Az őszi badacsonyi holdfénytúrán nem csak a macskabagoly hangját hallgathattuk meg, hanem a túravezető, Árvai Gábor már-már matematikusokat megszégyenítő számsorait, adatait is.
Kattints ide, mi vár rád egy esti túrán Badacsonyban!
Minden pihenőhelyen gazdagodtak ismereteink, a Rózsakő előtt az alattunk fekvő Balatonról tudtunk meg számos izgalmas információt!
Páholy-kilátó, Badacsony
Fotó: Mihály Szilvia
– A Balaton egy nagyon fiatal geológiai képződmény. Hogy ezt érzékeltetni tudjam, vegyük a Földünk eddigi életét egy napnak, vagyis 24 órának. A Föld kora 4567 millió év, a Balaton 17-18 ezer éve jött létre, vagyis ez az esemény a 24 óra utolsó 0,17 század másodpercében történt.
Eredetileg négy tómedencéből állt, de nagyjából 10 200 évvel ezelőtt, a nagyon csapadékos időjárás következtében ezek megteltek vízzel. A hullámzás lebontotta a medencéket elválasztó partfalakat, és ötezer évvel ezelőtt létrejött ez az egységes víztest, amit most látunk.
És hogy honnét tudjuk, milyen volt az időjárás tízezer éve? Erre a pollenanalízis adja meg a választ.
Olvastad már a Balaton keletkezésének legendáját?
– A Balaton 104 méterrel a tengerszint felett fekszik, a legnagyobb vízállásakor 6 méterrel volt magasabb, mint most. Fonyód és a Nagyberek térsége víz alatt feküdt, Szigliget és Tihany pedig szigetként állt a tóban. Szigligetre az 1832-es partrendezési munkálatokig fahídon lehetett átmenni.
– Mikor kezdték el szabályozni a Balaton vízszintjét?
– A Balaton szabályozásába egész a Sió csatorna megépítéséig nem léptek közbe, bár néhány forrás a rómaiak és Mária Terézia tószabályozási munkáit is megemlíti, ezekre nincs bizonyítékunk. Amikor 1861-ben megépítették a déli vasutat, a síneket nagyon közel tették a Balaton partjához. Sok csapadék esetén a síntér víztérré változott, ezért csökkenteni kellett a Balaton vízmennyiségét.
Olvasói fotó: Lavotha Levente
Erről Kiszely Károly országos építészeti felügyelő, Balaton-szabályozási kormánybiztos 1879-ben a következőket írta:
„A szabályozásnak újabb lendületet s erőt adott a déli vaspálya-társulat, melynek pályatestét a feláradt Balaton habverése és jégtorlása a tó hosszú partvonalán megtámadta, s azon nemcsak nagy költséggel helyreállítható rombolásokat okozott, de egyszersmind a pálya fennmaradását is veszélyeztette. A kérdéses pálya építése ugyanis 1858-ik évben megkezdvén, annak iránya mintegy 68 kilométer hosszban a Balaton szélén és annak csekély emelkedésű partján vonul. Úgy az elhelyezésben, valamint a pálya felszínének megállapításában végzetes hibák történtek annyiban, hogy a Balaton háborgásának romboló ereje figyelmen kívül hagyatott, s hogy esetleges feláradhatásának magassága iránt a használt adatok tévesek voltak…. „
Az elkészült Sió csatornáról ezt írta dr Szlávik Lajos: „1863. október 25-én ünnepélyes külsőségek között, a királyi helytartó gr. Pálffy Móric jelenlétében felavatták A Cathry Szaléz svájci származású mérnök-vállalkozó által épített Sió-zsilipet, amely először tette lehetővé a Balaton vízszintjének szabályozását.
A zsilip 13,3 méter széles, egyszerű faszerkezet volt, hét nyílással és mindössze 17-18 m3 s1 vízleeresztő képességgel. Minden nyílásnak kettős, egy felső és alsó részből álló, lánccal mozgatható rekesztő táblája volt. A Sió-zsilip üzembe helyezésével megszűnt a Balaton természetes vízjárása és mesterségesen szabályozott vízállású tó lett belőle. ” (Forrás: Arcanum/ Vízügyi Közlemények, 2005. )
Fotó: Krausz Andrea
– Milyen gyorsan folyik le most a víz a zsilipen?
– Ha teljesen kinyitják a Sió-zsilipet, akkor egy centiméter vízszint csökkenéshez normál meteorológiai körülmények között két és fél nap kell.
– Mennyi víz van a Balatonban?
– Jelenleg a tóban közel két köb-kilométernyi víz van. A probléma az, hogy a víz alatt van három köb-kilométernyi iszap is. Évente 200-250 ezer tonna por, iszap kerül a Balatonba, ebből a levegőből hulló por 25 ezer tonna.
- 51patak torkollik a tóba, 34 patak az északi, 17 a déli parton,
- jelenleg 24 patak folyik és visz vizet, hordalékot a Balatonba, ehhez jön a Zala-folyó által vitt vízmennyiség.
- A Balaton vízgyűjtő területe 5 775 négyzetkilométer, ebből a Zaláé 2 620 négyzetkilométer.
- A Zalába 113 patak folyik bele, míg elér a Balatonhoz. Nem hiába kellett ülepítő rendszereket építeni a Kis-Balatonnál, hogy a belőle bekerülő víz minőségét szabályozzák.
A Kányavári-sziget a Kis-Balatonnál; Fotó:
MTI/Varga György
Emlékszel, egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer az egyik és nagyon fontos elem a Balaton vízminőségének megőrzésében. Többek között az itt található nádasok, növényi társulások szűrik, tisztítják a Zalából a Balatonba tartó vizet.
A Kis-Balaton első üteme a 80-as évek közepén létesült, azzal a céllal, hogy a Balatonban lezajló eutrofizáció, az algaképződés a Keszthelyi-öböl elé helyeződjön. A Zala és sok kisebb patak hordalékát, sok más mellett a foszfor- és nitrogén formákat azóta itt dolgozza fel a természet.
A második ütem részleges elárasztása 1992-ben kezdődött, majd a rendszer átalakítása után 2015-ben zárult le. Ez a rendszer a Zala vizét napjainkban körülbelül 120 nap alatt vezeti a Balatonba.
A tározók kialakítása előtt a Zala Zalavártól 15-20 nap alatt ért ide a fenékpusztai befolyóhoz. Rendkívül kis esésű, lassú folyású volt korábban is a terület. Azzal, hogy el lett árasztva, és több mint 100 km-nyi töltéssel lett terelve a víz, a természetnek van ideje feldolgozni a tápanyagokat. A rendszer csodája, hogy 26 műtárgy, zsilipek, hallépcsők, hidak biztosítják, hogy a víz a területen maradva megtisztuljon, mégis egy rendkívül gazdag természeti környezetté vált.
Fotó: Mihály Szilvia
– A Balatonnak van áramlása?
– Igen, a tónak van egy áramlási rendszere, 0,3 méter per szekundomos szél már megindítja a hullámzást. A Balaton vize időnként lecserélődik, ez a Keszthelyi-medencében 14 havonta történik, ahogy megyünk keleti irányba, annál hosszabb a folyamat, a Siófoki medencében ez 7-8 évig is eltart.
A Balatonnak van egy pontja, ahol nincs iszap lerakódás, ez pedig a a Tihanyi-félszigetnél van, mert ez a felkiáltójel alakú benyúló félsziget leszűkíti a tó medrét és felgyorsítja az áramlást. Így nagyobb lesz az eróziós tevékenység, kisöpri onnét az iszapot, ami Siófokra kerül.
Februárban kilengett a Balaton, a kenesei partra zúdult a víz Keszthelyről, kattints ide a részletekért!
Fotó: Mihály Szilvia
– Az iszaposodás veszélyes?
– Nem, ez egy természetes folyamat, minden tó töltődik fel. A tavak csak emberi idővel mérve állandó képződmények. Az üledékek folyamatosan telítik el azokat, ez évezredeket jelent a Balaton sekély, 3,4 méter átlag mélységét nézve.
Nem megoldás, ha több vizet engednének bele, volt róla szó korábban, hogy a Dráva, Rába vagy más folyók vizét mesterségesen belevezessék, de azoknak egész más a kémiai összetétele, ökológiai rendszere, ez tönkretenné az élővilágot.
A másik nagyon veszélyes folyamat, ha az iszapot akarják eltávolítani. Abban ugyanis élőlények milliárdjai élnek, melyek a tápláléklánc részei, nélkülük nincs Balaton.
Nyitókép: Olvasói fotó, Fidrich Ákos
