Nagyjából két hete jelentek meg a seregélyek a dél-balatoni szőlőültetvényeken.

– Általában elöl haladnak a felderítők, feltérképezik a terepet, majd pár percen belül riasztják a csapatot, ha nyugodt a környék, aztán több ezren lepik el a területet egy szempillantás alatt – mondta el Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. – A madarak éjjel a környező állattartó telepeken pihennek, reggel fél hat körül útra kelnek a desszertért és egészen kilencig tart a támadásuk. Majd délután fél 4-től hétig jön a második rohamuk. A kékszőlőt nemigen kedvelik, de az illatos, édes fehér fajtákat előszeretettel dézsmálják.

A madárijesztő semmit se ér ellenük, a gázágyú is hatástalan, mert hamar megszokják hangjukat. Viszont kapható lézeres riasztó nagyjából egymillió forint körüli áron, ami akár egy kilométeres körzetben is képes fénnyel zavarni a madarakat. Zala megyében pedig a zárt ültetvényeken ragadozó madarakkal próbálják elijeszteni a madarakat – tette hozzá Gombos Sándor.

A seregélyek egyébként a szőlőből csak pár szemet csipegetnek, de ahogy rászállnak, leverik a fürtöt, a földre hullva pedig tönkremegy, ha azonnal nem szedik fel. A megyei elnök véleménye szerint határozott fellépésre lenne szükség a védett madár ellen.

– Nem éles tölténnyel, de hangos, riasztó lövésekkel tudnánk csak a madarakat távol tartani az ültetvényektől, szükség lenne olyan szabályozásra, hogy a hegyközségek használhassanak ilyen fegyvert – tette hozzá Gombos Sándor.

– Az idei időjárás kedvezett a seregélyek költésének, volt megfelelő táplálékuk és fel tudták nevelni a fiókáikat – mondta el Molnár Marcell, a Magyar Madártani Egyesület kaposvári csoportjának vezetője.

Több ültetvényen solymászt is alkalmaznak, mert madara a területet berepülve elijeszti a seregélyeket – írja a sonline.hu.

Nyitókép: Pixabay