Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint két fajta nádpusztulást kell megkülönböztetnünk – írja a sonline.hu. Az egyik a nádasra irányuló direkt emberi beavatkozás, azaz nádpusztítás. Ezt sok esetben gyomirtószerezve, kotrógéppel végzik el olyan ingatlanok előtt, ahol annak használóját valamiért zavarja a nádas.
Ugyancsak nádaspusztító beavatkozás a növényzetben húzódó bejárók, feltöltések, nyiladékok kialakítása is: a somogyi partszakaszon is több helyütt van ez utóbbira példa.
Fotó: Liquid Citizen
– A másik fajta nádpusztulás nem a közvetlen nádasra irányuló emberi ráhatás következménye – tájékoztatott az igazgató. – A sajtóhírekben legtöbbször az szerepelt, hogy a magasabb vízállások miatt pusztul a nád, vagy sok helyen zsombékosodik, ahogy régen mondták babásodik. A folyamat következtében kialakuló önálló kis nádcsomók az erősebb hullámzás hatására kidőlnek, elpusztulnak. Többen úgy vélik, hogy ez a tartósan magas vízállás következménye és általánosítják a teljes Balatonra.
De a valós helyzet sokkal összetettebb. A klímaváltozásnak egy olyan fázisába léptünk, hogy a korábban megszokottnál hosszabban tartó aszályos időszakok is bekövetkeznek. Mivel a tudományos eredmények elvetették a Balaton idegen vízgyűjtőről való vízpótlásának lehetőségét, megoldásnak az kínálkozott, hogy a tómederben tartsunk vissza több vizet. Ezért 2016-tól a maximális szabályozási szintet 120 centiméterre emeltük.
Ám a klímaváltozásnak más jelei is vannak: változnak a szélirányok, erőteljesebb hullámzás tud kialakulni. Sok helyen változóban vannak az áramlási viszonyok is, részben a természeti okok, részben a tómederbe benyúló építmények, mólók miatt. Ezek a folyamatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a nádasok nyílt víz felőli szegélyében lényeges változások következzenek be. Ilyen például a korábban a kisvizes időszakban előretört nádsávok visszahúzódása. De még ez sem mindenütt jellemző a Balatonon.
Olvasói fotó: Niederhoffer Edina
– A vízszéli nádasszegély megbomlása, visszaszorulása azokon a részeken a legerőteljesebb a Balatonon, ahol a nádas víz felőli széle károsodott. A legtöbb esetben ezt megint csak az ember követi el: a nádas szélébe horgászhelyeket, csónakutakat vág. Megbontja a nádasszegélyt a csónak és vitorlás „veszteglőhelyek”, illegális kikötők kialakítása is. A nádszélbe lerakott stégekről ne is beszéljünk, mint ahogy a több ezerre tehető otthagyott karóról, fémcsőről sem, amik még veszélyesek is.
A somogyi part vízszéli nádasai erősen ki vannak téve a hullámzás okozta eróziónak, pusztulásnak. A sekély déli-part menti nádasokban a fenékről visszaverődő hullámok energiája, így nádasbontó hatása is erősebb, mint az északi-parti mélyebb vizekben.
Olvasói fotó: Erdős Réka
– A tavaly elkészült nádgazdálkodási terv készítése révén minden nádfoltra javasoltunk kezelési célt, technológiát, aratási és pihentetési forgót, aratási módot – mondta Csonki István. – Természetvédelmi kezelésre és rehabilitációra is javasoltunk nádasokat. Minden nádfoltnál megjelöltük a 20–25 éves célkitűzéseket is.
Olvasói fotó: Molnár Dóra
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint az elmúlt évtizedekben tapasztalt téli hőmérsékleti értékek miatt nagy valószínűséggel a jégről történő nádaratás már a múlté, ezért új gépek beszerzése válik szükségessé, amik már vízről a nád gyökértörzsének károsítása nélkül is képesek aratni. Napjainkra ugyan a nád gazdasági hasznosítása visszaszorult, de a parti területek természetvédelmi, tóvédelmi jelentősége felértékelődött, így a nádasok minősítési célú növényzettérképezésében is e szempontok kerültek első helyre. Ugyanakkor nagy lehetőségek vannak ma is a nádtermékek ipari célú felhasználására, így e szempont szerint is minősítik a balatoni nádasokat.
A nádasokban fontos változások következtek be.
