– Beleszerettem a németországi Freiburg szőlészeti-borászati kutatóintézetének módszereibe, ahol tíz éven át dolgoztam és a szakma csínját-bínját megtanultam. Évekkel ezelőtt elhatároztam, én leszek az első fecske, hazahozom a nyugat-európai hozzáállást – mutat körbe a hibátlan füredi ültetvényen Gyukli Krisztián.
A fiatalember így folytatja: a megszerzett tudást és technológiákat alkalmazta az édesapja által 40 éve alapított családi pincészetben. A borász hazaérkezése után több olyan dologba vágott bele, ami a környéken újdonságnak számít. Így például olyan különleges magkeverékeket alkalmazott ültetvényeiken, amiket mások még nem, és olyan talajápolási technikákkal foglalkozott, amiket akkor, tíz éve még megmosolyogtak.
Aztán 2006 környékén elkezdte a gyöngyöző bor készítését, ami kuriózumnak számított, mert ha szénsavas italról volt szó, a pezsgő a kedvenc. A szakember 2010-ben telepítette az első olyan nemesített szőlőfajtát Magyarországon, ami védett volt a különféle gombák ellen, nem igényelt vegyszeres növényvédelmet, védekezett a betegségek ellen.
Édesapjától is azt tanulta, a vegyszeres kezelés sem a szőlőnek, sem a talajnak, sem a többi növénynek nem tesz jót- A borban, mustban feldúsuló kemikáliák az ember egészségére nézve sem előnyösek, ugyanis a legtöbb vegyszer a mezőgazdaságban a szőlőbe kerül.
Krisztián megszállottan próbált tökéletes összhangba kerülni a természettel, két éve már az összes ültetvényük biológiai művelésű, és a még nem rezisztens fajtákat is ökológiai készítményekkel óvják, így készítik a bioborokat. Idén újdonság, hogy a bio védjegy mellé a 2018-as összes bora megkapta az európai vegetáriánus védjegyet, aminél a vizsgálatot egy Somogy megyei alapítvány végzi, majd adja a minősítést.
Ezt a módszert is Németországban ismerte meg, ahol a kereskedelemben nagyon népszerűek a bio- és vegán borok, ami a zöldségre, gyümölcsre is jellemző. A vegán módszer szerint a must, bor nem szennyeződhet a tisztítást szolgáló állati termékkel, mint például a különböző halhólyag és tej, tojás alapú készítményekkel, állati porcokból, csontokból kinyert zselatinnal, ahogy a Gyukli-pincészetnél történik, és ez érvényes szőlőmag termékeikre is.
– Mi semmit nem használunk, mert a talaj egészséges, nincs agyonműtrágyázva, szántva, hagyom, hogy a talaj természetesen éljen. Ha beleások a földbe, számtalan földigilisztát, apró bogarakat látok, amik termelik a humuszt. Így élő talajban él a szőlő gyökérzete, ezzel tápanyagokat tud felvenni, nem kell külső műtrágyát, nitrogént, foszfort bevinni – avat be módszerébe.
Hozzáfűzi, azokkal a magkeverékekkel, amiket az ültetvényeken alkalmaznak, például a pillangósvirágúakkal, facéliákkal olyan populációk jönnek létre, amik a légköri nitrogént megkötik, a földbe juttatják, így saját gumóján keresztül szerves nitrogént tud felvenni a szőlő. Végül is növény és szőlő szimbiózisban él egy dinamikus talajban.
A szőlő rengeteg tápanyagot fel tud venni, és így a must tele lesz savakkal, cukrokkal, tápanyaggal, vitaminnal, és abból olyan bor készül, amihez nem kellenek külső mellékanyagok, szőlőből is lehet bort készíteni. Korábban a szőlőket annyira műtrágyázták, szántották, hogy később meddő lett a talaj, húsz év múlva ki kellett vágni az ültetvényt, mert beteg lett a növény.
A borász megjegyzi, ők öt hektáron művelik a szőlőt, nagyobb területeken nehéz mindezt megvalósítani, másfelől többen nem elkötelezettek a bio- és vegán bortermelésben, ugyanis a hazai rezisztens fajták nemesítése is nagy múltra tekint vissza, csemege és borszőlőfajtáknál egyaránt. Gyukli Krisztián szerint a magyar borok több mint fele vegán, csak nem minősítik azokat a gazdák, mert nincs komoly piaci igény arra, hogy ez a címkéken megjelenjen.
– Ennek ellenére néhány év múlva elterjednek a vegán borok Magyarországon – véli a borász, aki arra is büszke, hogy egyedüliként a régióban, az említett módszerekkel brandyt is készít, finom, illatos borokból, muskotályból, speciális fahordóban érlelve. Az ital közel négy év alatt lesz karakteres, vajas, fahéjas, Bourbon vaníliás, diós illattal. Az ünnepek pillanatát erősíti a csokoládéval, szivarral, desszerttel együtt.
Idei terveiről úgy mondja, a solaris, a Füred gyöngye, a hibernál rezisztens fajták mellé nemrég telepítették a muscarist, ami az illatos, parfümös borok alapja lesz. Álma, hogy az olaszrizling és az illatos muscaris házasításával egy szép, jó savtartalmú, finom, illatos, gyöngyöző bort készítsen.
A borász elkötelezettségét jelzi, hogy a Rizling Generációban aktív és hatékony embereket vár, aki tenni akarnak Balatonfüredért, a borrégióért, a Nivegy-völgyért, az egészséges ültetvényekért, a szőlő visszatelepítéséért, hogy a dűlőknél legyenek többnyelvű táblák, járható utak.
– Cél az, hogy a vendégek belássák, ez egy olyan régió, ahol nemcsak strandolni meg lángost enni érdemes, hanem kitűnő borokat is lehet kóstolni. Ezen a földön évszázadok óta a szőlőből éltek az emberek – vall szenvedélyéről Gyukli Krisztián.
(A cikkben szereplő fotókat Pesthy Márton készítette)
Forrás: veol.hu
