A bencés gyógynövénykert és arborétum érdeklődők ezreit vonzza Pannonhalmára. Ha úgy tetszik ez egy remek közösségépítő helyszín is. Mint minden keresztény közösség, úgy a pannonhalmi szerzetesek az Isten emberek iránti szeretetéről beszélnek. A hagyományos kereteken túl a bencés tea, a likőr, a kozmetikum, a sütemény mind kiváló eszköz arra, hogy ezt elmondhassák.
Június 30 és július 08. között az immár hagyományos Levendulanapok keretében az érdeklődők érdekes programokon vehetnek részt a virágzó levendulamezők mellett. Hortobágyi T. Cirill főapát június 30-án, 14 órakor Monostori gyógyászat Pannonhalmán címmel tart előadást. Aki arra kíváncsi, hogyan lehet süteményekbe csempészni a gyógynövényeket, az délelőtt 10 órától este 10-ig a Levendula SWEET Édességnapon kézműves cukrászdák termékeit kóstolgathatja. Este ingyenes koncert, majd a további napokon kézműves foglalkozások, interaktív játékok és vezetett séták várják a vendégeket. Július elsején szintén 14 órakor Matusz Hugó perjel ad elő Bencés hagyomány, lelki egészség címmel. Szabó Márton bencés szerzetes pedig több alkalommal is elmondja A levendula útja: történetek kezdetektől napjainkig címet viselő előadását. A programsorozat záró koncertjét Palya Bea és zenekara adja június 7-én, szombat este.
A magyarországi bencés gyógynövénykultúra a pannonhalmi monostorral egyidős. A szerzetesek manufakturális körülmények között, a középkori eredetű kolostorkertekben, ún. herbulariusokban termesztettek, elsősorban a kiszámíthatóság miatt gyógynövényeket: zsályát, rutát, izsópot, a 17. századtól pedig levendulát is. A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket, hiszen a gyógyítás kezdettől fogva a monostorok fontos szolgálatai között szerepelt. Pannonhalmán 1201-ből van erre vonatkozó hiteles helyi anyag a levéltárban.
Folyamatosan élnek itt olyan szerzetesek, akik szakképzett művelői a hagyománynak és szakkönyveikben, kéziratos anyagaikban rögzítik kísérleteiket, tapasztalataikat. Külön kincs Reisch Elek Bajorországban végzett gyógyszerész szerzetes kis könyvecskéje, ahol több mint 500 recept található, köztük nagyjából 50 gyógytea receptje is, de különféle kenőcsök, alkoholos tinktúrák, gyógynövényes fürdők elkészítésére vonatkozóan szolgál adatokkal. A gyógynövénykertnek is helyet adó apátsági arborétumban 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián OSB alakította ki az 1840-es években. Bittera Gyula az 1920-as évek közepén telepítette meg az első nagyméretű levendula ültetvényt francia szaporítóanyaggal. A bencésektől bérelt területeket és Tihany mellett Pannonhalmára is telepített palántákat. A kísérlet sikerrel járt: a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjében a levendulamezők 1928 óta borítják lila illatba a Szent Márton-hegy keleti lejtőit.
A mai gyógynövényes parcellák kiterjedése ugyan töredéke a korábbiaknak, de a pannonhalmi palánták átvészelték a 20. századi viharokat, az ültetvények itt napjainkig fennmaradtak. A rendszerváltás után az életigenlő és vállalkozó kedvű szerzetesek új tartalmakkal telítették az ezeréves gyógynövényes hagyományt. Ma Pannonhalmán a Viator Apátsági Étterem, a Pausa Apátsági Cukrászda mellett az Officina Sancti Martini bencés gyógynövény-manufaktúra a növények legnagyobb felhasználója. A látogatható, kézműves körülmények között kinyert illóolaj a Benedictinus kozmetikai termékek egyik alapanyaga.
Kíváncsi arra, hogy mit adhat a ma emberének egy ilyen páratlan hagyomány? Miben fogható meg a gyógynövényes termékek spirituális tartalma, mitől különlegesek a mai fogyasztóknak? Hogyan váltak a pannonhalmi gyógynövények is egyfajta speciális kommunikációs csatornává? Hogyan nyúl egy bencés szerzetes, egy elismert séf, egy kreatív cukrász ehhez a hagyományhoz és hogyan jut el egy új termék megalkotásáig? A Pannonhalmi Levendulanapokon válaszokat kaphat ezekre a kérdésekre.
