Egy csapat ember ülte körbe a Cinege-patak forrása közelében kialakított erdei pihenőhely egyik asztalát. Péntek István madárgyűrűző sorban vette elő a kis vászonzsákokból a hálóval befogott egyedeket. Amikor kibukkantak a kis tollas fejek István markából, a gyerekek egymást licitálva próbálták kitalálni a madár nevét, az őszapó vagy az ökörszem láttán pedig még mi, felnőttek is elolvadtunk. Erdei pintyet, citromsármányt, vörösbegyet, csilpcsalpfüzikét és még sokféle madarat láthattunk, összesen 18 különböző faj került ezen a napon a látókörünkbe.
Péntek István kezében egy őszapó
Az Európai Madármegfigyelő Napokkeretében hirdette meg a rendezvényt a Magyar Madártani Egyesület Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoportja, hogy minél többen megismerjék a madármegfigyelés fontosságát. Az október első hétvégéjére szervezett nemzetközi mozgalmat a BirdLife International indította útjára 1993-ban, és a civileknek szóló szabadidős események mellett a szakemberek összesen 40 európai és ázsiai országban rögzítenek adatokat, megfigyelik az őszi madárvonulást és megszámlálják a madarakat. A rendezvény egyben versengés is az országok között, melyen a résztvevők és a látott madarak száma alapján értékelik az országokat. Hazánk az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt.
Kirándulás a madárfogó hálókhoz (fotó: Krausz Andrea)
Siófok-Törekiben nagyon sokan voltak kíváncsiak a madárgyűrűzésre, összesen 130 látogatót regisztráltak a szervezők, de országszerte 19 megyében 62 helyszínen szerveztek valamilyen programot. Az érdeklődők itt azt is megnézhették, miként fogják be a madarászok az erdőben kifeszített függönyhálóval az egyedeket. Először a madarak törékeny lábait szabadítják ki, aztán óvatosan kihámozzák őket a hálóból és puha zsákokba helyezik őket. Utána következik a gyűrűzés, amit csak szakirányú végzettséggel lehet végezni. A megjelölt madarak megkerüléseiből a kutatók adatokat kaphatnak a madárfajok vonulási útvonalairól, táplálkozóterületeiről. Mindezek fontos információk a természetvédelem számára.
– Az alig pár milliméter vastag lábakra alumínium gyűrű kerül, amelynek feljegyezzük a számát. Ezt úgy kell elképzelni, mint valami igazolványszámot. Ha később valaki, akár külföldön megfogja, látja rajta a gyűrűzőközpont adatait – magyarázza Péntek István, a rendezvény főszervezője, aki pontos méréseket is végez a kis állatokon. Meghatározza a korukat, ivarukat, megméri a szárnyhosszukat és megnézi a hasukon lévő zsír mennyiségét.
– Megvizsgáljuk a kondíciójukat. Az ilyenkor felhalmozott táplálék zsírrá alakul, ebből merítenek energiát vonulás közben. Olyan mintha nálunk valaki felhízna 200 kilóra, majd utána lefutná az Ultramaratont, mert akár több ezer kilométert is vonulhatnak. Most megengedjük, hogy a gyerekek megsimogassák, majd elengedjék őket – mondja a madárgyűrűző szakember.
Itt egy videó, amelyen a gyerekek elengedik a vörösbegyet, csak előtte egy kicsit megsimogatjuk:
A Magyar Madártani Egyesület Dél-Balatoni természetvédelmi Csoportja egyébként további két másik programot is szervezett a területén: a Balatonlelle-Irmapusztai Tógazdaságnál és Fonyódon, a Balaton-parton figyelhették meg az érdeklődők az őszi madárvonulást. A déli part egyébként nagyon érdekes ilyen szempontból, ugyanis kevesen tudják, hogy nagy fajgazdagság jellemzi ezt a régiót. A tó és a madárvilág kapcsán természetesen mindenkinek a Kis-Balaton ugrik be először, pedig ebben a térségben is széles fajválasztékkal találkozhatunk. A Balaton télen az északról érkező vízimadarak fontos táplálkozóterülete. Magyarországon a hitelesített adatok szerint közel 420 madárfajt figyeltek meg, ebből viszont több mint 300 a Balatonon is előfordul.
Nézz további fotókat a gyűrűzésről!
Kép és szöveg: Krausz Andrea
