Vándor Róbert, az RSM2 kormányosa, 17 óra 52 perc 57 másodperc alatt teljesítve a távot a csapatával, ezzel nyerték meg a legrangosabb hazai vitorlásversenyt. A veol.hu-nak azt mondta: még ízlelgeti magában a kifejezést, hogy Kékszalag-győztes, az elmúlt két évtizedben ugyanis többször nagyon közel állt a végső sikerhez, azonban mindeddig nem tudta megszerezni a hőn áhított győzelmet.

– Az RSM2 az első, kenesei bóját még másodikként vette, ezt követően azonban sikerült az élre állnunk. Ezután többször is előfordult, hogy a riválisok valamelyike vészesen megközelített bennünket és rövidebb szakaszokra átvette a vezetést, de megtartani sokáig nem tudta. Keszthely felé menet szerintem volt egy időszak, amikor csak a harmadik helyen álltunk. Bevallom őszintén, ez akkor ott nagyon rosszul esett – idézte fel az eseményeket a veszprémi születésű, de jelenleg Balatonfűzfőn élő vitorlázó. – Siófok után tetemes előnyre tettünk szert, de Keszthelyhez közeledve beértek minket. Aztán visszafelé Badacsonynál, majd Tihanynál éreztem hasonlóan rosszul magam, amikor újra felzárkóztak a nyakunkra.

Vándor Róbert úgy fogalmazott, a cél előtt, Tihany-rév­nél majdnem két órára lestoppoltak, s ez a 120 perc akkor egy örökkévalóságnak tűnt számára, de szerencsére „kivakarták magukat” ebből a helyzetből is, és végül magabiztosan nyertek.

Elárulta, a legnagyobb ellenfélnek mindvégig a tizenháromszoros győztes Litkey Farkast tekintette, aki a tókerülés igazi specialistája és vérbeli profi. A PreVitalnak ezúttal viszont nem jött ki a lépés, csak kilencedik lett. Litkey váratlant próbált húzni, amikor Badacsony előtt délnek fordult, azonban ez a taktika most nem jött be.

A győztes hajót évekig fejlesztették és a vitorlázatot is kifejezetten a Balatonra tervezték.

– Amikor 2010-ben a többtestű katamaránok számára is lehetővé tették a Kékszalagon való indulást, mi azonnal éltünk a lehetőséggel. Akkor még egy másik hajóval versenyeztünk, az RSM2-vel három éve vitorlázunk – derült ki.

A katamaránt, amivel győzni tudtak, 2017-ben vette meg Kalocsai Zsolt, és Vándor Róberttel, valamint a csapat többi tagjával, Lange Péterrel, Bali Istvánnal, Margitics Botonddal, Fekete Andrással közösen fejlesztették, alakították át a saját terveik, céljaik alapján. A 45 lábas hajó a második legnagyobb volt a mezőnyben, csak az 50 lábas, kétárbócos Fifty-fifty előzte meg méretben. Ami az árbócot illeti, az viszont az RSM2-é volt a leghosszabb, amelyre az idén új, speciális vitorlák kerültek.

– A mi csapatunk egy igen régi, összetartó társaság. Többekkel gyerekkorunk óta ismerjük egymást. A győzelem megszerzése pedig kis közösségünk nagy diadala. Együtt, közösen alakítottuk ki a taktikánkat, s ettől akkor sem tértünk el, amikor mások megközelítettek bennünket. Végig bíztunk benne, hogy az északi oldalon haladva megérkezik a frissülés. Még Badacsonynál és Tihanynál is, ahol a két nagy hegy mindig alaposan megbolygatja az időjárást és az aktuális állást. Szerintem ez egy csapatjáték, ahol nem a kormányos egója, hanem a közösség érdeke a legfontosabb. Végre lepakoltuk magunkról a terhet, sikerült nyerni, és az évek óta tartó szívós munkának meglett az eredménye. Az elmúlt hetekben mindannyian a családunkat is háttérbe szorítva készültünk, edzettünk. Azt gondolom, megérdemeljük a pihenést a következő napokban – hangsúlyozta a győztes sportoló.

A Kékszalag nemcsak hazánk, de Európa leghosszabb és legpatinásabb tókerülő vitorlásversenye is, amelyet 1934-ben rendeztek meg először. A 155 kilométeres táv teljesítésére a hajósoknak 48 óra áll rendelkezésükre Balatonfüredről indulva. Az idei Kékszalagra 27 hajóosztályban, 535 hajó nevezett.

A győztes, az 52. Kékszalag hivatalos Facebook oldalának adott videóinterjúban is azt mondta, egy hosszú évekig tartó szisztematikus felkészülésnek köszönhetik a sikert – a teljes beszélgetés itt tudod megnézni:

A szöveg forrása: veol.hu/B. Virág Rita

Nyitókép és fotók: Kékszalag/Novák Mária