veol.hu/ Hegyi Zoltán | 2020.09.15. 17:00
Minőségi szellemi táplálék: kulisszatitkok a Kőtengerben
Nem aprózták el a célkitűzést: a magyar folklór központjává tennék a Káli-medencét. Csúri Ákossal, a Kőfeszt mindenesével múltról, jövőről, Európa kulturális fővárosáról és kulisszatitkokról beszélgettünk.

– Véget ért a második Kőfeszt. Összegezné a tapasztalatokat?
– Soha rosszabbat! – vágta rá Csúri Ákos. – Az értékelésnél a legfontosabb, hogy senki nem betegedett le, a közönség a Kőfeszthez illő kulturáltsággal vette a szükséges intézkedéseket. Mint például a karszalagokra történő regisztráció, a maszkhasználat, a kézfertőtlenítés. Nem volt tömegnyomor, de sokan voltak. Éppen annyian, amennyit ezek a kedves kis Káli-medencei települések kényelmesen és egészségesen elbírnak. A közönség szerette és élvezte a valóban minőségi kézműves vásárt, a gyerekprogramok mindegyike telitalálat volt, a zenei Hyde parkban fellépők egytől egyig a rendezvénysorozat rajongói lettek. Kálloy Molnár Péter is azzal hívott a napokban, hogy mennyire emberléptékű, családias, ugyanakkor értékközpontú és magas színvonalú volt a program, amelyre szívesen visszatér, ha hívjuk.

– És a kerekasztalok? Úgy nyilatkozott a kultura.hu-nak még a második Kőfeszt előtt, hogy „Egy ilyen fesztiválban igenis helye van annak, hogy a szellem gyarapodjék”. Gyarapodott?
– Szerintem elég rendesen. Makoldi Miklós előadása a Káli-medence Árpád-kori romjairól telt házzal ment. Délután kettőkor, csütörtökön, Mindszentkállán. Erre mondja valaki, hogy nincs igény a minőségi szellemi táplálékra! Ezzel párhuzamosan Kővágóörsön a Káli-medence építészetéről és az épített örökség megmentéséről nyílt kiállítás, és zajlott kerekasztal Szűcs Endre, Kerner Gábor, Sváb Katalin, vagy éppenséggel a salföldi polgármester, Fábián Gusztáv részvételével. Szintén „minden hely elkelt” alapon.

– Azt szokták mondani a fesztiválok szervezői, hogy másnap már elkezdődik a munka a következővel. Önök is így vannak vele?
– Igen. A kezdet nekünk az idei értékelését és a tavalyival történő összehasonlítását jelenti. Mindkettő úgynevezett pilotprojekt volt, a tanulságokat igyekszünk a napokban levonni.

– Merre megy tovább a Kőfeszt?
– Amerre elindult, csak még markánsabban. A cél immár kimondható: a magyar folklór központja legyen a Káli-medence, a Kőfeszt pedig a népművészet ünnepe. Hol van az megírva, hogy csak Budapesten lehet táncháztalálkozó, ráadásul sokszor nagyböjt hetében, húsvét ünnepekor? Sehol. S miért olyan elrugaszkodott elképzelés, hogy valódi népművészeti helyszínen – ahonnan eredendően is származik –, a táncházak természetes közegében legyen ilyen nagyszabású találkozójuk a népzenészeknek, néptáncosoknak? S nem buszmegállóban, hanem, mondjuk, pajtákban szól majd a palatkai muzsika. Ezért tervezünk jövőre már a kisfalvakban tematikusan szétszórva a magyar folklórhoz (néptánc, népzene, népmese, népi alkotó tárgyművészet) kötődő gyermek- és ifjúsági táborokat a Kőfeszt előtt, amelynek eredményeit, produkcióit kiemelt helyen mutatnánk be az összművészeti fesztiválon. Továbbra is hangsúlyosak lesznek a helyi témákhoz is kötődő tudományos, ismeretterjesztő előadások, kerekasztalok. Idén újítottunk, és nagy sikere volt a folklórhoz elvi síkon köthető, de egészen más jellegű eseménynek – Mundruc Kupa, a népzenészek és a néptáncosok focitornája Balatonhenyén –, melyet innentől a Kőfeszt keretében rendeznénk meg évről évre.

– Az idei Kőfeszt kiszabadult Kővágóörsről és kiterjesztette szárnyait a környező településekre is. Bevált az ötlet?
– Maximálisan. Minőségi programokat és ezzel látogatókat vittünk a településekre, szépségeiket a Kőfeszt szépszámú közönsége megcsodálhatta, élvezhette. A pálkövei strand programjai pedig a nyaralóknak és a fellépőknek egyaránt élményszámba mentek. A jövőben is ezt az utat járjuk. A Kőfeszt nem egy falu, hanem a Káli-medence kulturális ünnepe kíván lenni. Bízunk benne, hogy jövőre Salföld is rendezvényhelyszín lesz.

Forrás: veol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva