Vajon miért nevezik sokan a Kádár-kort a Balaton aranykorának? Miért számított Magyarország gumimatrac-nagyhatalomnak akkoriban? Milyen volt és mennyibe került egy SZOT-üdülés a Balatonon? Hogyan mutyiztak a vendéglátósok, a kukorica- és lángosárusok a magyar tengernél? Miért járt hozzánk annyi NDK-s turista nyaralni? Többek között erre is választ kaphatunk Glázer Tamás legújabb könyvéből, amely bemutatja, hogy milyen is volt a „Mi riviéránk az 1980-as években”.
Forrás: Glázer Tamás
A BALATON – A mi Riviéránk a 80-as években című kötet igazi retró strandkönyv, amely bemutatja a XX. század második felének Balatonját, azt, hogy milyen volt és mennyibe került a SZOT- és vállalati üdülés, a kemping, illetve az úttörő- vagy építőtábor. A sorok vicces stiklikről, ügyeskedő maszekokról, kukoricamaffiáról és szemfüles vendéglátósokról mesélnek, akik egykoron a Balaton „királyainak” számítottak.
Kiderül, hogy miért is volt olyan fontos a magyar tenger az NDK-s turistáknak, valóban könnyű volt-e a kelet-német lányokat befűzni, és milyen szerepet töltöttek be itt a Stasi Rómeó-ügynökei. Az olvasó belekóstolhat az akkori csárdák Argentínából jött balatoni hekkjeibe, a II. osztályú éttermek újramelegített gastrofól ételeibe, és megismerheti az ételautomatákat is.
A könyv felidézi a kor legmenőbb diszkóhajóit, az első siófoki megadiszkó, a Hangárbár történetét és bekukkant a 70-es 80-as évek strandjaira is, ahonnan nem hiányozhatott a vízibicikli, a kukorica, a lángos és a Palma gumimatrac sem.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Nyitókép: 1981 – Magyarország, Siófok – strand, középen a háttérben a Fővárosi Tanács üdülője, jobbra a 43-as Állami Építőipari Vállalat üdülője Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán
