Kovács Emőke | 2020.05.25. 17:00
Régi idők szezonnyitásai a Balatonnál
A Balatonnál a XIX. század elejétől megkezdődött a vendégek megjelenése, így egyre inkább fontossá vált a szezonkezdet és annak szokásai, hagyományai. Érdekes története volt az elmúlt idők szezonkezdő eseményeinek, ezt követjük végig jelen írásunkban.

A XIX. század kezdetén, amikor a füredi savanyúvíz és a környéken tett kirándulások jelentették az ideutazók számára a kikapcsolódást, a fürdői szezon olykor-olykor egészen korán kezdetét vette. Az 1830-as évek közepétől a híradások arról számoltak be, hogy május 15-én Füreden megnyílt a fürdői szezon. Persze ez nem a tóban való kellemes úszkálást jelentette, hanem a füredi savanyúvíz kúrák, a füredi társas események kezdetét. Az 1840-es években szokássá vált, hogy a korabeli hirdetésekben, sajtóorgánumokban megjelent az egyes fürdőhelyek, elsősorban Balatonfüred reklámja. Majd következtek az 1860-as, 1870-es nagy változásai a tó környékén.

Ekkortájt valóban elindult a klasszikus értelemben vett fürdőkultúra és felbukkantak Balatonfüred vetélytársai: Keszthely, Almádi és a túlpart „királynője”, Siófok. A XIX. század végére a korabeli reklámok már májusban közölték az egyes települések ajánlatait, lehetőségeit. Miután 1891-ben Glatz Henrik megnyitotta a siófoki fürdőtelepet, a balatoni szezonnyitók, ha nem is hivatalosan, de többnyire Siófokon zajlottak. 1893. június 18-án arról tudósítottak a lapok, megnyílt a balatoni szezon: – Örömmel írjuk le a siófoki fürdő ünnepélyes megnyitását. A meghívott vendégeket a budai pályaudvarban dr. Preysz Kornél üdvözölte a társaság nevében. A külön vonat érkezését Siófokon üdvlövések és a Rákóczy-induló, a vendégeket pedig az indóháznál hatalmas dikczió fogadta. Az indóháztól a siófoki nagyvendéglőig a siófoki szüzek fehérben, tűzoltók parádéban, csendőrség díszben sorfalat állottak. A vendéglőben Mészöly János t. bíró A magyar tenger és társadalom czímmel felolvasást tartott. Ezután következett a fürdő-telep bemutatása és ez a legnagyobb meglepetést keltette. (…) Az ebéd után, mely ötödfél órakor végződött, megindult a csónakázás és a balatoni halászat bemutatása, majd követte ezt az estéli fürdés. A Balaton is kedveskedni akart a megnyitás alkalmából és a legkellemesebb 50-100 cm-nyi hullámokat küldte a part felé. A fürdés és a vacsora után a legnagyobb megelégedéssel, a legkellemesebb benyomással és a legvígabb hangulattal távozott a vendégsereg a fürdőtelepről – írta az Ország-Világ című lap 1893. június 26-án.

Fotó: Arcanum

Különvonatok szállították a vendégeket Siófokra, ahol díszes szezonnyitót tartottak: fogadást, lóversenyt, bankettet, csónakpartit, táncvigalmat, fáklyás-zenés estet szerveztek a vendégek csalogatására. A XIX. század végére már kialakult szinte mindegyik település saját arculata és sajátos szezonnyitója. A legtöbb helyen népünnepélyt szerveztek ilyenkor, játszott a fürdőzenekar és ünnepi beszédek sora hangzott el.

A két háború közti időszak lényegi változásokat hozott a fürdői életben. Egyfelől ekkoriban kezdett el határozottan elkülönülni az elő-, fő- és utószezon kategóriája, másfelől a trianoni békediktátum következtében a Balaton szerepe, fontossága felértékelődött, ezért az előszezonra, a szezonnyitásra is nagyobb hangsúly helyeződött. Új jelenségként említhetjük, hogy a feljegyzések, tudósítások ekkoriban kezdtek el a szeszélyes időjárásra is hivatkozni egy nehezebb szezonkezdés esetében. A Balaton ebben az időszakban egyértelmű felfutását élte. 1935-re (egy korabeli összesítés szerint: 269 szálloda és panzió, 5659 szobával és 3462 folyóvizes mosdóval) üzemelt Balaton-szerte. Pár év múlva ezek a számok majdnem megduplázódtak.
Ezen időszakban a szezonkezdet általában június 16 körül zajlott. A dátumnak egy nagyon egyszerű oka volt: a középiskolák június 15-ig tartottak, így a nyaraló családok előbb nem is igen tudtak elindulni a tóhoz. Nem meglepő, hogy 1934-ben a Balatoni szállodások szövetsége azt kérte a kormányzattól, hogy az iskolaidőszak június 10-én érjen véget. Ekkoriban ugyanis mindezzel párhuzamosan megfogalmazódott – financiális és idegenforgalmi okokból egyaránt – a szezonhosszabbítás (mind az elő-, mind az utószezon) lehetősége is.

Siófok, strand, 1920., Fotó: Fortepan

A korszakban megfigyelhető, hogy a közbeszédben, sajtóban minden márciusban előkerültek a következő balatoni szezon lehetséges problémái, újításai, kérdései. Majd április táján már hellyel-közzel megjelentek az erre adott válaszok, májusban pedig a szezonnyitó ünnepségekről, a települések megújulásáról szóltak a hírek, ilyen és ehhez hasonló módon, mint ez az 1930 áprilisában született újsághír: „Június 1-én nyílik meg Siófok fürdőtelepe. A tél elmúlása óta munkás kezek százai dolgoztak, hogy a szállodákat, az éttermet, a gyönyörű kaszinó épületet tündérkertjei lakályosabbá, modernebbé, kellemesebbé, a mai kor emberei felfokozott igényeihez képest megfelelővé tegyék. Idei szezonjával Siófok Európa elsőrendű fürdőivel lesz egyenrangú úgy szállodáinak berendezését, strandjának nagyszerűségét mint éttermi konyhájának minőségét illetőleg.”
Az idézetből is kitűnik, hogy ekkoriban június elején már próbálkoztak a szezonkezdéssel, de az említett okok – időjárási viszontagságok, iskolai tanév – miatt általában inkább június 9-10. vagy a június 16-17. lett a szezonkezdet. Az 1930-as évek közepére, a gazdasági világválság után az összehangolt Balaton-koncepció eredményeként a balatoni szezonnyitók egyre nagyobb szerepet kaptak és mindinkább ünnepélyesebbé váltak. Több esetben egybeestek a pünkösdi hosszú hétvégével. A lapok így fogalmaztak 1935 júniusában a pünkösd kapcsán: „A pünkösdi ünnepek döntik el minden évben a balatoni szezont. Ez az úgynevezett kóstolója a Balatonnak. Ha most jól sikerül a pünkösdi weekend, bizonyos, hogy a nyári hónapokban a pünkösdi látogatók nagy többsége ismét felkeresi a Balatont. Minden jel arra mutat, hogy a mostani pünkösd minden eddigit magasan túl fog szárnyalni nemcsak látogatottság, hanem külföldi idegenforgalom tekintetében is. Még a hét folyamán megkérdeztük a nagyobb balatoni fürdőhelyek igazgatóságát, hogy mit várnak pünkösdre. A válasz mindenütt az volt, hogy telt házat. A szobákat a jobb helyeken már előre lefoglalták, Ausztriából pedig olyan tömegesen jelentkeztek a látogatók a kettős ünnepre, hogy ez alkalommal a Balaton vetekedni fog a legfrekventáltabb osztrák fürdőhelyekkel… A nyári szezonban közelharc lesz a nagyobb balatoni fürdőhelyeken egy-egy szobáért. Ezt jósolja a pünkösdi előszezon.”

Olykor prominens személyiségek vezették fel a szezont, reklámozva ezáltal a Balaton lehetőségeit. Így történt 1935-ben is, amikor Habsburg József főherceg tartott előadást a balatoni szezonkezdetről és a programokról. Ebben az évben egy pünkösdi hétvégére – június 9-10. – esett a szezonkezdés és minden település valóban nagy előkészületbe kezdett, melynek eredményeként Balatonfüreden vitorlabontó ünnepséget szerveztek a vitorlázók számára. Balatonalmádiban teniszverseny zajlott, Siófokon nemzetközi repülőtalálkozóval ünnepeltek és a többi balatoni településen is egymást érték a hangversenyek, zenés mulatságok, szabadtéri játékok. Az 1935-ös balatonfüredi vitorlabontó ünnepély később hagyománnyá vált és szinte minden évben ez az esemény is jelezte a szezon kezdetét. A vitorlabontó az évek során egyre impozánsabbá vált és több kiegészítő rendezvény társult mellé. – De nemcsak a nyári vendégek és a törzsökös balatoni emberek számára volt a pünkösd kapunyitás, hanem a Balaton sportolói számára is. Vitorlafelhúzó ünnepekkel, klubházavatással ünnepeltek és nem mulasztották el, hogy pompás virágcsokorral kedveskedjenek magának a Balatonnak is, hogy egész évadban kegyes hangulatban maradjon. Balatonfüreden a Hungária Yacht Clubnak az új házát és hajóit avatták fel nagy ünnepségekkel, előkelő közönség jelenlétében – írta a tudósítás 1938 pünkösdjét követően.

Balatonfüred, Fürdőház, 1935., Fotó: Fortepan

A második világháború nagy pusztítást végzett a Balatonnál, de nem kedvezett a szezonkezdésnek az új politikai rezsim sem. Az újjáépítések megkezdődtek, majd elindult a tömeges és ingyenes üdültetés időszaka. 1948-ban már újból tartottak szezonnyitó ünnepségeket, de nem kötötték – a korszak ideológiájának megfelelően – egyházi ünnephez, így a pünkösdhöz sem. A pünkösd 1952-ig volt kétnapos ünnep, utána megszűnt a hétfői munkaszünet, 1954-től pedig kitörölték az állami ünnepek sorából. Így ez a korábbi hosszú hétvége meg is szűnt, ezáltal a szezonnyitóhoz sem kötődött.

Az 1960-as évekig a szezonnyitókat június közepe táján, általában Siófokon tartották. A sematikus rendezvényekre különvonatok szállították a fővárosi dolgozókat. A megnyitón sétahajózást, ünnepi műsorokat rendeztek. Az 1960-as évek közepétől a szezonnyitók már május közepén lezajlottak: „Vasárnap, a hivatalos szezonnyitó napjára újra nyári pompájában tündöklött a Balaton vidéke. A víz csak színében, kékségében emlékeztetett a nyárra, hőmérséklete a korábbi napok időjárásának hatására 15-16 fokra süllyedt, de a Balatont megrohamozó emberáradat ellepte a partmenti homokos és füves területeket. A fizető strandok többsége erre a napra még nem nyitott ki, mégis csaknem minden nyaralótelepen százával strandoltak. Különösen a szabad strandok forgalma volt nagy, bár a kirándulók többsége csak napfürdőzésre használta fel a hivatalos szezon első napját. A tóparti üdülőházakban mintegy 15 000 ember gyűlt össze. (…) A balatoni szezon első napja már bővelkedett eseményekben és látnivalókban. A balatonfüredi mólón vasárnap délután tartották a SZOT sétahajózási idénynyitóját. A hatalmas, feldíszített vitorlás hajók az ünnepség után sétaútra vitték az első nyári vendégeket. Siófokon vitorlásverseny, háztömb körüli verseny és autós ügyességi vetélkedő szórakoztatta az üdülők és kirándulók tömegét. A hagyományos autós ügyességi versenynek új programja is volt ez alkalommal; a részvevők tájékozódás; verseny közben utazták végig a Balaton déli partját és a célul kijelölt balatonszentgyörgyi Csillag-várba futottak be – tudósított a Veszprémi Napló 1964. május 26-án.

Siófok, büfésor a vasútállomásnál, 1957., Fotó: Fortepan

1968-tól az ún, új gazdasági mechanizmus évétől a Balatonnál is nagy változások történtek. Megépültek a nagy szállodák, szállodasorok, állami érdek lett az idegenforgalmi bevétel, így a szezonkezdés – megfelelő időben – fontosnak tűnt. Az 1968-as híradások már arról szóltak, hogy 1968. április 11-én megnyílt a siófoki szállodasor, ezáltal hamarosan kezdetét is veszi a szezon. A többi hotel május 15-étől fogadott vendégeket. Mindenképpen érzékelhető volt az előszezon még korábbra hozása és a szezonnyitók beharangozásának, reklámozásának hangsúlyossága. Az 1970-es években a szervezett üdültetési szezon is május elején kezdetét vette: – Megnyíltak a balatoni SZOT-üdülők. Kedden megnyíltak a siófoki SZOT-üdülők, s ezzel a Balaton déli partján is megkezdődött a szervezett üdültetési szezon – adta hírül a Zalai Hírlap 1974. május 8-án. Ebben az időszakban a balatoni évadnyitókat hagyományosan Siófokon tartották meg május második harmadában. Tűzijáték, zászlós felvonulás, sportesemények zajlottak ezekben a napokban, színpadi előadásokkal kiegészülve.

Siófok, szállodasor, háttérben a Hotel Európa, 1978., Fotó Fortepan

A rendszerváltozást követően szinte minden település igyekezett saját szezonnyitó ünnepélyt szervezni. Napjainkra már a pünkösdi szezonnyitókon visszatértek az évszázados hagyományok, az összes tavi helység rendelkezik olyan egyéni védjeggyel, jellegzetességgel, amelyet igyekszik a tavi szezon megnyitásakor közhírré tenni.

Pünkösdi Szezonnyitó, Siófok, 2019., Fotó: Krausz Andrea

 

Nyitókép: Balatonszemes, strand, 1927., Fotó: Fortepan

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva