiáson is áll – 2010 óta – egy fénykereszt, körülötte pedig a faoszlopokon grafikákkal díszített stációk.
Ábrahámhegyen, a Szent László templom mellett található az a Kálvária, amely Csíkszentmihályi Róbert alkotása. Az átütő erejű bronzszobor alakok méltón ábrázolják a krisztusi keresztutat. A zánkai kálvária a temetőben lelhető fel. Gelencsér Ferenc gipszből készített művei 2016 óta idézik Krisztus szenvedéstörténetét.
A nagy tó közelsége, a csodás természeti környezet, a tavaszi csend különös nyugalmat ad ezeknek a helyszíneken. Itt valóban megérezheti az ember a feltámadás misztériumát. S ne feledjük a vidék nagy festőnőjét, Udvardi Erzsébetet sem, aki számos alkotásán idézte meg a krisztusi szenvedéstörténetet. Nagyméretű táblaképei közül a badacsonytomaji Szent Imre templomban látható Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és a Feltámadás című, a nagyheti és húsvéti várakozás körébe illő alkotás.
Ha manapság nem is látogathatunk el ezekre a helyekre, vegyünk elő egy Udvardi Erzsébet albumot vagy egy tartalmas balatoni útikönyvet és odaképzelve magunkat a Pannon Tengerhez, várjuk szívünkben méltón a húsvéti feltámadást.
Írásunkat az áldott, tisztító ünnep jegyében, Németh István Péter Balaton vidéki költő költeményével zárjuk, kívánva így is szép húsvéti készülődést:
Németh István Péter:
Naplósorok – boglári Húsvétról
Szöllősy Ferenc atya emlékének
derékig ér a télen learatott nád már
egy kökénybokor hófehér virág-pendelyét
zöld Balatonba repitette kamaszka szellő
fagy elől bebugyolált kerti csap akárha egy töpörödött múmia
még nem is szürcsöl az orra
csak rigók ugrálnak körötte KELJ FÖL ÉS JÁRJ
romos nyaraló falait mától összefogja a vadszőlő valahány lüktető ere is
sárgál a láncfű a kutyatej s az aranyeső
a kerítés szögesdrótján ugyanúgy végig iramlik majd
százszorszépeken át szaladoz egy mókus a platánsorig
fönn elvirágzott a mandula és a barack
ám a cseresznye s a meggy koronáitól még habos a hegyoldal
szőrmók barkák előtt a parton horgászok festik a csónakot pirosra
merítőhálóikon át tengerlik a kék a kék a kék
s
MINTHA PAPÍRSÁRKÁNY-DELTOID
KÉT ÁTLÓJA AMIT GYEREK FÖLERESZT –
LASSAN ÚGY EMELKEDIK
MAGASBA ELŐTTEM A KERESZT
1999 áprilisa
