Tavaly két héttel korábban, idén a szokásosnál három héttel később kezdték el szedni a csabagyöngyét Ordacsehiben, a Balaton Agrár Zrt. négyhektáros ültetvényén. Ez a környék a fajta legnagyobb termőterülete az országban, és a Varga pincészet idén mintegy félszáz termelőtől 300 ezer kilogramm szőlőt vásárol fel, amit badacsonyörsi központjában dolgoz fel – mondta a Varga Pincészet ügyvezetője, Varga Máté.
Varga Máté elmondta, a megszokottnál hidegebb, esős májusi időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a szőlő fejlődését, ez az oka annak, hogy a fajtához képest későn kezdik szedni a gyümölcsöt.
– Hajnali kettő órakor indultak el a kombájnok, éjszaka szüretelünk – mondta Varga Máté Péter, a Varga Pincészet tulajdonos-ügyvezetője. – Ez azért fontos, mert hogy ha a kánikulában szednénk a szőlőt, romlana a bor minősége.
Ezzel a kombájnnal, de kézzel is szedik a fürtöket. Ordacsehiben négy hektárról szüretelnek
A napfényes, meleg nappalokon a szemekben cukor képződik: érik a szőlő. Az érett szőlőszemekben lévő savnak azonban már rosszat tesz a meleg. Az pedig a bornak tesz rosszat, ha kevés benne a sav, nem lesz tartása, bágyadt és unalmas lesz. Így tehát a harmonikus ízű bor érdekében meg kell menteni a savakat attól, hogy a melegben – ahogy a borászok mondják – elégjenek. Ezért nagyon fontos a borkészítés folyamatában a szüret idejének megválasztása. Úgy kell időzíteni, hogy a borász a szőlőt teljes érettségében szedje le, abban a pillanatban, amikor a legtöbb értékes alkotó van benne. Egy olyan irtózatosan meleg napon, mint amilyen az ordacsehi szüret első napján, hétfőn volt, nem nyertek, hanem veszítettek volna.
– Másrészt azért is fontos az éjszakai szüret, mert ezekben a nagy melegekben szinte felforrósodnak a szemek napközben, éjszaka valamelyest ez visszahűl, 25-30 fokos szemeket szedünk ilyenkor – mondta Varga Máté. – A szőlőszemek hőmérséklete pedig a feldolgozás szempontjából sem mindegy. Minél melegebb a szőlő, annál gyorsabb az oxidáció, ilyenkor pedig a frissességéből veszít a gyümölcs, vagyis a bor szempontjából a gyümölcsre sajátosan jellemző illat és íz aromákból lesz kevesebb.
A csabagyöngyéből reduktív eljárással készül könnyed, gyümölcsös bor palackjai, pár hét alatt, várhatóan már szeptember elején a boltok polcaira kerülnek.Ez a borfajta főleg Budapesten népszerű a fiatalok körében. Fröccsnek napközben is, de egy nyári meleg nap után, jól behűtve, tisztán is kiváló.
A világ egyik legismertebb hibrid szőlőfajtája
Ez az egyik legismertebb és legkedveltebb csemegeszőlő itthon, de halványsárga bogyóit a világ szinte minden szőlőtermelő országában termesztik.A csabagyöngye annyira korai érésű, hogy hagyományosan ebből a fajtából készül egész Európa első újbora, méghozzá a Balatonboglári borvidékhez tartozó Ordacsehiben termesztett szőlőből.
Az írásos emlékek szerint a bronnerstraube és az ottonel muskotály szőlők keresztezéséből származik. A DNS-vizsgálata azonban azt eredményezte, hogy az egyik ős allélja alapján inkább az irsai olivér és a mátrai muskotály az a két szőlőfajta, amelyekből származtathatók a csabagyöngye tulajdonságai.
Sokan úgy tartják, hogy Stark Adolf nemesítette Békéscsabán, de ez nem így van, ő csak felnevelte az oltványt. A csabagyöngyét Mathiász János nemesítése, aki páratlan életművével az egyik legnagyobb tekintélye a hazai szőlőkultúrának és borászatnak. Grandiózus nemesítő munkába kezdett így 3700 fajtát nemesített. Boraival, csemegeszőlőivel több, mint kétszáz világversenyt nyert meg, olyanokat ahol a jelenlegi gyakorlattól eltérően, csak egy aranyérmet osztottak ki.
Láttad már hogyan szüreteli egy gép a szőlőt? Itt most megnézheted.
Fotók: Németh Levente/sonline
