viharjelzés: Siófoknál 0
12°
15°
DNY
5 km/h
2019.10.20. 17:00
Mit tehetünk, ha zaklat a szomszéd?
„Rossz szomszédság, török átok” – sajnos nem is annyira elcsépelt ez a sokak által ismert szólás, mint gondolnánk. A rossz szomszédi viszony ugyanis sokszor valóban el tud mérgesedni annyira, hogy akár a büntető törvénykönyv valamely tényállását is kimerítheti.

Minden egyes ajtónyitásunkat végigkíséri a mellettünk lakó bácsi? Vagy a szomszéd néni kéri számon rendszeresen, hogy kivel érkeztünk haza, ki járt nálunk az elmúlt napokban? Bármennyire is illenének a fentebb leírt jelenetek egy szórakoztató vígjáték történetébe, ez a fajta magatartás a szomszédaink részéről kifejezetten bosszantó tud lenni – mit több, – akár ki is merítheti a zaklatás fogalmát is.

Mit is nevezünk zaklatásnak?
A büntető törvénykönyv szerint zaklatásnak minősül, ha valaki abból a célból, hogy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja.

A zaklatás miatt az elkövető, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A zaklatás megvalósulhat megfélemlítéssel is, amelynek minősített esetében a büntetés akár három év szabadságvesztés is lehet.

Vigyázat, kinek mit mondunk!
Előfordulhat, hogy a szomszédok között egy egyszerű vita, – például, hogy miért tart házibulit a fiatalember minden héten péntektől vasárnapig folyamatosan hangos zenei aláfestéssel – úgy elfajul, hogy a közgyűlésen egymásnak esve, a másikat sértő kifejezésekkel illetik.

Megvalósulhat ilyenkor rágalmazás, amely büntető törvénykönyv szerinti tényállása akkor valósul meg, ha az elkövető valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Ilyenkor vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. Minősített esetről beszélhetünk – amelyhez a jogalkotó súlyosabb, két évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendel –, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követi el valaki.

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése valósul meg akkor, ha valaki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít. Ilyenkor, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. Abban az esetben, ha valaki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt már súlyosabb, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Becsületsértés tényállását valósítja meg, aki a rágalmazás tényállásán kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. Az ilyen elkövető vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Minden olyan kifejezés a becsület csorbítására alkalmas, amely sérti az emberi méltóságot. Becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény lehet egy arculcsapás.

Ha kilopja a postát…
Előfordulhat, hogy a nem szeretett szomszédot úgy akarja valaki bosszantani, hogy a postaládából a levelét kiveszi és megsemmisíti. Ez nem tekinthető gyerekes csínynek, hiszen a büntető törvénykönyvben erre vonatkozóan kifejezett tényállás található levéltitok megsértése tényállás alatt.

Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. A büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

Ha minden áron be akar hozzánk jutni…
Magánlaksértést követ el, aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad. Büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés lehet. Súlyosabb, három évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetése annak, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel

a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.

A más kertjébe vagy lakásába akár csak viccből is történő bemenetel tehát súlyos büntetéseket vonhat maga után, legjobb, ha erre már a gyermekeinknek is felhívjuk a figyelmét.

Mit lehet tenni?
A fent ismertetett bűncselekményekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy mindegyik csak magánindítványra büntethető, vagyis az elszenvedő félnek azt a szándékát, hogy az elkövető megbüntetését kéri, a bűncselekmény elkövetésről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül kifejezetten elő kell terjesztenie a rendőrségen, illetve a bíróságon.

A büntető törvénykönyv részletesen szabályozza, hogy az egyes bűncselekmények esetén milyen büntetési tétel alkalmazható, azonban a zaklató személlyel szemben lehetőség van személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést is alkalmaznia a bíróságnak.

Ilyen személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés az amerikai filmekből már ismerősen csengő távoltartás.

A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett személy). A bíróság ezen cél biztosítása érdekében magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt

a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve
b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési, oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.
Zaklatás esetén helye lehet kitiltásnak is, amely esetben közérdek veszélyeztetése esetén egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani az elkövetőt. A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év lehet.

Segíthet egy külső személy is
Célszerű tehát a legnagyobb felháborodásunk ellenére is kétszer átgondolni, hogy mit is teszünk még akkor is, ha éppen a szomszéd bosszantott fel bennünket, hiszen egy vita során minket is elkaphat a hév, így a szomszéddal nemcsak a lakóházban, hanem a bíróságon is találkoznunk kell majd.

Ne feledjük azt sem, hogy a büntetőjog mindig csak az utolsó és legvégső eszköz lehet az ellentétek tisztázására, vagy megoldására. Így elsődlegesen igyekezzünk a kellemetlenkedő szomszéddal békés úton lezárni vitás helyzeteinket, akár külső személy bevonásával. Többek között ilyen ügyek rendezésére is hozták létre a mediátori rendszert, amely során független mediátor (közvetítő) segédkezik abban, hogy a vitás felek megoldják problémáikat. Ez segíthet abban, hogy az elmérgesedett helyzet ne fajuljon tovább, a felek ezen közvetítőn keresztül elő tudják adni véleményeiket és esély van egy kompromisszumos megoldás kidolgozására.

Forrás: lakaskultura.hu
Fotók: shutterstock, freepik

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva