Jónéhány tényezőtől függ, hogy egy adott mennyiségű fa mennyi meleget képes adni. Többek között attól, hogy milyen fajtájú a fa, miben tüzeljük el, mennyire száraz, és hány helyiséget fűtünk vele. De akkor mennyi fát vegyünk, hogy biztosra menjünk? Az alábbiak ezt segíthetnek eldönteni!
A fafajtákról
A legjobb tűzifa a száraz keményfa, mint például a bükk, a tölgy, a gyertyán vagy az akác. Ezeknek a legnagyobb a fűtőértéke, a lágylombos fáké jóval kisebb.
A legolcsóbb tüzelő a fenyő, amivel az a gond, hogy fele olyan nehéz, mint a bükk, és bár a fűtőértéke azonos a bükkével, hamarabb leég.
Ezenkívül magas gyantatartalma tönkreteheti a kéményt, így inkább a többi fával keverve, kisebb mennyiségben ajánlott használni. Így, ha kevesebb tüzelővel szeretnénk több meleget, tölgyet vagy bükköt érdemes venni.
Nem mindegy az sem, mennyire száraz a fa
Minél nedvesebb a fa, annál kisebb a fűtőértéke, mivel a fában található nedvességnek az égés során el kell párolognia. A nedves fa 50%-os víztartalommal csak fele annyi fűtőértékkel rendelkezik, mint egy jól kiszárított 10-20%-os fa. Ahhoz pedig, hogy megfelelően kiszáradjon a fa, minimum 1-2 év kell. Így,
ha kevesebb tüzelővel szeretnénk több meleget, száraz keményfát vegyünk.
Ha ezt nem kapunk, akkor a kályha, kemence mellett érdemes tartani azt a fát, amit legközelebb fel akarunk használni, hogy kiszáradjon valamelyest.
Miben a leghatékonyabb fát tüzelni?
Attól is függ, hogy mennyi meleget ad 1 köbméter fa, hogy miben tüzeljük el, annak is utánajártunk, mik a leghatékonyabb fafűtési rendszerek.
A vegyestüzelésű kazán a legelterjedtebb, főleg a kedvező ára miatt.
Egy ilyen kazánnál a megfelelő méretű puffertartály (ez tárolja el a fatüzelésből származó energiát, amit később fel lehet használni) a hatékonyság szimbóluma. Ennek a szakértők szerint minimum 700-1000 literesnek kell lennie.
Ennél csak egy faelgázosító kazán a hatékonyabb, aminek két égéstere van.
Az elsőben a fa ég, a másikban a fa elégésekor keletkező füst, oxigénnel keverve. Akinek ilyen kazánja van, annak jóval kevesebb, ám jobb minőségű fára lesz szüksége.
Mennyi a fa fűtőértéke?
Szintén egy fontos tényező annak meghatározásában, hogy mennyi fára lesz szükségünk a fűtési szezonban. A bükk átlagos fűtőértéke 15.6 MJ/kg, vagyis 4,3 kWh/kg, a tölgyé 15.1 MJ/kg, vagyis 4,2 kWh/kg, az akácé pedig 14.9 MJ/kg, ami 4,1 kWh/kg-nak felel meg.
|
15-18 % nedvességtartalmú hasábfa fűtőértéke |
|||||
|
Fafajta |
kWh/kg |
kWh/m3 |
Fafajta |
kWh/kg |
kWh/m3 |
|
Cser |
4,6 |
3360 |
Éger |
4,1 |
2100 |
|
Kőris |
4,2 |
1960 |
Nyár |
4,2 |
11960 |
|
Juhar |
4,2 |
1960 |
Fűz |
4,1 |
2100 |
|
Forrás: Nébih |
|||||
Egy ömlesztett köbméter fa 500-700 kg-nak felel meg, fafajtától és nedvességtől függően. Egy erdei köbméter fa (1x1x1,7 m) pedig 800-1400 kg-nak. Vagyis
1 erdei köbméter száraz bükkfa elvben 12.480-18.720 MJ-nyi fűtőértéket jelent, árban pedig 30.000 forintnyi kiadást, ha állami erdőgazdaságból vásárolunk.
Kilowattórában ez 3466-5200. Érdekességképp: a havi hatósági áras gázmennyiség 5303 MJ, vagyis 1473 kWh.
De akkor mennyi tűzifát vegyünk a télre?
Mivel ez nagyon sok mindentől – a lakás nagysága, szigeteltségi állapota, a kazán hatásfoka, a fa szárazsága, a beállított hőmérséklet – függ, ezért nem bonyolódnánk becslésekbe. Nem úgy a Pénzcentrum, szerintük egy átlagosnak mondható, 100 négyzetméteres családi ház esetében, ha kb. 24°C-os kellemes meleget szeretnénk elérni, a legrosszabb szigetelési adottságok mellett télire elegendő lehet 7-8 köbméter tűzifa modern vegyestüzelésű vagy faelgázosító kazán esetében. Ha elavult a fűtőberendezés, akkor viszont akár 12-13 köbméter tűzifára is szükség lehet, kitűnő állapotú szigetelés esetén viszont már 3 köbméter tűzifa is elég egész télre. Persze, ez attól is függ, milyen hideg telünk lesz.
Nyitókép: shutterstock
Forrás: ripost.hu
