A Dunaújvárosi Egyetem-Maarsk Graphics vízilabdázóinak kiválósága, Gurisatti Gréta mindent annak rendelt alá az elmúlt időszakban, hogy olimpián szerepelhessen, amire most egy évet legalább várnia kell. Azonban ezt elfogadta, sőt, esetében még jól is jött a halasztás. Klubjával pedig már nagyon készül a szezonkezdésre, most a Balatont kerékpározták körbe társaival csapatépítő összetartás jegyében – írta a duol.hu.
Gurisatti Gréta vízilabdázó mesélt az olimpiára való felkészülésről és a Balaton körbetekeréséről is
Gurisatti Gréta nagyon céltudatosan és profi módon igyekszik elérni kitűzött céljait, köztük az olimpiai szereplést is. Szobájába már évekkel korábban kiírta, hogy Tokió 2020, két éve pedig szerető gazdája nyuszijának, aki a sokatmondó Toky nevet kapta, ezzel is emlékeztetve őt nagy álmára. Decemberben a karácsonyfájukra is felkerült egy tokiói aranyérem díszként. Miután egy évvel elhalasztották a játékokat, így idén is még csak a másolat mehet a fenyőre, az igaziért jövőre szállhat harcba a magyar válogatott, amennyiben sikeresen megvívják a kvalifikációs tornát.
– Az én szempontomból ha már így alakult, a sérülésem és a nyugodtabb felkészülés miatt jól jött a halasztás, hiszen nagy hajtásban voltunk. Ráadásul azt gondolom, azon játékosok közé tartozom, akik egy év múlva még jobbak lesznek, de ez a válogatott nagy részére is igaz. Szerintem márciusban kijutottunk volna a selejtezőről, de így még inkább lesz idő mindenre. Én is nagyon belehajszoltam magam ebbe, számomra is ekörül forgott minden. Ez most egy lehetőség arra is, nagyobb mentális nyugalommal vágjak neki a célhoz vezető útnak – mondta, hozzátéve, miután kiderült a halasztás, a pandémia miatti leállás első időszakát nagyon kiélvezte a családdal. Utána viszont már azon mérgelődött, hogy a holt időt hasznosabban is ki lehetett volna használni, de belátta, ezeket a körülményeket sem ő, sem a klubja nem tudta befolyásolni.
Fotó: DFVE.hu
– Szerencsére a válogatottal a karantén alatt már tudtunk edzeni, azóta pedig visszarázódtunk a megszokott kerékvágásba, saját uszodánkban, saját programunk alapján tudunk dolgozni – tette hozzá az Európa-bajnoki bronzérmes, aki immár tizedik felnőttszezonját kezdi meg nevelőegyesületében.
Nagyon büszke arra, hogy Dunaújvárosban született, szerencsés, mert itt jó a női vízilabda, a fiatalok nevelése példaértékű, így jutott el ő is a válogatottságig. A tervei között szerepel, hogy esetleg külföldön is kipróbálja magát, de az olimpia miatt mindenképpen itthon akart maradni, ahol szíve szerint dunaújvárosin kívül más csapatban nem szeretne pólózni.
Gurisatti számára a sport mellett a tanulás is fontos, júniusban sikeresen államvizsgázott a Dunaújvárosi Egyetemen.
– Szeretném megköszönni, hogy nagy türelemmel voltak velem szemben és azt, hogy mindig támogattak sportolói pályafutásomban. Rengeteg segítséget kaptam a tanároktól és a csoporttársaimtól egyaránt, amiért nem lehetek eléggé hálás – közölte, s ugyan örült neki, hogy a DUE-t választotta, de azért jó érzés a diplomaszerzésen túllenni.
A csapat eközben már az új játékosokkal a fedélzeten elkezdte a felkészülést a szezonra, július végén máris kezdődik a Magyar Kupa-sorozat.
Gréta, ha már a Balatonnál járt, a pihenésre is szánt időt, strandolt is a tónál:
– A távozók helyett ugyanolyan kaliberű, vagy még jobb játékosokat sikerült igazolni, azt, hogy gyengültünk, semmiképpen nem lehet mondani, főleg, hogy a csapat magja egyben maradt. Nyilván az újaknak is meg kell tanulni a játékrendszerünket, de ők az utánpótlás, vagy Universiade-válogatott tagjaként dolgoztak már Mihók Attilával, pontosan tudják a felfogását, az eszméit. Szilágyi Dorottya és Lekrinszki Gina pedig játszott nálunk korábban. Szóval, nem lesz gond a csapategységgel. Remélem, hogy az a munka, amit most beleteszünk – csakúgy, mint tavaly vagy tavalyelőtt –, az szintén meglátszik a teljesítményünkön. A Magyar Kupából ismét szeretnénk inni, ami azt jelenti sikerült a címvédés, s most már egy bajnoki címre is vágyom, emellett a nemzetközi porondon is nagyon ígéretesen meneteltünk, amíg le nem fújták az Euroligát – mondta Gurisatti Gréta.
A Balaton körbetekerése Gréta szemszögéből
A társaság szerdán még edzőmeccset játszott a Szentessel, csütörtökön pedig elindult, hogy kerékpárokkal körbetekerje a Balatont, esténként pedig kempingekben, sátrakban alszanak.
– A bicajokon visszük a sátrat, hálózsákot, azért elég alkalmazkodó csapat vagyunk, a megoldóképességünk is jó már ilyen szituációkra, hogy minden szükséges holmi elférjen. Az is a célja Mihók Attilának, igaz nem mondja, de tudjuk, hogy mozduljunk ki a komfortzónánkból. De teljesen jó ez, senkit nem kell noszogatni, örömmel vagyunk itt, nagyon élvezzük ezt a kalandot. Napi hetven kilométert tekerünk, utána „edzés” a Balatonban, közös vacsora, sok nevetés – mesélte az első nap után Gréta, akit pénteken két kisebb baleset is ért menet közben. Egyszer videózni próbált, csak jött egy éles kanyar… Másodjára pedig váratlanul egy teherautó fordult meg előtte a kerékpárúton, szerencsére az esést kisebb horzsolással megúszta.
Sajben Viktória vízilabdázó így számolt be a Balaton körbetekeréséről:
– Csütörtök kora reggel leutazott a csapat Balatonszemesre a túránk kiindulási pontjára. Még el sem tudtunk indulni már valakinél szétesett a rögzítés a csomagtartón, leesett a lánc. Szóval jól indultunk neki, szép kilátással a 3 napos bicikli túrára. Első napunk az rettenetesen meleg volt, mindenki sapkában, napszemüvegben, naptejjel alaposan bekenve és hideg vízzel a kulacsban bicózott. Az egész út alatt jellemzően két részre szakadt a csapatunk. Sokszor megálltunk bevárni egymást és persze akkor is amikor találtunk egy jó fagyizót. Mikor megérkeztünk az első szálláshelyünkre, Balatonalmádiba lepakoltunk, felállítottuk a sátrainkat és ezek után már csobbantunk is a Balcsiba. Egy hatalmas röpi bajnokság után amit szinte az egész camping végig szurkolt vacsiztunk, majd az esti program egy kis beszélgetés, zenehallgatás volt elalvás előtt. Nekem az első éjszaka nem telt túl jól, forgolódtam, félóránként felkeltem, hol melegem volt, hol pedig fáztam. De a többiek is hasonlóan nyilatkoztak az első estéről – mesélte a vízilabdázó.
Fotó: DUE-Maarsk Graphics hivatalos
– A második napunk iszonyatosan szeles volt. Ez volt a legkeményebb szakasz tele meredeknél meredekebb dombokkal. Viszont számomra ez volt a legjobb ugyanis akármennyire is nehéz táv volt, kárpótolt a táj és a környezet amiben tekerhettünk. Gyönyörű partokon, erdőkön keresztül, Tihany, Badacsony és a Szigligeti vár mellett. Csodálatos volt. Második esténket Balatongyörökön töltöttük ahol szintén sátorállítással kezdtünk, majd fürdés a Balatonban és vacsora. Mi még este el is mentünk egy kis esti sétára a partra és az ottani mólóra. Másnap reggel meglepően jól keltünk, végig aludtuk az éjszakát, kényelmes volt, kipihentük magunkat az utolsó távra. A harmadik napunk volt a legideálisabb túranap. Meleg volt egy pici széllel az utak pedig élvezhetőek. Nagyon jó tempót mentünk ezért Fonyódon álltunk meg a végcélunk előtt lángosozni és strandolni egyet. Ezek után következett az utolsó 20km majd megérkeztünk indulásunk és célunk helyszínére Balatonszemesre. Így telt a 3 nap és a 204km tekerés. Felpakoltuk a bicikliket majd szombat késő délután már Újvárosban is voltunk. Az én vasárnapomat az alvás és a pihenés töltötte ki, mert azért valljuk be 3 napig csak bicózni az melós. Számomra ez egy hatalmas kaland, élmény volt. Élveztem minden pillanatát ráadásul, hogy ezt a csapattársaimmal élhettem át még értékesebbé tette. Persze voltak nehézségek, fennakadások, de ezektől csak mégszebb lett. Remélem még sok ilyet élünk át együtt a csajokkal. Most pedig vissza a hétköznapokba, edzésekbe ugyanis már igen csak közel van az első mérkőzésünk – mondta az olimpiára készülő vízilabdázó.
Viktória egyébként a nagy szerelmese a Balatonnak is:
Balaton??Kopányi László
Közzétette: Viktória Sajben – 2019. augusztus 7., szerda
Nyitókép: Magyar Vízilabda Szövetség hivatalos
