Szücs Ildikó | 2020.12.05. 09:00
"Mindenki másképp csinálja" - A tavak őrzése és védelme a nagyvilágban
Nemrégen volt egy 24 órás nemzetközi, online konferencia a Balaton Fejlesztési Tanács szervezésében, témája a tavak és tavas térségek védelme és fenntartható kezelése volt. Ehhez bárki, bárhonnan csatlakozhatott, akár előadóként, akár érdeklődőként. Az eseményen számos országból szólaltak fel környezetvédelmi szervezetek szakemberei, hogy többek között elmondják: náluk mi jelent kihívást egy-egy tó természetes közegének megőrzéséhez.

A 24 órás konferencia nyelve az angol volt, és csak kisebb szüneteket iktattak be a folyamatos élő közvetítésbe egy-egy etap végén. A rendezvény célja az volt, hogy megismertessék a világon található tavak sokszínűségét, változatosságát, valamint felhívják a figyelmet jelentőségükre és fenntartható kezelésük fontosságára. A szervezők lehetőséget biztosítottak az Élő Tavak Hálózatában résztvevő tavak képviselőinek, hogy bemutatkozzanak, ismertessék a térségüket és a tavaikat érintő problémákat, kihívásokat, valamint megosszák jó tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat.

Ez a hálózat 22 éve van jelen a világban és küldetése a tavak, vizes élőhelyek és más édesvízi ökoszisztémák, valamint ezek vízgyűjtő területeinek védelme, helyreállítása és rehabilitációja. Céljuk a tagok közötti közös projektek létrehozása, tudás és tapasztalat csere, valamint az információterjesztés és egymás támogatása. Jelenleg 112 tó tagja a hálózatnak világszerte.

Az Élő Tavak Hálózatának 112 tagja világszerte

A konferencián öt kontinensről közel 20 ország vett részt, többek között a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Srí Lanka, India, Irán, Mexikó, Kolumbia, Kanada, Ausztrália, Afrikából Elefántcsontpartról és a Viktória tó térségéből jelentkeztek be, Európából pedig Németország, Észtország, Spanyolország, Lengyelország, és természetesen a magyar tenger képviseltette magát.

Mivel a résztvevő országok eltérő időzónába tartoznak, valahol mindig éjszaka volt, így olyan is előfordult, hogy csupán hárman hallgattuk az előadót. A világ különböző országainak környezetvédői másfajta nehézséggel néznek szembe, amikor a tavak védelméről van szó, de azért vannak közös pontok is. Indiában például a mangrove erdők fontos részei az ökoszisztémának, és a garnélafarmok jelentik a legnagyobb veszélyt rájuk, ezért ott a cél a fenntartható farmok létrehozása mellett a mangrove fák nagyszámú telepítése.

Iránban számos megfigyelést végeztek a nagymértékű víztani ingadozás okainak felderítésére. Azt találták, hogy a klímaváltozás, az emberi beavatkozás, és a természet normális változása mellett az ingadozásban nagy szerepe van a kutaknak is. A térségben ugyanis több mint 100 ezer kút van, amelyek a felszíni vizeket gyűjtik össze, így a tavakhoz már nem jut el elegendő víz.

Fotó: Szücs Ildikó

Kolumbiában az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a távoli vidékekre is eljuttassák az iható vizet a rászorulók számára. Ott a fő környezeti problémát az erózió, a gyenge vízminőség, a felületi szén jelenléte, az egzotikus fajok megjelenése és túlszaporulata jelenti, valamint ott komoly mennyiségű háztartási hulladék végzi a tavakban. Hallgathattunk előadást a szikvizes tavakról, amelyek magas koncentrációjú karbonát-sókat, jellemzően nátrium-karbonátot tartalmaznak és ettől lúgossá válnak – ilyen egyébként a Fertő-tó is.

Szó volt a Latin-Amerikai Cajas Nemzeti Park felméréséről, amelyben 202 tavat vizsgáltak mikrobiológiai szempontból, valamint a német Boden-tó kapcsán szóba kerültek azok a feladatok, amelyeket a legtöbb résztvevő céljának tűzött ki: a lakosság figyelmének felhívása, edukáció, az élelmiszer pazarlás elkerülése, a fenntartható gazdálkodás elterjesztése és a sokszínű biodiverzitás védelme.

A Balatont Pálffy Károly, a GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoportjának tudományos munkatársa mutatta be részletesen, kiemelve, hogy tavunknál a legfontosabb az emberi igények és az egészséges ökoszisztéma közötti egyensúly megteremtése és fenntartása. A magyar tenger környéke nagyon színes élővilággal, valamint gazdag kulturális múlttal rendelkezik. Az élővilágra a legnagyobb veszélyt a part menti beépítések jelentik, hiszen a túlzott urbanizáció az állatok és növények élőhelyét csökkentené.

Fotó: Szücs Ildikó

Szóba került természetesen az algavirágzás is, amelyről mi is írtunk korábban, de egyéb érdekességet is megtudhattunk a tóról. Például hogy 1928-ban a Dunáról ide hoztak egy hajót, aminek az alján utazott néhány zebra kagyló, és ezek a Balaton vizébe kerültek. Az elmúlt száz év alatt pedig a zebra kagyló meghatározó része lett az ökoszisztémának, ugyanis egyetlen példány is képes annyi vizet átmosni magán, ami befolyásolja a plankton biomasszát, ráadásul számos vízimadárnak fontos táplálékforrást jelent.

A konferencia végén Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézetet vezetője arról beszélt, hogy még a legnagyobb tavak is kicsinyek a Föld hatalmas hegyeihez, erdőségeihez képest, és emiatt érzékenyebbek a helyi hatásokra, a hőmérsékletre, szélmozgásra vagy a csapadékra. Egészen más megközelítésből kell szemlélni a helyi, illetve a globális hatásokat. De a tavak védelmében a nemzetközi összefogásnak ugyanúgy van szerepe, felelőssége és feladata, mint ahogy a helyi viszonyokat szemlélő hazai szervezeteknek.

Fotó: Szücs Ildikó

A konferencia maratoni volt, de számos érdekességet tartalmazott, és az érdeklődők számára a videók visszanézhetők a Balaton Fejlesztési Tanács YouTube csatornáján. A világ minden tava megérdemli a figyelmet és a védelmet, de nézze el mindenki, ha nekünk mégis a Balaton marad a legkedvesebb, és a rá vonatkozó részekre fókuszálunk. Ahogy Eötvös Károly írta róla:

„Sosem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam… Megálltam, mintha a lában gyökeret vert volna.”

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva