Már a szigetig vezető út is élménydús. A Diás-szigetre vagy vezetett kenutúra során vagy elektromos kisbusszal mehetünk.
A Hévíz-patakon evezünk a Diás-sziget felé
Fotó: Mihály Szilvia
Mi vízi úton jutottunk el a szigetre, ennek közepén áll egy nádtetős épület, mely Fekete István nevét őrzi.
A Fekete István emlékház
Fotó: Mihály Szilvia
De mi köze van az írónak ehhez az eldugott szigethez?
– A felújított kiállításban közelebb hozzuk a Kis-Balaton élővilágát a látogatókhoz, hiszen az idevezető túrán nem találkozunk az összes itt bemutatott élőlénnyel. Itt láthatók a nádasban élő gémfélék, énekesmadarak, ragadozó madarak, egy másik bioráma pedig egy szárazföldibb csúcsragadozókat mutatja be.
Van tojásgyűjtemény, madártoll gyűjtemény, és van egy kincsesládánk is bogarakkal, csigaházakkal, termésekkel, ezt főleg a gyerekek szeretik. A vitrinekben a fészkek, koponyák agancsok mellett láthatunk madárgyűrűzési eszközöket is. Vönöczky Schenk Jakab, aki az első kócsagőrt is kinevezte, volt az az ornitológus, aki Magyarországon bevezette a madárgyűrűzést, amely nélkül nem létezne madárvonulás kutatás. Az ő 1928-ban készült madárvonulási térképét is láthatjuk az emlékházban.
– Miért volt szükség kócsagőrre?
– A csodaszép kócsag tolla nagyon keresett volt, ezért tömegével mészárolták le a madarakat, szükség volt kócsagőrre.
A Diás-szigeten áll Matula bácsi kunyhója, ilyen nádból készült házikókban töltötték napjaikat a halászok. Nem egy négy csillagos luxushotel, de minden szükséges eszköz megtalálható benne:
Nézd meg a Diás-szigeten készített képeinket:
