Akik igazán jól ismerik, azt tartják, hogy a Balaton őszi arca még szebb, mint a nyári. Főleg, ha ilyen csodás, inkább nyárutó a szeptember, mint igazi ősz. Szép idő van, de nyugodtabban, lassan, ráérősen lehet élvezni a csodáit. Úszni ilyenkor már csak a bátrak mennek, de napfürdőzni még lehet és ha mozgásra vágysz, számos olyan formáját megtalálod itt, ami nem csak kellemesen elfáraszt, de fel is tölt. Egy kilátótúra is ilyen lehet. Ha nem autóval mész, kiadós séta amíg eléred, aztán a lépcsőzés is jó mozgás, mire a tetejére érsz. Persze a lényeg inkább az az élmény, amiért elfáradni is érdemes. Fentről nézni rá, a túlsó part magaslatait csodálni, melyek a Balaton keletkezésének több millió éves tanúi, vagy egyszerűen csak bámulni abba a nagy, gyönyörűséges kékes, zöldes színekben játszó tükörbe a lábunk alatt. Kiváló őszi program, amit a gyerekek is élveznek, de idősebbek is elkezdhetik, mert a tempó nem befolyásolja az élményt…

Víztorony – Siófok

A siófoki Víztorony élményt nyújt
Fotó: Krausz Andrea

Siófokon is van kilátó, mégpedig a város jelképének számító, 45 méter magas Víztoronyban. Miután megváltottuk a belépőjegyet, panorámalifttel jutunk fel a torony tetejére. Több helyszínen is megcsodálhatjuk a körpanorámát, a Víztorony egyik különlegessége például a 360°-ban, automatikusan körbe forgó élményközpont, ahol egy szép teremben, kényelmes fotelekben üldögélve, szép lassan körbe haladva élvezzük az elénk táruló látványt.
Átmehetünk a Panoráma Kávézóba is, ahol kávéspecialitások, sütemények és fagyi várja a vendégeket. Mindemellett ki is léphetünk a panoráma teraszra is, ahol hatalmas üvegfalak biztosítják körben a biztonságot, valamit a „tetőtől-talpig” akadálymentes látványt a Balaton, a városközpont és a somogyi dombok felé.

Kőhegyi kilátó – Zamárdi

Kőhegyi kilátó
Fotó: Krausz Andrea

Érdemes felsétálni Zamárdiban a Kőhegy tetejére, melynek magassága 219.8 méter! A várostól délnyugatra emelkedik ez a szép környezetű, kiváló szőlőtermő, csodálatos panorámát nyújtó magaslat.
A zamárdi Kőhegy tetején a II. világháború előtt a tihanyi apátság szőlőbirtoka terült el, a mai kilátó helyén pedig az 1940-es évek végéig az apátság présháza állt. A 2000-ben épült kilátóból lenyűgöző panoráma tárul a szemünk elé Balatonfűzfőtől a Badacsonyig, de rálátni a somogyi dombokra is.

Hajózástörténeti Látogatóközpont – Balatonföldvár

A déli part egyik legszebb pontja a balatonföldvári kilátó
Fotó: Krausz Andrea

A Balaton vízszintjétől számított 70 méter magas, háromszintes, akadálymentesített, liftes épületben egyedülállóan gazdag, interaktív hajózástörténeti bemutató, az első szinten pedig teraszos kávézó várja a látogatókat.
A hajó alakú épület legfelső szintjéről csodálatos panoráma nyílik a tó északi partjára és a Balaton-felvidékre, keleti irányban Balatonakarattyáig, nyugatiban Keszthelyig gyönyörködhetünk a magyar tenger és partvidéke szépségeiben.

Xantus János Gömbkilátó – Balatonboglár

A gömb alakú építmény, Balatonboglár egyik jelképe is. A kilátó környékén egy szép liget is vár, egy pihenőt is tervezhetsz ott, annyira kellemes
Fotó: Németh Levente

Minden évben ez a legnépszerűbb a déli part kilátói közül, több tízezren másznak fel ide a 165 méteres panoráma kedvéért. A híres gömb szerkezete még ma is izgalmas, hát még ha hozzátesszük, hogy elmúlt 55 éves. Sokan gondolják, hogy az 1958-as világkiállításra készült, pedig nem, csak a tervezőt ihlették meg az akkori építmények, amelyek mind az atommag tematikája köré épültek. Ez az azóta emblematikus gömbölyű szerkezet, 1963-ban épült, méghozzá a legelső BNV-re. Az Idegenforgalmi Hivatal standja volt és abban az évben ez volt a legnagyobb attrakciója a nemzetközi vásárnak. Nem sokkal később, 1966-ban került Balatonboglárra. Az eredeti helyszínen egy ponyva borítást is kapott belülről, ezt akkor szedték le róla, amikor a Balatonhoz telepítették.

A maga korában egyedi, alumínium vázszerkezettel készült gömb, ámulatba ejtette a világot, még a könnyűfém használatában élenjáró francia mérnököket is lenyűgözte, pedig tiszta hazai munka volt. Székesfehérváron készült. 2012-ben teljesen felújították, azóta újra látogatható.

A mai várhegy, ahol a Gömbkilátó áll, a XX. század elején még fátlan volt, ezért Kopaszdombnak is nevezték. A település két világháború közötti elöljárója és birtokosa, Gaal Gaston ültettette be fákkal, így lett gazdagabb a település egy izgalmas erdős résszel és egy csodás ligettel, a domb oldalában.
Arra pedig, hogy miért pont Xantus Jánosról, a híres természettudósról nevezték el, az a magyarázat, hogy Somogy megyében – Csokonyavisontán – született, és itt is gyakran megfordult.

Sipos-hegyi kilátó – Fonyód

Ez Fonyód kisebb kilátója, de az egyetlen olyan, ahonnan teljes hosszában látszik a Balaton
Fotó: Kajetán Jácint

Fonyód egyik büszkesége, hogy a város több pontjáról fenséges a balatoni panoráma. Két kilátó és egy pazar kilátópont is található itt. A Sipos-hegy, az 1800-as éves közepén kapta mai nevét, az itteni terület, akkori tulajdonsáról, Sipos Józsefről. A hegyen épült kilátó nem a legmagasabb a Balaton körül, mégis az egyik legnevezetesebb. 1987-ben épült és a turisták olyan pazar látványban gyönyörködhetnek róla, amilyet sehol máshol nem láthatnak. Ez az egyetlen kilátó ugyanis, ahonnan teljes hosszában láthatod a magyar tengert. Feltárul innen Keszthelytől Keneséig az egész Balaton. Érdemes tehát megmászni érte a dombot. Az út egy erdei ösvényen vezet, amin egy tornapályát is találtok útközben. Akinek nem elég a kaptató, még ott is elfáradhat. Ezt a kilátót a Balaton vagy a Jókai Mór utcáról tudjátok megközelíteni. Ha helyiektől érdeklődtök, kérdezzétek inkább úgy, hogy Postás-kilátó, az itteniek ugyanis – a tetejére épített postai mikrohullámú átjátszók miatt – így nevezik. Szeptembertől csak hétvégente látogatható, novemberben pedig csak akkor ha az időjárás még engedi, nincs túl nagy szél és jeges fagy. Decembertől, amíg télies az időjárás zárva tart. Nyaranta pedig 10 és 21 óra között lehet felmászni rá.
Fonyód másik kilátója a Várhegyi Széplátó. A Balaton egyik legszebb körpanorámájú kilátója ez, 231 m magas, amivel a legmagasabbnak számít a déli parton, de maga az építmény is rekorder a 20 méteres magasságával. Gyerekbarát és akadálymentes, de műszaki okok miatt 2020-ban zárva tart.

Walko kilátó – Fonyód

A Walko-kilátóról az egyik legszebb panoráma tárul eléd az északi partról
Fotó: Krausz Andrea

Habár nem a klasszikus értelemben vett kilátó, de sokak szerint innen a legszebb a Balaton. Éppen szemben a tanúhegyekkel, az északi part legjellegzetesebb arca tárul elénk, a maga teljességében. Az mindenesetre tény, hogy a balatoni panorámát innen fotózzák a legtöbben, abban is rekorder ez a hely, hogy a világon a Balatonról megjelenő képek közül itt készült a legtöbb. Nem meglepő tehát, hogy nagyon régóta az 1926-ban készült Walko-kilátó, Fonyód egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.
A Kripta-villa szomszédságában található oszlopos építmény tulajdonképpen a löszös domb szélére engedi ki a nézelődőket, a közepén lévő rondella kőpadjaira pedig le is ülhetünk, fényképezkedhetünk, sőt, az út másik oldalán is van egy elkerített kőpad, ami ugyancsak jó szemlélődő hely. A kilátó mellett újonnan kialakított parkolóhelyekre kényelmesen be lehet állni, sokan viszont inkább gyalog, túrázva, vagy kerékpárral érkeznek a város legszebb panorámájú sétányára. A kilátót is eredeti pompájában lehet megnézni. Tavaly ugyanis teljesen felújították.
S, hogy kiről kapta a nevét? Walko Lajos egykori politikus, bankelnök, pénz- és kereskedelemügyi-, illetve külügyminiszter volt és 1925-1927 között, a balatoni körút építésének részeként, ő állíttatta ezt a kilátót.