A problémát jellemzően nem az itt fészkelő, hanem a téli vonulás alkalmával hazánkba érkező példányok okozzák, amelyek számára a be nem fagyott vizek remek vadászterületet jelentenek.
Mivel nincs befagyva a Balaton, megállnak pihenni
– Társaságunk számára az egyik legnagyobb, jelen pillanatban megoldhatatlannak tűnő probléma a kárókatonák kártétele elleni küzdelem. A kárókatona mind a tógazdasági haltermelésben, mind a Balaton halállományában nagy, immár nem is csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontok alapján is beavatkozást igénylő károkat okoz – tette közzé a hatalmas étvágyukról is ismert madarakkal kapcsolatos aggodalmát Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a társaság honlapján.
Ma már a horgászok előtt sem ismeretlen a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) okozta felbecsülhetetlen mértékű kár a halállományban. Míg korábban, a hazánk kontinentális éghajlatára jellemző telek idején vizeink befagytak, a madarak átrepültek felettünk. Azonban ennek elmaradása következtében egyre több nagy kárókatona tölti el nálunk a téli hónapokat, és sok esetben a sirályokkal együtt csapnak nagy lakomákat.
A nagy kárókatona legalább napi fél kilogramm halat fogyaszt el, így egy téli napon a Balatonon akár egy kamionnyi haltelepítés mennyiségét fogyaszthatják el az itt telelők.
Az általuk okozott kár nemcsak az elfogyasztott napi halmennyiségben mérhető, hanem a vadászat során megsebesített halak megbetegedésében és a növényvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásában is. A Balatonon a süllő, a balin, a garda, valamint egyéb keszegfélék szerepelnek leggyakrabban az étrendjében.
Tollászkodó kárókatona
Forrás: H. Szabó Sándor/MTI
Okosan vadásznak
Egyébként kifejezetten okos madarakról van szó, akik csoportos vadászatuk során roppant intelligens manőverekkel terelik a hideg vízben összeállt „vermelő” halcsapatokat. Ez azért is probléma, mert a mozgásra kényszerített, összezsúfolódott halállomány saját magát is akár végzetes helyzetbe hozhatja, ráadásul rendellenes összetömörülésükkel a víz felső rétegébe kényszerült egyedek megfázhatnak.
Az elmúlt teleken többször is előfordult, hogy egy-egy balatoni kikötőmedencében olyan mennyiségű hal zsúfolódott össze a kárókatonák terelései nyomán, hogy saját maguknak okoztak oxigénhiányt.
Fotó: Freepik
Nappal vadászik, éjszakára általában magas fák ágai közé csapatostul telepszik le. Az ismert nagyobb éjszakázóhelyek Alsóörsön, Tihanyban, Balatonöszödön, a Nagy-Berekben, a Kis-Balaton több pontján, Keszthelyen és Vonyarcvashegyen találhatóak, de számos más helyen, egyebek között Szigligeten is feltűntek.
Szári Zsolt úgy fogalmazott, egyes tógazdaságok alapvető termelési nehézségeit nem az időjárási tényezők kedvezőtlen alakulása, vagy nagy gazdasági károkat előidéző halbetegségek okozzák, hanem a kárókatonák rendszeres jelenléte.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ugyan rendelkezik kárókatona-gyérítési engedéllyel, ám ezt az illetékes természetvédelmi hatóság nagyon szigorú feltételekhez kötötte, ami jelentősen gyengíti a védekezés hatékonyságát.
Nyitókép: Freepik
Forrás: veol.hu
