Online kérdőíven, reprezentatív munkavétellel mérte fel az egyik hazai állásportál, hogy az emberek miként töltik a nyári szabadságot. Elsőként arra kérdeztek rá, hogy az átlagos 29 napból ki mennyit „vesz ki” a nyári szezonban. A többség feltehetően „tartalékol” a pihenésre szánt időből, s a meleg hónapokban mindössze 13 napot szán pihenésre. A korábbinál többen hagyják el lakóhelyüket a szabi idején, a megkérdezettek 65 százaléka válaszolt igennel az utazási szándékot firtató kérdésre.

A portál arra is kíváncsi volt, hogy a válaszadók „simán” ki tudták-e venni a szabadságukat, vagy különböző munkahelyi okok miatt nehézségekbe ütköztek. Az utóbbi kérdésre tízből hatan azt válaszolták, a munkáltatónál nem okozott gondot, amikor bejelentették, hogy mikor és mennyi időre szándékoznak nyaralni menni, ám minden tizedik munkavállaló úgy érezte, nem ment egyszerűen a szabadságának a kivétele.

De az sem mindegy, hogy a megérdemelt pihenésről visszatérőt mennyi munka várja, hogy az aktuális teendője mellett a szabadsága alatt felgyűlt feladatokat is el kell-e végeznie.

Szabadság alatt is követjük a munkahelyi eseményeket
Fotó: Shutterstock

A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek többségét teljes mértékben tehermentesítik a szabadsága alatt, visszatérésük után nem terhelik őket az összetorlódott munkák elvégzésével, harmaduknak viszont az időközben felhalmozódott s a kollégák által addig el nem végzett tennivalók is a nyakukba szakadnak.

A felmérés szerint nemcsak a szabadságon levők döntenek arról, hogyan töltik a pihenésre szánt napokat,

a megkérdezettek 7 százalékának a felettese, 5 százalékának a kollégái nem voltak tekintettel arra, hogy szabadságon van, s a távollétében felmerülő különböző munkahelyi problémákkal zavarták meg

– több esetben is szinte napi gyakorisággal – a pihenését. De nem csak ez az oka annak, hogy sokan a szabadság idejére sem képesek letenni a munkát: különböző okokból a megkérdezettek 32 százaléka alkalmanként, 9 százaléka rendszeresen dolgozik a szabadság és nyaralás közben is.

A profession.hu kérdéseire válaszolók 60 százaléka a szabi idején is „képben” akar lenni a munkahelyével kapcsolatos kérdésekben, ezért még a tengerparton napozva is rendszeresen követi, 30 százalékuk pedig napi rendszerességgel nézi az elektronikus céges postafiókot.

A megkérdezettek csupán nyolc százaléka mondta azt, hogy a pihenés idején teljesen mellőzi ezt a tevékenységet. Érdekes, hogy nyaralás közben a cégüktől érkező telefonhívásokat alkalmanként vagy minden alkalommal fogadja a válaszadók több mint fele, s csak 14 százalék mondta azt, hogy szabadsága alatt nem reagál a céges telefonokra.

Bár az állásportál reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 9 százaléka dolgozik rendszeresen a nyári szabadsága alatt, feltehetően ennél jóval többen lehetnek, vannak, akik különböző okokból, kényszerből, vagy talán azért, mert képtelenek leállni, és munkával töltik a pihenésre szánt napokat.

A pszichiáter szerint pedig ezzel nagyon sokat ártanak az egészségüknek. Guseo András ideggyógyász, pszichiáter, idegkór-szövettanász szerint azoknál, akik nem pihennek, s rendszeresen munkával töltik a szabadság idejét, állandóan jelen van a gondolati stressz,

ami gyengíti, „lenyomja” az immunrendszert, s hatására könnyebben megbetegedhet a szervezet.

A számos országban elismert orvos szerint sokat ront a helyzeten, hogy képtelenek vagyunk letenni, okosan használni az okostelefonokat. Telefonfüggő nép lettünk. A készülék – gyakran több is – mindenütt ott van velünk, a Balatonon, a tengerparton, a kerti partin, a randevún, s ömlenek belőle ránk az információk. A jók is, a rosszak, a hamisak, a nem ellenőrzöttek, a félrevezetők is. A negatív információk pedig szorongást okoznak, ami nagyon ártalmas.

Arra, hogy mennyire az, a szakember megdöbbentő számot mond: 3 percig tartó szorongást hat óra alatt „hever ki”, dolgoz fel a szervezet.

Forrás: Duol.hu