– A Sztárban Sztár színpadán Britney Spears bőrébe is bújtál. A Hit Me Baby One More Time a 90-es évek vége. Nem sokkal utána jött a Nox. Mennyire volt múltidéző a produkció?
– Nosztalgikus volt. Általános iskolában néptáncoltam és versenytáncoltam is, mindent imádtunk akkoriban, amiben táncoltak.
– Óriási előnyt jelentett számodra a showban a „táncos múltad”. Ahogy láttam, sokat dob a produkción, és ezt nem csak Papp Szabi arckifejezése alapján mondom..
– Általános iskolában versenyszerűen táncoltam. Amikor középiskolás lettem, ez megszakadt egy időre, s aztán jött a Nox, és azzal együtt a néptánc egy kis hip-hop-al keverve. Amikor aktív volt a Nox, akkor sem volt idő több gyakorlásra, hozzászoktam, hogy gyorsan kell megtanulni a koreográfiát. A műsorban ez tényleg előnyt jelentett.
– A Sztárban Sztárban is színpadon kellett állni, de mégis más volt, mint egy koncert. Miben érezted a különbséget?
– Sokkal feszültebb, mint koncertszituációban, de színesebb is. Minden héten más stílusban kell helytállni, és persze kihívás más előadó hangján énekelni is. Mintha nem értené a torkunk, hogy mi történik vele. (nevet)
– Nirvana-t énekelni, Kurt Cobain hangját utánozni különösen nehéz lehetett.
– Igen, az nagyon-nagyon nehéz volt. Megtanulni rekeszteni és azon a nagyon érces hangon énekelni, ahogyan ő tette. Utána két napig alig bírtam beszélni.
Péter-Szabó Szilvia, a Nirvana Smells Like Teen Spirit című dalát énekli a Sztárban Sztár műsorában
Fotó: TV2
– Miket hallgattál kamaszkorodban? Szeretted a Nirvana-t?
– Igen, és óriási kedvenc volt ez dal is. Cobain-t pedig gyászoltam, amikor öngyilkos lett. Tinédzserként nagyon szerettem az alternatív zenéket, aztán az éneklés hatására változott az ízlésem. Olyanokat szerettem hallgatni, amik segítették a fejlődésemet.
–Mit csinálsz most? Hogyan állsz vissza a hétköznapokba?
– Most, hogy vége számomra a Sztárban Sztárnak, újra maximális időt tudok fordítani azokra a dolgokra, amik a hétköznapokban mozgatnak. A családomra, a zenére, az új dalokra és a festészetre. Elkezdem szervezni a kiállításomat.
– Bár már jó ideje nem aktív a Nox, veled rengeteg minden történt az elmúlt hat évben zeneileg, és a családi életed sem volt eseménytelen. Az egyik legfontosabb talán, hogy van egy szép lányod. Látod magad benne? Őt is érdekli a színpad?
– Kijelentette, hogy világhírű énekesnő lesz. (nevet) Azt gondolom, hogy ez teljesen evidens, mert amit otthon lát egy kisgyerek, valamelyest azt másolja az életében. Ahhoz még nagyon kicsi, hogy tanácsot adjak neki ebben a kérdésben, de mindenképp támogatni fogom mindenben, ami belülről jövő érdeklődés. Semmit nem fogok megtiltani neki. Terelgetni próbálom majd.
– Akárhányszor hallgatom a dalaidat, mindig édesbúsnak érzem azokat, némi állandó múltba révedéssel… és ezt látom benned is. Mennyire reális ez, és te hogy érzed most magad?
– Sírva mulat a magyar, ezt már régóta tudjuk, és ha összehasonlítjuk más nemzetek himnuszát a miénkkel, akkor is ez az érzés jön át. Ez a hangulat talán a stílus miatt is körbelengte a Nox-ot és a zenei pályámat is. Ugyanakkor, nem minden Nox dal szomorú. Sőt! Nagyon sok, erőt adó nóta is van közöttük. A rajongóim és a barátaim egyébként mosolygombócnak hívnak. Azt gondolom, hogy a bús jelző és a múltba révedés abszolút nem jellemző. Főleg most nem! Inkább túlérzékenynek tartom magam. Ha bántanak, azt nehezen kezelem, de abszolút pozitív embernek tartom magamat.
Az a hitvallásom és minden koncert után úgy köszönök el, hogy mosolyogjunk sokat, mert semmi értelme máshogy élni
– hangsúlyozta az énekesnő.
– Noxtalgia turné zajlik éppen. November 13., Veszprém és november 28., Keszthely a legközelebbi balatoni fellépésetek.
– Várjuk ezeket a koncerteket. Aki gyerekkora óta színpadi ember, annak lételeme ez a közeg. Ezért is hatódtam meg a szezonnyitó bulin, mert nagyon hiányzott a színpad és a koncertezés is. Figyelőállásban vagyunk, reméljük, hogy nem kell lemondanunk több koncertet.
– Aktívan dolgoztok most a zenekarral?
– Természetesen! Készülünk párhuzamosan három új dallal, aktívan próbálunk egy decemberi, karácsonyi koncertre és nagyon szeretnénk befejezni a Noxtalgia unplugged turnét.
– Nyaraltál idén Balatonföldváron és Balatonakarattyán is. Ezek a kedvenc helyek vagy mindig máshol nyaraltok?
– Van egy kis házunk Balatonföldvártól nem messze, és ott voltunk két napot a családdal és a barátokkal. Nem volt szerencsénk az időjárással, ezért a nagyobb strandolás idén kimaradt, de azért sétáltunk a kikötőben, pihentünk, együtt voltunk.
Péter-Szabó Szilvia a balatonföldvári kikötőben
Fotó: Péter-Szabó Szilvia családi archív
– Mit szoktál csinálni a Balatonnál?
– Sétálni nagyon szeretek. Biztos vagyok abban, hogy valamikor éltem vízparton, mert a víz közelsége (lehet az patak, tó, óceán) megnyugtat és elementáris erővel tölt fel. Éppen ezért nagyon szeretek csak úgy ülni és nézni a vizet. Balatonföldvárnál különösen szeretem a kikötőt, a kis beülős helyeket, a hajók látványát és persze azt, hogy magyar és hogy a miénk. Egy gyönyörű, nagy tengerünk van itt, Magyarországon. Nagyon szerettem festeni is a Balatonnál, teljesen kikapcsolt.
Péter-Szabó Szilvia Balatonföldváron szelfizik a kikötőben
Fotó: Péter-Szabó Szilvia családi archív
– Mi jut eszedbe, ha azt hallod: Balaton? Érzések, képek, impressziók érdekelnek…
– Büszkeség, hogy van egy ilyen gyönyörűséges tavunk! Hangulat szempontjából a fiatalságot, a nyugalmat és a pihenést is idézi számomra.
Nyitókép: Péter-Szabó Szilvia és párja a balatonföldvári kikötőben
Fotó: Péter-Szabó Szilvia családi archív
