A tárlat mottójául is értelmezhető elnevezéshez Bindorffer Györgyi szociológus egyik könyvcímét választották, mert az páratlan tömörséggel fejezi ki a magyarországi németek kettős identitását. A kiállításnak ez volt a legfontosabb célja:
bemutatni, mivel gazdagították Magyarországot a XVIII. század folyamán bevándorolt svábok, ugyanakkor mi mindenben alkalmazkodtak az új hazához.
A kiállított tárgyakon és a színes tablókon mindvégig ez a kettősség követhető.
Fotó: Molnár Sándor/Napló
Szilágyi-Kósa Anikó, a Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszékének egyetemi docense számára meglepetés volt, amikor tavasszal a Vászoly Fennmaradásáért Alapítvány azzal kereste meg, hogy a dunántúli svábokról szeretnének kiállítást rendezni a Vászolyi Nyár 2021 programjaiban. Pedig
Vászoly a Balaton-felvidéknek egy olyan települése, ahol nem jött létre német közösség, de nyaranta sok vendég megfordul itt.
– Habár sohasem rendeztem még kiállítást, nagy örömmel vállaltam el a feladatot, mert úgy éreztem, kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy a velünk élő svábokat ünnepeljük, a „kisebbség” sokszor kiforgatott fogalmát méltó helyére tegyük. Meg akartuk mutatni, hogy
a Balaton-felvidéken vagy a Bakony falvaiban járva lépten-nyomon németekkel találkozunk: az ő építészetüket csodálhatjuk meg sok egyutcás településen, ők formálták a Balaton-felvidék szőlővel betelepített tájait, ők állítottak sok keresztet, kápolnát, kálváriát.
Fotó: Molnár Sándor/Napló
Ám autóval végigrobogva a településeken sokaknak nincs idejük rácsodálkozni a németek nyomaira – nyilatkozta a Naplónak Szilágyi-Kósa Anikó.
A kiállítás összeállítójától megtudtuk, hogy a tárlatot a „klasszikus” népismereti témák köré szervezték: betelepítés, építészet, hitélet, szokások, viseletek, étkezési kultúra, háború utáni elűzetés. A magyarországi németekről szóló általános információk mellett minden témában kínálnak a régióból származó érdekességeket.
– Vajon tudják-e például az oda látogatók, hogy Zánka középkori műemlék templomát református svábok építették újra, vagy éppen azt, honnan származnak a különleges kislődi családnevek? A sváb „Pirgerek” egyesületei csak a mi régiónkban léteztek, és a sváb lányok betlehemezésének („christkindlizés”) a környékünkön nemcsak múltja, de jelene is van – jegyezte meg az egyetemi docens. Szilágyi-Kósa Anikó hozzátette, a kiállítást a veszprémi Lovassy László Gimnázium 9. b (nemzetiségi) osztályával állította fel, mint mondta, nagyszerű élmény volt a diákokkal együtt dolgozni és az ötleteikkel gazdagodni.
Fotó: Molnár Sándor/Napló
A tárlaton szereplő sok különleges tárgy – például különféle viseletek, abroszok, marhalevél-iktató, cselédkönyv, festett ágy, gyermekméretű harmonika – Barnagról, Hidegkútról, Vöröstóról, valamint Herendről került a kiállításra,
amelyről a Duna Televízió német nemzetiségi adása is részletesen beszámolt nemrég. A vászolyi Mesterségek Házában látható tárlat elérte célját, mert sok látogatót „szíven talált”, amiről a vendégkönyvbe írt – néhol könnyfacsaró, máskor szívet melengető – üzenetek tanúskodnak.
Fotó: Molnár Sándor/Napló
A kiállítás az országos Ars Sacra Fesztivál keretében szeptember 4-től 12-ig, 16 és 19 óra között még nyitva tart, és a szervezők azt remélik, hogy a nemzetiségi iskolák diákjai és tanárai közül is sokan felkeresik még a tanévkezdés után.
Forrás: Veol.hu
