2019.07.16. 14:00
Miért érdekes a Kékszalag?
Bár a Kékszalag a Balatonhoz kötődik, fontos tudni, hogy mára Európa legrangosabb tavi versenyévé vált. Összefoglalónkból nem csak az derül ki, hogy miért alakult ez így, hanem sok olyan érdekesség is, mint például az, hogy miért is kék a szalag. Kivonat a Vitorlázás Magazin 2019/4-es számából.

– Nincs még egy olyan tavi verseny Európában, amely ilyen fejlesztési versenyt generált volna, mint a Kékszalag. Csak itt mennek egymás ellen a legkülönfélébb, legújabb fejlesztésű hajók, és persze a régi klasszikusok – sommázta a Vitorlázás Magazinnak Vándor Róbert, az RSM2 kormányosa, hogy miért is különleges a legnagyobb hazai verseny.

A verseny nemzetközi jellegét erősíti az is, hogy az MVSZ adatai szerint az elmúlt 3 évben 18 országból jöttek nevezők a szalagra, köztük jó néhány vitorlás legenda.

Amíg a klasszikus európai tavi versenyek némelyikén (például a Garda tavon rendezett Centomiglián) évről-évre zsugorodik a mezőny, addig nálunk tavaly nevezési rekord dőlt, és a szervezők az idén is 600 hajóra számítanak. És persze nem csak népesebb, de egyre keményebb is a mezőny.

Az 50. Kékszalag népes mezőnye (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)

– Jó látni, hogy már nem csak 1-2, hanem tucatnyi, akár győzelemre is esélyes hajó áll rajthoz a versenyen. Ráadásul a legtöbb csapat évről-évre fejleszti is a hajóját, így már eljutottunk odáig, hogy néhány év alatt elavul az a technika, amely korábban még az élmezőny elejére is elég volt – jellemezte az erősödő mezőnyt Litkey Farkas.

Ha valaki, akkor ő pontosan tudja, miről beszél: nem csak azért, mert tizenhárom győzelmet aratott már a szalagon, hanem azért is, mert ő volt az első, aki direkt a Kékszalagra szerzett rendszeresen új, high-technek számító hajót. Ma már nincs ezzel egyedül: minden csapat fejleszti a saját „csomagját”, és már nem is csak évről-évre, hanem akár az adott szezon során is.

A Litkey Farkas kormányozta PreVital a Fehérszalagon (Fotó: Magyar Vitorlás Szövetség engedélyével)

Azt persze túlzás lenne állítani, hogy a Kékszalag olyasféle jelentőségre tett volna szert technikai fronton, mint a vitorlázás Forma-1-ének tekintett Amerika Kupa (ahol a legkomolyabb innovációk jelennek meg mindig), de európai és tavi szinten biztosan a hazai tókerülő tölti be ezt a szerepet. És, csak úgy mellesleg: tavaly még Forma-1-es sztárok is megjelentek a regattán, hiszen Max Vertappen és Daniel Riccardo a Red Bull vitorlás csapatával hangoltak a mogyoródi futamra – ezzel is erősítve a nem is annyira erőltetett párhuzamot a két sportág között.

Az előbbiekből látható, hogy a verseny egyre inkább a csapatok fejlesztéseinek éles vizsgájává kezd válni, legalábbis sokan egyre inkább így tekintik. Ugyanakkor a szervező Magyar Vitorlás Szövetség így definiálja a regattát. „A Kékszalag a Balaton és a vitorlázás legnagyobb ünnepe, a Magyar Vitorlás Szövetség legnagyobb eseménye.

A Kékszalag maga a balatoni vitorlázás. Egyesíti annak legnemesebb hagyományait, és versenylehetőséget nyújt a legmodernebb technológiával felszerelt hajóknak. Résztvevői egyszerre küzdenek meg az ellenfelekkel és az elemek kihívásaival, két napon át egyszerre teszi próbára a vitorlázni tudást, a kitartást és az akaraterőt.”

49. Kékszalag (Fotó: Cserta Gábor)

Bár a figyelem nagy része az élen csatázó többtestű hajókra irányul, a Kékszalag közel sem csak 10-12 hajóról szól. Ezt bizonyítja a regatta története is. Az első versenyre 1934-ben, vagyis éppen 85 éve került sor, már ekkor ez volt Európa legrégebbi és leghosszabb távú vitorlás tókerülő versenye.

Egy 140-160 km-es navigációs verseny – a partok érintése nélkül – nagy figyelmet, hajós felkészültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajós erényekért óhajt a Hungária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek első díja a Balaton kék szalagja volna – így szól a kor legjobb magyar versenyvitorlázói által 1934-ben megfogalmazott eredeti versenykiírás.

A Kékszalagot a kor leglelkesebb, legprogresszívebb magyar versenyvitorlázói, Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós, dr. Keresztúry Gyula és barátaik találták ki Hungária Yacht Clubban. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a tókerülőn bármilyen vitorlás hajóval lehessen indulni és győzzön a leggyorsabb, legkitartóbb!

Az első Kékszalag 21 hajót felvonultató mezőnye 1934. július 27-én kora reggel rajtolt Balatonfüredről. Akkor is és azóta is a pálya kelet felé vezet, tehát a hajók akkoriban Alsóőrsnél, ma Kenese előtt kerülik az első bóját. Siófok előtt elvitorlázva át a Tihanyi-csövön tartanak Keszthely felé, majd onnan vissza Balatonfüredre. A táv légvonalban 155 km – foglalta össze a kezdeteket a szövetség honlapja, a hunsail.hu.

Az első győztes az Ugron Gábor vezette Rabonbán 30-as cirkáló lett, és a résztvevők közül csak ketten adták fel a versenyt. A verseny nagy sikert aratott és ettől fogva kétévenként megrendezték. Többnyire júliusban, lehetőleg holdtölte közeli hétvégéken, hogy az éjszakai vitorlázáshoz minél több fény legyen.
1936-ban és 1938-ban is egy kis, nyitott uszonyos vitorlással, 22-es versenyjolléval nyert Kovács Béla.

1940-ben győzött először olyan hajó, amelyet nő kormányzott: Kultsár Istvánné Gordon Evelyn vezette a Tramontánát és a gyönyörű hajóval két év múlva duplázott. A Tramontana ma a Kékszalag legsikeresebb hajója, hiszen összesen hétszer diadalmaskodott. A Kékszalagon 2011-óta a legjobb női kormányos a „Gordon Evelyn Díj” nyertese.

1944-ben a háború frontja elérte Magyarországot, törölték a hosszútávú túraversenyeket így a Kékszalag elmaradt. A magyar vitorlázók elszánt versenyezni akarását mutatja, hogy a Kékszalag napjára azért a Hungária Yacht Club kiírta a Szent László Év vitorlásversenyt a Balatonfüred-Kereked-Zamárdi háromszögbe. Július 8-án, egy héttel az országot ért legnagyobb amerikai légitámadás után 23 hajó versenyzett. Pedig a rajtot légiriadó miatt még halasztani is kellett!

A háborút követően 1947-ben rendeztek először újra Kékszalagot. Tehát a kétévente sorra kerülő verseny a párosról a páratlan évekre került. Az első háború utáni versenyen nem nevezési díj volt, hanem a résztvevők kaptak a rendezőségtől egy-egy oldal szalonnát, segítendő a versenykedv felélesztését.
A tőkerülő verseny olykor több mint két napig tartott, ha éppen nem fújt jó szél. Ma a limitidő 48 óra, aki ennyi idő alatt nem teljesíti a távot, az már nem talál célvonalat Baltonfürednél.

Fotó: MVSZ/ Szántó Áron

Fotó: MVSZ/ Szántó Áron

A Kékszalag egyre növekvő népszerűsége tette szükségessé, hogy 2001 óta már minden évben megrendezzék. A verseny legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas, aki zsinórban kilenc Kékszalagot nyert 2001 és 2009 között. 2010-ben – katamaránnal – negyedik lett, majd 2011-ben megszerezte tizedik, 2013-ban tizenegyedik, 2016-ban pedig tizenkettedik győzelmét.

Az 1934-ben nyíltnak kiírt versenyen az évek folyamán korlátozások léptek érvénybe. Kitiltották a kis uszonyos hajókat, egyes hajótípusokat, vagy bizonyos években csak kabinos hajók indulhattak. A modern versenyhajók térhódítása is vitákat szült. Amikor 2001-ben elhatározták, hogy a versenyt a továbbiakban már évente rendezik, a döntéshozók igyekeztek mindenki kedvére tenni.

A Magyar Vitorlás Szövetség akkor úgy döntött, hogy a páratlan években bizonyos korlátozó szabályok érvényesek, lehetőséget adva a tradicionális vitorlásoknak a Kékszalag elnyerésére, míg a páros években szinte bármilyen vitorlással szabad versenyezni.

Fotó: Magyar Vitorlás Szövetség engedélyével

2010-ben engedélyezték többtestű hajók (katamaránok, trimaránok) részvételét is, ami rekordszámú részvételt eredményezett. 2010-ben a 42. Kékszalagon 623 hajón, 9 nemzet 3115 versenyzője küzdött. A 2010-es siker hatására a Magyar Vitorlás Szövetség Elnöksége a jövőbe tekintve egy ötéves moratóriummal fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, így 2014-től már újra szabad lett a verseny az alapítók eredeti, 1934-ben lefektetett szándékainak megfelelően.

Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbocán a kék szalagot, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is. A vitorlás sport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak azok a versenyek, amelyek győztese árboc­csúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot. 1934­-ben ezt a szokást ültette át a Balatonra a versenyt először kiíró Hungária Yacht Club, s azóta is a Balatont leggyorsabban körbevitorlázó hajó nyeri el a Kék Szalagot.

Kékszalag-kisokos:

  • A versenyt kétszer nyerte el női kormányos: 1940-ben és 1942-ben Kultsár Istvánné Gordon Evelyn vezette győzelemre a Tramontana 8R yachtot. Emlékére ma minden Kékszalagon a legjobb női egység nyeri el a Gordon Evelyn vándordíjat.
  • A 2014-es Kékszalagon a Nemere II. egytestű hajók közt addig még fennálló csúcsát is átadta a múltnak a Király Zsolt vezette Raffica, amely 9 óra 56 perc alatt teljesítette a távot.
  • A Kékszalag történetének legsikeresebb hajója a Tramontana cirkáló: összesen hétszer diadalmaskodott. A gyönyörűen felújított vitorlás legutóbb 1989-ben győzött.
  • A Kékszalag csúcstartója, a Nemere II. nem csak a leggyorsabb körbeérés rekordját tartotta 50 évig, hanem a leglassabb befutás is hozzá köthető: 1953-ban 40 óra alatt ért célba, persze, ekkor is győztesként!
  • A verseny jelenleg érvényes rekordját a Józsa Márton tartja a Fifty-Fifty kétárbócos katamaránnal: 2014-ben 7 óra 13 perces időt ért el. Ez a hajó döntötte meg elsőként a Nemere II 1955-ös rekordját is, két évvel az előző eredmény felállítása előtt.
  • A legtöbb indulót 2018-ban, a jubileumi 50. Kékszalagon regisztrálták: ekkor 681 hajó állt rajthoz.
  • A versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely legközelebb van a holdtöltéhez. A rajt sokáig péntek reggel volt, az utóbbi időben azonban átkerült csütörtökre, de az időpont változatlan: reggel kilenc óra.

A Vitorlázás Magazin 2019/4-es számának Fókusz rovatában rengeteg további érdekességet olvashat a Kékszalagról!

Forrás: Vitorlázás Magazin

Fotók: Magyar Vitorlás Szövetség, MTI

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva