Vági Barbara / origo.hu | 2020.04.01. 12:00
Mitől függ, hogy elkapjuk-e a vírust, és az milyen megbetegedést okoz?
„A fertőzött, vírushordozó ember az általa kilélegzett levegővel vagy tárgyakon keresztül fertőzheti meg a kórokozóra fogékony embert. Van tehát a beteg ember, van a közvetítő - vagyis a levegő vagy a tárgyak -, és az egészséges szervezet, amely fogékony a vírusra. Márpedig erre a vírusra most mindenki fogékony. Ha csak egyet is elveszünk ebből a hármas láncszemből, akkor jelentősen csökken az esély az újabb fertőződésre" - mondta Ócsai Lajos, járványügyi szakértő, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője. Hozzátette: ezért fontos, hogy minimálisra csökkentsük az emberi találkozásokat és rendszeresen fertőtlenítsük a kezünket, valamint a lakásunkat is. Azt is elmondta, hogyan fertőtlenítsünk, mitől függ, hogy ki lesz súlyos beteg, és ki vészeli át könnyebben a fertőzést. Interjú Ócsai Lajossal.

– Március elején regisztrálták Magyarországon az első beteget – azóta számos intézkedést hozott a kormány. Most – néhány hét elteltével – hogyan látja a járványügyi helyzetet?
Úgy tűnik a jelenlegi adatokból, hogy sikerült a járványgörbét laposítani, vagyis egy időben kevesebb beteg jelentkezik, mintha természetes úton zajlott volna le a járvány. Ez nagyon nagy előny. A megbetegedések száma kevesebb, ugyanakkor előfordulhat, hogy a járványfolyamat hosszabb ideig tart – de ha a megbetegedések száma nem ugrik ki, akkor az egészségügy sem lesz kritikusan leterhelve.

Nemzetközi szinten Magyarország hogyan áll a védekezést tekintve?
Úgy vélem, jól állunk. Az intézkedések jelentős részét időben hozta meg a kormány – így sikerült a járvány intenzitását csökkenteni. Az intézkedések tehát jók, és továbbra is nagyon fontos a lakosság folyamatos felvilágosítása, az ismeretterjesztés. Az emberek megértették az intézkedések fontosságát, sokan be is tartják azokat, de előfordulhat, hogy még mindig nem tudják, hogyan terjed a vírus, miért kell gyakran, alaposan kezet mosni, miért szükséges a távolságtartás. Nem biztos, hogy ezt mindenki érti.

Ócsai Lajos Fotó: Talán Csaba/origo.hu

A lényeg az, hogy ha van egy fertőzött ember, vagyis vírushordozó, akkor az általa kilélegzett levegővel vagy különböző felületeken tudja átadni a kórokozót az arra fogékony emberre. Márpedig most erre a vírusra mindenki fogékony. Tehát van a vírushordozó, van a közvetítő – vagyis a levegő vagy a tárgyak felülete -, és a fogékony ember. Ha csak egyet kiveszünk ebből a hármas láncszemből, akkor biztos, hogy nem jön létre újabb fertőzés. Ezt a lakosság még most is tanulja, és talán még nem tudatosult, hogy éppen ezért hozta meg a kormány az intézkedéseket, hogy ezekből a láncszemekből egyet legalább kivegyen. Jobb esetben követik az utasításokat az emberek, de előfordulhat, hogy nem tudják, miért kell betartani a szabályokat.

– Ha az emberek szigorúan betartják a szabályokat – otthon maradnak, nem hagyják el a lakásukat, csak a legszükségesebb esetben, rendszeresen kezet mosnak-, akkor mennyi idő alatt szűnhet meg a járvány?
Ez sajnos hosszú folyamat, ugyanis a betegség átlagos lappangási ideje 6-8 nap, vagyis nagyon hosszú. Ennek ellenére a megbetegedések száma lényegesen csökkenthető, ha az emberi kontaktusok elmaradnak. Máshogy ugyanis nem tud terjedni a vírus, csak találkozásokkal.

#maradjotthon, mert a vírus csak találkozásokkal tud terjedni Illusztráció: shutterstock

 

Viszont, mivel ez egy új vírus, és az emberek még nem találkoztak vele, ezért – ahogyan mondtam – mindenki fogékony általánosan erre a kórokozóra. Ha valaki találkozik vele, nagy valószínűséggel meg is fertőződik. Azért mondom, hogy nagy valószínűséggel, mert általában az emberiség tíz százaléka – ez persze betegségenként eltérő – valamilyen oknál fogva nem betegszik meg.

– Ennek mi az oka?
Ezt nem lehet tudni, hogy miért van így. Különböző feltételezések vannak, de a pontos okot még nem mondta ki senki.

– Ha fokozottan figyelünk a szabályokra, mindent betartunk, mekkora az esély, hogy elkapjuk a vírust?
Ha mindent betartunk – nem megyünk társaságba, kerüljük az emberi találkozásokat, maszkot, kesztyűt használunk, ha kimegyünk, rendszeresen, alaposan kezet mosunk -, akkor jó eséllyel megelőzhetjük a fertőzést. Nagyon fontosnak tartom a személyes példamutatást, mert az erősíti a szabálykövetést.

– Mitől függ az, hogy ha valaki elkapta a vírust, milyen súlyos lesz a megbetegedés?
Ez sok tényezőtől függ. Elsősorban a szervezet pillanatnyi immunállapotától, és attól is, hogy az immunrendszer hogyan reagál a fertőzésre. Egy fiatal szervezet gyorsabban reagál egy betolakodó kórokozóra, mint egy idős szervezet. Az idősek immunállapota gyengébb. Az sem jó persze, ha a szervezet túl hevesen reagál bizonyos betolakodókra. Súlyosbíthatja a helyzetet az immunrendszer heves reakciója. Ezért szoktam mondani, hogy a túlzott vitaminfogyasztás nem biztos, hogy jó. Előfordulhat, hogy éppen ront a helyzeten. Vegyes étrenddel bekerül a szervezetbe annyi vitamin és ásványi anyag, amely szükséges, és rendszeres testmozgással, egészséges életmóddal az immunrendszer jól és megfelelően működik egy alapvetően egészséges embernél.

– Azt lehet már tudni, hogy akár órákig, napokig is kimutatható a vírus különböző felületeken, de ugyanennyi ideig fertőzőképes is?
Azt kimutatták, hogy valóban nagyon hosszú ideig megtalálható a vírus a tárgyakon, de hogy meddig fertőzőképes, azt még tanulmányozzák. Egy biztos: a felületeken huzamosabb ideig túlél. Ezért fontos a folyamatos fertőtlenítés az otthonunkban is.

– Hazavihetjük a vírust a kezünkben lévő tárgyakkal – bevásárlószatyorral, táskával – is?
Persze, éppen ezért fontos például a kesztyű használata. A levegőben nem a vírus lebeg, hanem a kórokozó hozzátapad a páracseppekhez, porszemekhez, és azokkal együtt mozog. Ezek a cseppek és porszemek pedig rátapadhatnak a ruhára, táskára, bármire. Ezért kell minden alkalommal fertőtleníteni otthon is, ha hazaérünk például vásárlásból.

– Mire figyeljünk fertőtlenítéskor?
Elsősorban a kezünkre. A kesztyűt is azután vegyük le otthon, hogy azt már fertőtlenítettük – vagy egy alapos kézmosással, vagy fertőtlenítővel. A maszkokat pedig úgy távolítsuk el, hogy a levétele közben se érjünk az arcunkhoz – a fülnél fogjuk meg a gumit, ami az archoz rögzíti a szájmaszkot. Utána vagy fertőtlenítsük a maszkot, mossuk ki klóros vízben, vagy dobjuk ki. A lakásban fertőtlenítőszeres oldattal mossunk fel rendszeresen.

Nem kell tömény klórt használni a fertőtlenítéshez Illusztráció: shutterstock

 

Nem kell tömény klórt használni, elég az oldat, ugyanis a kórokozó nagyon érzékeny a klórtartalmú fertőtlenítőszerekre. Le kell mosni azokat a felületeket is, amelyekhez hozzáérhettünk hazatéréskor. Törüljük át fertőtlenítővel a kilincset, villanykapcsolót, cipőt, csapokat, de még a bevásárlókosarat vagy táskát is, amivel vásárolni mentünk.

Ha ezeket mind megcsináljuk otthon, nagymértékben csökkenthető a fertőzés veszélye és nem esünk különösebb túlzásokba sem.
Többen kérdezték tőlem, hogy ha kutyasétáltatás közben valaki megsimogatta a kutyát, és az az illető vírushordozó lehet, a kutya a szőrén beviheti-e a lakásba a vírust. A válasz: igen. De ez akkor azt is jelentette, hogy a kutya gazdája is közeli kontaktusba került a vírushordozóval, vagyis fertőzőgyanús környezetben volt – tehát, nem a kutyától fertőződhet meg, hanem attól az embertől, aki megsimogatta. A lényeg itt is a távolságtartás – ez a legfontosabb. Természetesen kutyasétáltatás után a gazdinak is első legyen a kézmosás.

– Ha lecseng a járvány, előfordulhat, hogy később visszatér?
Sajnos igen. Később – ősszel vagy jövő évben – is előfordulhat, hogy megfertőződik az ember. Ugyanez volt a 60-as, 70-es években a hongkongi influenzajárványnál is, amely négy egymást követő évben visszatért, mindaddig, amíg a lakosság 60-70 százaléka át nem fertőződött.

Nyitókép: shutterstock
Forrás: origo.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva