Kunics Zsuzsa történész-muzeológus elmondta: a laterna magica olajlámpával működő vetítőgép, a modern diavetítő őse, mely üveglapokra festett képeket vetített vászonra, vagy falra.
– A laterna magicához egy kis papírdobozban 36 darab színes üvegkép is tartozik – árulta el Kunics Zsuzsa. – A téglalap alakú lemezeken általában négy különböző témájú képecske látható: cirkuszi jelenetek, állatok, gyermekek, évszakok, életképek, Európa és a nagyvilág nevezetes épületei, tájai, lakói. Fennmaradt az üvegképek eredeti (valószínűleg 10 képet tartalmazó) kis gyári doboza is „Bilder zu Laterna magica”, illetve „J. F. Fabrik-Marke” felirattal és emblémával a tetején. Eszerint a lemezeket Németországban, Nürnbergben készítette Johann Falk, aki laterna magicák, vetítők mellett működő modellgőzgépeket is gyártott.
Laterna magica a Rosenfeld Adolf Fiai katalógusában
A szakember azt is elmondta: a múzeumban látható vetítő dr. Révffy Andor (1895–1983) ügyvéd, bíró gyermekkori játéka volt, aki édesanyjától, dr. Révffy Zoltánnétól kapta ajándékba a XX. század első évtizedében, amikor még Székelyudvarhelyen laktak. Az üvegképeket – emlékei szerint – Bécsben vásárolta az édesanyja.
Kunics Zsuzsa a Kanizsán bemutatott laterna magicával Fotók: Horváth-Balogh Attila
A laterna magicát, a „bűvös lámpást” egyébként a philadelphiai Henry R. Heyl szabadalmaztatta 1870-ben – de neki köszönhetjük a tűzőgépet is. Az első vetítőt azonban nem ő, hanem Leone Battista Alberti építette 1437-ben, mai formája a 17. század közepén jött létre. 1663-ban már megvásárolható volt a nevesebb londoni optikusoknál.
A laterna magica a vándormutatványosokhoz is eljutott és a szórakoztatás eszközévé vált. A 19. században több vándorló „laterna magica-művész” járta Nagy-Britanniát, bemutatókat tartva a városokban és falvakban.
– A Zala 1891. május 24-én megjelent számában találtunk egy hirdetést a Földrajzi Cycloramáról, amellyel Kastiana Ede fiumei fényképész járta az ország településeit. A hirdetés szerint naponta változó ajánlatában Franciaország, Algéria, Párizs és az 1891-es párizsi „világtárlat”, valamint Spanyolország, Portugália és a Gibraltári-szoros látványosságait tárja a kanizsai közönség elé laterna magica segítségével, belépődíjas rendezvény keretében – tette hozzá Kunics Zsuzsa.
Üveglemezekre festették a képeket, jeleneteket
– Természetesen, mint minden újdonság, a laterna magica is hamar elterjedt, olyannyira, hogy hamar közkedvelt és valljuk be, nem olcsó gyermekjátékká vált. Nagykanizsán például a Fő út 2. alatt működő Rosenfeld Adolf Fiai-üzletben lehetett kapni. A családi vállalkozás fűszer, csemege, bor, likőr, ásványvíz, porcelán, üveg, lámpa, vadászati cikkek, dísz- és műiparáruk forgalmazásával foglalkozott, és évente 4 alkalommal gyönyörű, rajzos katalógust adott ki – ebben is szerepel a laterna magica, melynek ára 3 korona 60 fillértől 16 koronáig terjedt.
Forrás: zaol.hu
