– Az ikertestvéremnek van egy krónikus veleszületett betegsége, amely többek között a tüdőt és az emésztést is támadja – mondta a Csupasportnak Prisznyák Gábor. – Kiskorában az orvosok javasolták neki az úszást a tüdő fejlesztésére, a szüleink pedig vele együtt engem is levittek az uszodába. Szerettem úszni, tervben volt, hogy áttérek a vízilabdára, de a székesfehérvári vízilabda egyesület akkoriban nem foglalkozott még olyan kiskorúakkal, mint én voltam, azt mondták, előbb tanuljak meg a lehető legjobban úszni, és majd tizenegy évesen menjek vissza. Az általános iskolás osztálytársai viszont öttusáztak, amihez kedvet kapott ő is, így került a sportágon belülre. Azonnal megtetszett neki a légkör, remek edzők segítették a fiatalok munkáját az akkori Alba Volán Sportegyesületnél, így amikor betöltötte a tizenegy éves kort, nem ment el vízilabdázni, hanem maradt az öttusánál. Az általános- és középiskolás éveket végig versenyezte, ám az érettségi után válaszút elé érkezett.
Választanom kellett a sport és a továbbtanulás között, a kettő együtt nem láttam megoldhatónak, így a sportot félretettem és főiskolára mentem. Nehéz döntés volt, hiszen kiskoromban olimpikon szerettem volna lenni. Imádtam sportolni, komoly céljaim voltak, ám reálisan néztem a helyzetet, az eredményeim nem tették lehetővé, hogy ilyen nagyravágyó terveim legyenek. A döntésem után azonban nem tudtam, mihez kezdjek magammal, merre menjek tovább, hiszen addig a sport volt az elsődleges. Nem találtam a helyem a világban, csak azt tudtam, hogy tanulnom kell, de fogalmam sem volt, hogy mit.
Ekkor a sport kicsit háttérbe szorult, majd 2016-tól ismét lépésről-lépésre egyre komolyabb szintre került. Azóta félmaratonikat és maratonikat teljesített, majd a 2020-as év hozta meg az áttörést. Elkezdett edzővel dolgozni és triatlonozni, idén pedig elindította saját sportos blogját is, amelyet a www.apafutniment.hu oldalon lehet megtalálni.
Kétezerhúszban elkezdtem triatlonozni, a célom pedig idén szeptemberben egy Ironman-verseny teljesítése. Erre kőkeményen készülök, jelenleg heti tíz-tizenkét órát edzek, ami idővel nő majd. Ami a hosszabb távú céljaimat illeti, a Balatont is körbe szeretném futni, csapatban már többször teljesítettük az UB-t, és amikor ott vagyok, mindig felnézek az egyéni teljesítőkre. A tervem az, hogy a triatlonozást követően az ultrafutás felé fordulok. Tervezem, hogy jövőre az UTT hatvanöt kilométeres versenyén már ott leszek, ezzel valamelyest előzetesen belekóstolok az ultrafutásba.
Az idei Ultrabalatonon egyébként 14:13:37-es idővel megnyerték a hét fős férfi váltó kategóriát, az 5-13 indulóval rendelkező csapatok között pedig az ötödik helyet érték el.