Az első világégést követően a Szent István-i Magyarország ideája és az arra való emlékezés a Balatonnál is központi eseménynek számított. A rendezvények a harmincas évekre teljesedtek ki, számos úszó- és vitorlásversenyt tartottak ekkortájt, egymást érték a Szent István-bálok a tó partján, de szerveztek lovasmérkőzéseket és kocsi-szépségversenyeket is.
A füredi Wesselényi-emlékúszóverseny és a földvári Széchenyi-vándordíjnak elnevezett vitorlásfutam mellett a központi rendezvények Siófokon és Balatonfüreden folytak. Egy 1930-as évekbeli tudósítást említünk, augusztus 20-áról: „Délután 5 órakor Balatonfüreden az összes balatoni vitorlások és motorosok gyülekeznek és a Kormányzó, valamint a megjelent előkelőségek előtt díszfelvonulást, vitorlás parádét rendeznek. Utána 6 órakor a Club ünnepi díszközgyűlése, melyen a club összes tagjai kivétel nélkül megjelennek. Este külföldi versenyzők tiszteletére bál lesz.”
A Szent István napi ünnepségekhez kapcsolódott szervesen a balatoni bor- és szőlőhét, amely általában augusztus 27. és szeptember 3. között zajlott. A fürdőévad meghosszabbítására is törekvő napokban a sportversenyek is folytatódtak, valamint a báli szezon sem ért véget. A harmincas évektől szokássá vált, hogy ezen nap estéjén reménytüzekkel vagy más néven Szent István tüzeivel emlékeztek államalapító királyunkra. Egyben a nyártól is elköszöntek, de a felgyulladó tüzek az egyes településeket és azok összetartozását is jelölték.
Valódi, lelkes, szívből jövő, emberközeli ünneplés volt ez, egy balatonfenyvesimemoárt idézünk: „Akkorra rendszerint elfogy a víz a parti homoknál, szigetecskék háta rajzolódik ki a magyar tenger vizéből. Arra kerülnek a másfél-két ember magasságú máglyák, nádból, hullott fából, rőzséből rakva. Augusztus huszadikán meggyújtják a tüzeket, a fiatalok, az idősebbek esteledvén leülnek a parton. Sütemény, bor is kerül, s mikorra feljő a Hold meg a csillagok, rázendítenek, egymás után szólalnak meg a gyönyörű népdalok. Aki messzebbre néz, láthatja: körben a parton, Fonyód felé, Keszthelynél, a Badacsony alatt mindenütt égnek-lobognak Szent István tüzei.”
A kommunista hatalomátvételt követően az augusztus 20-ai szezonzáró ünnepet minden egyházi és egyben nemzeti jellegétől is megfosztották. Szent István napja helyett az új kenyér és a kommunista alkotmány ünnepét tartották meg. E napok meglehetősen sematikussá alakultak át. Egyes elemeket megőriztek: a Balaton-átúszások hagyományát továbbvitték.
1948 és 1967 között a Siófok és Füred között megrendezett versenyt az ünnepnapra időzítették. Az ötvenes évektől az alkotmány ünnepét a Balaton dolgozói termelési és begyűjtési terveik teljesítésével ülték meg, volt felvonulás és ünnepi beszéd a tribünökön, a napot általában sportversenyekkel, majd utcabállal zárták. Az 1960-as évektől ekkor nyitották meg az egészen szeptember 4-ig tartó Balatoni Heteket, amely kulturális és tudományos rendezvényeket is magában foglalt. A cél itt is változatlannak bizonyult: nyár végén is legyen vonzó a Balaton.
A rendszerváltoztatást követően a balatoni augusztus 20-ai ünnepségek visszanyerték méltóságuk: az államalapítást ünneplik minden tavi településen, bízva a hosszú szezonban, népszerűsítve a helyi gasztronómiai, kulturális hagyományokat.
Szöveg: Kovács Emőke
Fotók: Fortepan
