A horgász a likeBalatonnak elmondta, hogy túrájuk harmadik napján sikerült a kapitális méretű pontyra akadni. Kötelezettségüknek eleget téve bejelentették a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársainak (a 20 kg feletti fogásokat jelenteni kell), akik elvégezték a hivatalos mérlegelést, majd ezután visszaengedték a tóba a hatalmas halat, így mostantól bárki próbálkozhat a kifogásával. Ez a pédányt, mondhatni, jól ismerik Balatonszepezd környékén.
A közgazdász Gödry Zoltán Máté, aki egyébként egy élelmiszer-nagykereskedést vezet Budapesten elárulta, hogy összesen négyszer fogta meg ugyanezt a halat, utoljára 2018 májusában, amikor 27,3 kilogramot nyomott. Az elmúlt egy évben közel 3 kg-ot gyarapodott a hal súlya.
– Elnevezte valamilyen néven, ha már ilyen jó ismerősök?
– Sebinek neveztük el, mert van egy viszonylag jól látható sebhely a fején. A halakat egyedi pikkelymintájuk, vagy sérüléseik alapján lehet azonosítani. Mivel többen is megfogtuk már ezt a halat, Sebiként szoktunk rá hivatkozni.
– Hogy lehet mindannyiszor megfogni? Ennyire móhó lenne ez a hal?
– Jó kérdés! Igazából ezt nem tudja senki. Az biztos, hogy 3 kilogramos évi növekedést sok hal nem tud produkálni. Valószínűleg az átlagnál valóban mohóbb lehet, sokkal többet eszik, ezért tud így gyarapodni. Lehet, hogy ez az oka, hogy óvatlanabb és talán ezért is fogják meg ennyire gyakran.
– Mindig ugyanazon a területen lehet ezt a halat kifogni?
Igazából négyen fogtuk meg ezt a halat, és mindig 5-10 km-es körzeten belül. Viszonylag területtartók a legnagyobb pontyok, de ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Én magam is fogtam olyan 20 kiló felüli pontyot, amit a következő évben megfogtak 70 kilométerrel arrébb, a Balaton másik végében. De ennél a halnál van egy bizonyos fajta territoriális viselkedés, és az elmúlt négy évben mindig ugyanazon a környéken fogtuk meg.
– Milyen gyakran szoktak ezen a területen horgászni?
– Viszonylag kevés időnk van a horgászatra. Két verseny van a Balatonon, egy ősszel és egy tavasszal, amelyeknek stabil indulói vagyunk. Ezen kívül nagyjából kétszer egy hetet tudunk a felkészülésre fordítani, és ennyi időnk van a hobbihorgászatra. A helyiekhez képest viszonylag alacsony óraszámot tudunk eltölteni a vízparton.
– Mi a titka, hogy viszonylag kevés vízen töltött idő ellenére is ilyen rekordokra képes?
– Hárman horgászunk egy csapatban, szepezdi kötődésűek vagyunk, de mind a hárman Budapesten élünk, dolgozunk. A csapat neve Szepezdi Extrém Sportszövetség, tehát többféle vízi sportot művelünk. Mi gyakorlatilag a vízen nőttünk fel, szörfözünk, jól ismerjük a környéket, az időjárás- változás vonzatait és a halakra gyakorolt hatását. Talán ezek a fajta ismeretek azok, amik miatt a viszonylag kevesebb idő ellenére is eredményesen tudunk horgászni. Én magam a fényképek tanúsága szerint előbb horgásztam, mint ahogy járni tudtam.
– Gondolom, hogy indultak az áprilisban rendezett nemzetközi pontyfogó kupán, az IBCC-n (International Balaton Carp Cup)!
– Indultunk, és a siófoki szektort meg is nyertük, sőt mi fogtuk ki a verseny harmadik legnagyobb halát. Egy 24 kilogramnál kicsivel nagyobb pontyot sikerült szákba terelni.
– Úgy tudom, hogy a siófoki szektor nem volt túl szerencsés a halfogást illetően…
– Nagyon gyenge volt, napokig nem fogott a szektor halat. A világbajnok mellett horgásztunk, de hál’ Istennek azonos pályáról sikerült őket megverni és végül elég fölényesen megnyertük a szektort, úgyhogy szerencsések voltunk.
– Mit jelent önnek a Balaton?
– A balatoni környezet a szerelmem és a szenvedélyem. A horgászat nekem arról szól, hogy az egész Balatonnal és az itteni környezettel eggyé váljak, és minél közelebb kerüljek a természethez. De csak akkor tud az ember ilyen halakat fogni, ha nagyon odafigyel és rákoncentrál, hogy mi történik körülötte és tudja, hogy mi, miért, hogyan változik. Ez másként nem megy, csak ha az ember valamilyen szinten a részévé válik a környezetének. Nekem erről szól a horgászat.
Szöveg: Krausz Andrea
(Borítófotó: balatonihal.hu)