
A balatoni kis vidra már a 33. a sorban, amelyet Balogh Márta kiskora óta nevel a Somogy-megyei Petesmalomban. A Lábod község közelében elterülő természetvédelmi terület Magyarország egyetlen vidramenhelye. 1998-ban vásárolta meg a Somogy Természetvédelmi Szervezet alapvetően a fekete gólyák és a rétisasok védelmére, de jöttek a vidrák és legfőbb ismerőjük, Balogh Márta, aki most már turistákat, iskolai csoportokat is fogad, hogy természetes közegükben bemutathassa a vízi emlősök életét.
Boni, a keszthelyi kis vidra négyhetesen került a menhelyre, ahol Balogh Márta cumisüvegből táplálta macskatej-pótlóval. A kis ragadozó egy hónapig bent élt vele a szobában, Márti háromóránként cumiztatta, természetesen éjjel is felkelt hozzá, hogy megetesse. A vidrapark vezetője ilyenkor pótmamaként mindent megtesz, hogy a cuki kis állat felerősödjön.

Balogh Márta Bonival 2019 júliusában (Fotó: Balogh Márta)
Boni most már elég nagy, vége a cumiztatásnak. Fő tápláléka a hal, amelyet darált formában kap gondozójától. Márti a kinti, vad élethez próbálja szoktatni a kis állatot, hogy egy év gondozás után visszaengedhessék a természetbe. A babusgatás után most meg kell ismerkednie saját természetes közegével, amit egy úgynevezett vidraoviban tehet meg.
– Egy emberektől távol eső területen jelöltük ki a vidraovit. Folyóvízzel, egy elkerített kifutóval és olyan laza szerkezetű talajjal rendelkezik, ahol akár kotorékot is tud építeni magának. Minden dolog adott, hogy megtanulja az igazi, kinti vidraéletet – meséli Balogh Márta.
Boninak a vizet is meg kellett szokni, egy műanyag ládában például szívesen pancsol:
https://www.facebook.com/marta.balogh.54/videos/4438971456129810/
– Hogy maradhatott egyedül ez a kis vidra?
– Erre szoktam azt mondani 32 vidra felnevelés után, hogy egyik sem hozza magával a feketedobozt, tehát nem tudjuk. Sok esetben az anya elkóborol, esetleg amíg az egyik kisvidrát költözteti, addig a másik elmászkál. Többesélyes a dolog.
– Bonit Keszthelyen találták meg. Ezek szerint a Balaton közelében is élnek vidrák?
– Ahol Magyarországon tiszta víz és hal van, ott a vidra is megél. Magyarország vidranagyhatalom, ám a faj nálunk is fokozottan veszélyeztetett. Természetesen védeni kell őket is, mint annyi más állatot.
– Minden vidra visszakerül a természetbe?
– Ez a cél. Megpróbálom minden tudásommal vadnak nevelni őket. Amikor kikerülnek a vidraóvodába, akkor naponta háromszor etetek, nincs babusgatás. Bár Bonira naponta többször ránézek, már nincs meg köztünk az a közelség, mint amikor cumizott. Megismerkedik a természettel, a vízzel, a fűvel, kezdi felfedezni, hogy ő vidra.
– Petesmalomban élnek olyanok példányok, melyek végleg ott maradtak, nem lettek visszaengedve.
– Igen. Luca, a vidrapark első lakója, egy 21 éves vidrahölgy. Ő már nagyon öreg, hiszen 18 év az átlagéletkoruk. Itt él még Bendegúz is, akit Kaposvár belvárosában találtak. Kétnapos kora óta én nevelem, és annyira emberközelivé vált, hogy a halálát okozná a szabadon engedés. Ezeket az állatokat be tudom mutatni a Petesmalomba érkező vendégeknek. Óvodai, iskolai csoportok jönnek hozzám, sokszor biológia órát is tartok. Nem egy üvegfal mögött, hanem saját, természetes közegükben láthatják a gyerekek a vidrákat, miközben megismerkednek a természettel is. 2007 óta foglalkozom mentéssel, az első kis vidrámról film is készült Vidrasors címmel, melyet a Vad Magyarországot is jegyző Török Zoltán rendezett.

Luca, a legidősebb vidra (Fotó: STVSZ.hu/Nagy Tibor)
– Milyen az, amikor először kikerülnek a természetbe ezek az állatok?
– Amikor kiteszem a vidraoviba én itt bent bőgök, a lakásban, a vidrabébi pedig kint. Marha rossz érzés, hogy úgy mondjam. Akkor még utálja a vizet, és az ölembe akar bújni, hogy hagyja őt mindenki békén! Aztán szépen lassan hozzászokik. 2013 óta itt lakom itt kint, ahol a munkahelyem is van, a természet engem befogadott. Alázattal és tisztelettel nevelem fel a teremtményeket, hogy aztán el tudjam engedni őket.
A Vidrasors című filmet itt megnézheted:
Összeállította: Krausz Andrea
(Nyitókép: Boni vidra Petesmalomban, fotó: Balogh Márta)