Az elmúlt egy hétben javult a víz állapota a nyugati medencében. Az időjárás megoldotta a problémát. Foltokban, vékonyan még látható a víz felszínén az alga. A nagyobb része a partra mosódott vagy elpusztult.
Istvánovics Vera és Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagjai az eddigi mérési eredmények alapján úgy gondolják, hogy a Balaton rendkívüli algásodása a tó üledékéből való foszfor felszabadulással áll összefüggésben.
“Ekkora algatömeg két hét alatti megtermeléséhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, márpedig ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut a Balaton délnyugati területére külső forrásokból” írták a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalóban. Ez rámutat arra is, hogy álláspontjuk szerint nem állja meg a helyét az a korábbi feltételezés, miszerint az okozta a tó algásodását, hogy a Kis-Balaton felől nagyobb mennyiségű nitrogén és foszfor érkezett a Balatonba.
Ilyen most a víz felszíne Gyenesdiásnál (Fotó: Fábos Erika)
Azt, hogy mitől szabadulhatott fel a Balaton üledékéből hirtelen ennyi foszfor még nem tudják. A nagy melegek, a megváltozott szélviszonyok, a tartósan megemelt vízállás is lehet magyarázat, vagy ezek együttes hatása, esetleg valami egész más is. A kérdés megválaszolásához további kutatásokra van szükség. Annyi viszont biztos, ha úgy került volna külső forrásból a tóba, annak a befolyóknál végzett rendszeres mérések miatt korábban fel kellett volna tűnnie.
Az a terület, ahonnan a Balaton vize összegyűlik, tízszer akkora, mint maga a Balaton. A legtöbb víz a Zalából érkezik, de azon kívül még 51 másik kisebb befolyója van a tónak. A Zalánál hetente kétszer-háromszor mérik az adatokat, a kisebb befolyóknál ennél ritkábban, de ott is rendszeresen. Ahhoz, hogy megértsük mi történik, érdemes azt is tudni, hogy körülbelül öt év alatt cserélődik ki a Balaton vize, és a kifolyó tápanyagmennyiség elenyésző, a bejövőhöz képest. Ez azt jelenti, hogy ami bekerül, annak körülbelül 90 százaléka benn is marad a tó üledékében. Ez bekerülhetett lassan, hosszú évek alatt, a legnagyobb rejtély, amit meg kel oldani az, hogy miért vagy mitől szabadulhatott fel onnan éppen most.
Ez látszik az algásodásból a keszthelyi strand környékén (Fotó: Fábos Erika)
Annyi biztos, hogy az elmúlt évtizedek legdrámaibb elváltozásáról van szó. A vízgazdálkodási kutatócsoport jelentése szerint, már júliusban szokatlanul magas klorofill koncentrációt tapasztaltak a Keszthelyi-medencében. Ez az adat, a vízben található algamennyiség mutatóértéke, ami augusztus végére elérte a köbméterenkénti 300 mg-ot: ez másfélszer magasabb, mint amit az elmúlt 50 évben valaha regisztráltak a Balatonnál. A szakemberek az eddigi legnagyobb, 1982-es algavész idején sem mértek hasonlóan kiugró értékeket.
Istvánovics Vera és Honti Márk az MTI-nek azt mondta, hogy a jelenségnek további következményei várhatók: szerintük, tömeges hal és kagylópusztulásra kevés az esély. Arra valamivel több, hogy a korábbinál is erősebb algásodás indul meg, ha még visszamelegszik az idő. Az viszont szinte biztos, hogy jövő nyár elején óriási árvaszúnyog rajzás lesz a mostani algásodás miatt.
Badacsonyörsnél sem úsznak már a korábban habzó algatelepek a vízen. (Fotó: Mihály Szilvia)
Abban az eddigi elemzésekben résztvevő minden tudós egyetért, hogy alapos vizsgálatra van szükség, hogy megtalálják a kiváltó okokat. Ebben csak egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program segíthetne. Ez azért fontos, mert enélkül elkerülni sem lehet egy újabb hasonló helyzetet, márpedig ha egy ilyen invázió nyár közepén alakul ki, az komoly károkat okozhat a Balatonnál mindenkinek.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság máris pénzügyi segítséget nyújtott egy most induló tudományos projekthez, amely során hipotéziseket állítanak fel a szakemberek, és ezeket ellenőrzik, hogy mielőbb közelebb kerüljenek a megoldáshoz.
Balatonedericsnél ilyen most a Balaton (Fotó: Mihály Szilvia)
Nyitókép: Mihály Szilvia (A fotó, Badacsonyörsnél készült)
