Az ideális ruházat és felszerelés megtalálása érdekében az Intersport budaörsi áruházában néztünk szét, az üzletlánc áruházaiban ugyanis minden adva van, hogy tetőtől talpig megtaláljuk a legpraktikusabb viseletet. A barangolásban Bakos Edit, az áruház téli sportok osztályának szaktanácsadója volt segítségünkre, aki rögtön az egyik tévhit eloszlatásával indított.
– Rétegesen kell öltözködni, de nem igaz, hogy a legvastagabb kötött pulcsit kell felvenni, és a síbakancs alá sem érdemes nyolc zoknit húzni – mondta Bakos Edit. – Ha túl sok ruhát veszünk magunkra, nehézkesen tudunk mozogni, és a bőrünk sem tud lélegezni a kabát alatt. Deréktól felfelé a megfelelő aláöltözet, a pulóver és a sídzseki bőven elegendő, alulra pedig szintén aláöltözet és a sínadrág. A legfontosabb, hogy a ruházat melegen tartson, elvezesse a nedvességet, és a testünk ne hűljön át.
Ami az aláöltözetet illeti, a dobozokon fel van tüntetve a funkcionális anyagú, műszállal vagy éppen gyapjúval átszőtt dressz hőkategóriája, vagyis hogy hány Celsius-fokig védi a testet a kihűléstől. Erre érdemes rávenni a polárpulóvert – a síeléshez a vékonyabb, a túrázáshoz a vastagabb ajánlott –, végül a kabátot. Utóbbiból számos különböző márka található az áruházban, és bár a technológiák eltérőek, valamennyinek megvan a jól bevált módszere arra, hogy melegen tartsa a síelőket.
– Néhány dzsekiben sima vatelinbélés van, a másikban pehely- és tolltöltetek – folytatta Bakos Edit. – Olyan kabátok is kaphatóak, amelyekben belül polárbélés van vagy éppen hővisszaverő tükrök. Utóbbiak a dzseki belsejében található ezüstös színezésű anyagok, amelyek »visszaverik« a testhőmérsékletet, és biztosítják, hogy minimum harminchat fokos maradjon. A kritikus részeket, vagyis a tüdőt és a vesét különösen védik. Valamennyi technológiára igaz, hogy könnyen mozoghatunk benne, mégis melegen tart. Feltéve persze, hogy folyamatosan mozgásban vagyunk. Ha egy helyben álldogálunk, egyiktől se várjunk csodát.
Mivel a kabátok textilanyagát membránokkal (amolyan hártyaszerű laminátumokkal) szőtték át, egyik sem engedi át a vizet, a szellőzést viszont biztosítják. Természetesen az összes kabát vízálló, a gyártó fel is tünteti rajtuk, mekkora vízoszlop nyomását bírja el (1500 mm-től felfelé nevezhetjük a ruhát vízállónak). A kialakításnál pedig a snowboard szerelmeseire is figyeltek, az ő kabátjaik némileg bővebb szabásúak, hogy a különböző védőfelszerelések (pl. gerincvédő) beférjenek a dzseki alá. A könnyed mozgás érdekében a csípő- és derékmagasságig érő kabátokon szellőzőnyílások is találhatók, akárcsak a sínadrágok esetében.
S ha már a nadrágok… A klasszikus, műszálas anyagból varrt sínadrágok mellett egyre inkább elterjedtek az úgynevezett softshell nadrágok. Utóbbi szárazabb időben praktikusabb, mivel kevésbé vízálló, ám könnyebb és némileg talán kényelmesebb is, mint a hagyományos viselet. Elsősorban a profiknak ajánlott, ha ugyanis kezdők vagyunk, nincs kizárva, hogy sokat esünk-kelünk, akkor pedig számít, mennyire pergeti le a nedvességet az anyag.
– A softshell elnevezésű technikai anyagot eredetileg túrázáshoz fejlesztették ki, onnan ültették át a síelésbe. Erős havazás esetén kevésbé ajánlott, szép időben viszont kényelmes viselet. A női nadrág szabása némileg hasonlít a ma elég divatos csőnadrághoz, úgyhogy a fiatalabb lányok inkább ezt preferálják. Néha talán átesnek a ló túloldalára, és annyira kis méretet néznek ki maguknak, hogy már mozogni is alig tudnak benne. Ilyenkor azért finoman jelezni kell, hogy nem biztos, hogy a sípályán a megjelenés a legfontosabb…
A sízokni hossza annál inkább lényeges. A fázós típusoknak a gyapjúval kevert fajta javallott, míg a kevésbé didergősöknek a műszálas is megfelelő. A lényeg, hogy a zokni szára magasabban legyen, mint a síbakancs vége, így ugyanis sportolás közben nem gyűrődik be. Az egyszerű, hétköznapi viselethez használt zoknik viszont könnyen átáznak, így néhány órán belül jégtömlőnek érezzük majd a síbakancs belsejét. Emiatt nagyon fontos a megfelelő, lehetőség szerint nedvességelvezető zokni kiválasztása. Hét pár beszerzése helyett ugyanakkor két-három is bőven megteszi, az aláöltözethez hasonlóan ugyanis ezek is gyorsan száradnak.
Síkesztyű terén még jobb a helyzet, ott ugyanis egyetlen pár is elég az egész hétre. A pamutos, vatelintöméssel kibélelt darabok mellett itt is vannak prémium-, hővisszaverős technológiával ellátott termékek, amelyek a beépített membránoknak köszönhetően szintén vízállóak, szélállóak, valamint jól szellőznek. A kínálatból nem hiányoznak a belső merevítővel, úgynevezett protektorral ellátott kesztyűk sem. Ezeket elsősorban a snowboardosok számára fejlesztették ki, a cél, hogy az esés utáni földet érésnél ne sérüljön a kézfej, és ne törjön a csukló. Az utóbbi időben viszont a síelők körében is egyre inkább elterjedtté vált.
A felszerelés egyik legfontosabb része ugyanakkor kétségkívül a sisak, amely az európai sípályákon tizennyolc éves korig mindenütt kötelező.
– Az összes többi felszerelésünkhöz hasonlóan itt is van gyerek-, valamint felnőttméret, sőt, a sisakokat fejforma szerint is gyártják. A sisakok a kerékpáros fejvédőkhöz hasonló műanyagból készülnek, és mindegyiknek át kell mennie a törésteszten, mielőtt a polcra kerülnek. Annyiban eltér a biciklis sisakoktól, hogy belül jobban ki van bélelve, így melegen tartja a fejet, ugyanakkor apró lyukak is vannak rajta, hogy a szellőzés is biztosítva legyen. Sokan hajlamosak legyinteni erre, de még senki sem szenvedett balesetet azért, mert sisak volt a fején; nem véletlen, hogy egyre több pályán teszik kötelezővé a felnőttek számára is. A síelés befejezése után pedig érdemes a sisakot sapkára váltani, aligha akarunk ugyanis egész nap fejvédőben mászkálni. A választékunkban pamut-, műszálas és gyapjúsapkák is vannak, utóbbit azért kedveli a többség, mert úgy tart melegen, hogy közben egyáltalán nem izzadsz. A fázósabbaknak a béléssel kipárnázott sapkát érdemes választaniuk, a többieknek viszont inkább a lyukacsos anyagból kialakítottat, az ugyanis jobban szellőzik.
Végül a síszemüveg maradt, amelyet a sisakkal együtt érdemes megvenni. Fontos ugyanis, hogy ne legyen rés a kettő találkozásánál és megfelelően illeszkedjenek egymáshoz. Ellenkező esetben ugyanis a hideg ellen sem véd, illetve a homlokunk sincs teljes biztonságban. A felszerelés többi eleméhez hasonlóan a szemüvegek kialakítása is folyamatosan fejlődik, egyre kisebb a holt tér, és vannak olyan speciálisan kialakított síszemüvegek is, amelyek alá a normál, hétköznapok során hordott szemüveg is felvehető.
A hótaposó is fontos. Bár a lesiklás síbakancsban történik, a vakáció alatt aligha akarunk egész nap abban baktatni. Így aztán a hótaposó csizma beszerzése is fontos, hiszen a sípálya kivételével szinte mindenhova abban megyünk. Az Intersport gyerek- és a felnőttcsizmáira egyaránt jellemző, hogy vízállóak, melegek és a lábfejünk sem izzad bele.
Szinte tökéletes a sícipő, ám a kislábujjnál kicsit mégis nyom? Nos, az Intersport budaörsi áruházában erre is van megoldás. Az áruházban ugyanis található egy speciális kemence, amely képes néhány milliméterrel tágítani vagy szűkíteni a síbakancsot (a lábbelin a gyártó címkével tünteti fel, ha alkalmas rá). Ilyenkor a cipőből kiveszik a bélést, a bakancsot a kemencébe helyezik, majd a bélés visszarakása után a vevő beleáll a cipőbe (lehetőleg olyan pózban, mintha síelne), amelyet később visszahűtenek. Ezzel az eljárással a bakancs tökéletes illik majd a lábunkra.
Forrás: Síelés (Nemzeti Sport kiadvány)
Illusztrációk: shutterstock, pexels
