vitorlazasmagazin.hu /dr. Csicsely Tamás | 2021.03.09. 14:00
Tetszenek a vitorlások és hajót vennél? Ezt tudnod kell!
Január elsején fontos változás történt a hajós jogszabályokban: az adásvételek egy részéhez már nem kötelező az ügyvédi ellenjegyzés. A közösségi fórumokon számos információ kering, ezért jogi szakértő segítségével alaposan körbejárjuk a témát, a változás előzményeit, előnyeit és hátrányait is.  

Az adásvételi szerződések kötelező ügyvédi ellenjegyzése gyakran vita tárgya volt hajós körökben. Gyakorló ügyvédként nehezen lehetett megindokolni, hogy amíg egy több tíz milliós luxusautót megvehetünk egy internetről letöltött két tanús iratmintával, addig egy pár milliós, vagy még ennél is kisebb értékű hajóhoz miért szükséges ügyvédi közreműködés. A válasz, hogy a magyar Lajstromrendelet az EU országain belül az egyik legszigorúbb volt mostanáig.

Teljesen jogos volt a hajós társadalom igénye, hogy a mindennapos ügyletekben egyszerűbb legyen az eljárás.

 

Történeti előzmények

A hajók lajstromozását kezdetleges formában egy 1927-es törvény, majd egy 1950-es és egy többször módosított 1974-es Minisztertanácsi rendelet szabályozta, egészen addig, amíg a ma is hatályos Lajstromrendelet életbe nem lépett 2001. január 1-én. Ez a korszerű és részletes jogszabály az ingatlan nyilvántartási törvények mintájára készült és ezek logikáját követve rögzítette a hajólajstrom szabályait és az okiratok kritériumait. Érdekes helyzet jött létre: noha a hajók technikailag közlekedési-, és sporteszközök, a nyilvántartásuk menete a lakásokhoz, családi házakhoz hasonló. Az ingatlan adásvételeknél kötelező ügyvédi ellenjegyzés is bevezetésre került a hajóknál, feltehetően a jogbiztonság erősítésének és a korábban tapasztalt visszaélések csökkentésének szándékával. A szabályozás napra pontosan húsz év után változott idén.

Külföldi példák

Más Uniós államokban a kedvtelési célú hajók bizonyos méret és teljesítmény alatt nem hajólevél-kötelesek, vagy – mint például Ausztriában és Németországban – a nyilvántartási rendszer többszintű, és a regisztrációt a hivatalos hatósági szervek mellett az erre felhatalmazott szakmai szövetségek – ÖSV, DSV, ADAC – is végzik, jóval egyszerűbb szabályok szerint. Egyik eljárásban sem szükséges ügyvéd. A különböző, interneten is elérhető EU-s hajóregisztrációk pedig – mint a lengyel, vagy a most szigorított holland ICP – műszaki szemle és személyes jelenlét nélkül is lehetővé teszik a kedvtelési célú hajók nyilvántartásba vételét. Ugyanakkor ismerünk olyan, nálunk szigorúbb hajó lajstrom rendszereket is – mint például az olasz vagy horvát szabályozás – ahol állami hitelesítő szervezet vagy közjegyző ellenjegyzése szükséges a hajó adásvételi szerződések érvényességéhez.

A magyar változás és annak előnyei

A Lajstromrendelet módosítása szerint a kedvtelési célú kishajók és motoros vízi sporteszközök Magyarországon kötött adásvételi szerződései innentől két tanú előtt aláírva is érvényesek és beadhatóak a hatósághoz. A könnyítés minden, 2021. január 1-ét követően kötött szerződésre vonatkozik. A bizalmi alapon köttetett, egyszerű adásvételeknél könnyebben és gyorsabban, kisebb költséggel tudnak szerződni a felek. Mivel már nem szükséges ügyvéd előtt aláírni, a szerződést logisztikai szempontból is egyszerűbben megköthetjük. A hatóság honlapján e sorok írásakor még nincs fent új adásvételi iratminta, így ennek megjelenéséig saját kútfőből, a lajstrom rendeletben leírtak szerint szövegezhető az irat.

Mire figyeljünk a szerződéskötéskor?

A legfontosabb, hogy a hajó és motor azonosító számait, a hajólevelet és az eladó okmányait megfelelően ellenőrizzük. Kétség esetén kérjünk ki a hatóságtól lajstrom igazolást, győződjünk meg arról, hogy a hajólevél fedi a valóságot és a lajstromban terhek – végrehajtás, jelzálog, elidegenítési tilalom, üzembentartói jog, stb. – nem állnak fenn. Több tulajdonos esetén a hajólevélben csak egy név és a “társa, társai” kifejezés szerepel, így a többiek adatait és a tulajdoni arányokat csak a korábbi bejegyző határozatból, vagy a lajstrom igazolásból tudhatjuk meg. Ügyeljünk a hajóhoz tartozó felszerelések és a hajó állapotának leírására, és a birtokba adást, a kikötőhely átadását is részletesen rögzítsük. A hatóság korábbi gyakorlatából kiindulva várható, hogy a két tanús adásvételi szerződéseket is hasonlóan alaposan és szigorúan fogják ellenőrizni, mint az ügyvédi okiratokat, így fontos a formai és tartalmi szabályok betartása.

Milyen hátrányokkal jár a változás?

Az ügyvéd közreműködése nem csupán ellenjegyzést jelent. Ő garantálja a szerződés jogszabályi megfelelőségét, ellenőrzi az okmányokat, szükség esetén megvizsgálja a hajó dokumentumokból látható előtörténetét, elvégzi a JÜB ellenőrzést és a szerződést mindkét fél érdekeit védve készíti el. Az ügyvéd teljes vagyonával és szakmai felelősségbiztosításával felel tevékenységéért. Ha a hajó jogi helyzetével, okmányaival gond van, az az ügyvéd szűrőjén “fennakad” még a szerződéskötés és a vételár kifizetése előtt. Ellenjegyzés nélkül az ügyvéd jogbiztonsági funkciói sem védik a szerződéseket, így a problémás, rendezetlen jogi helyzetű hajók is könnyebben megjelenhetnek és gazdát cserélhetnek a piacon. Ha az iratokkal, a hajó jogi hátterével probléma van, az a jóhiszemű vevő számára mostantól valószínűleg csak a beadáskor, a hatósági eljárásban majd derül ki. Kérdés, hogy egy ilyen helyzetben a vevő miként tud majd élni a jogaival, és hogyan tudja visszakövetelni a már kifizetett vételárat, ha szükséges.

Mikor kötelező továbbra is az ügyvéd?

A külföldről behozott hajók esetében nem változott a szabályozás, így az odakint kötött szerződésekre az eladó oldalán továbbra is konzuli vagy közjegyzői felülhitelesítés, a vevő oldalán itthoni ügyvédi ellenjegyzés szükséges. Léteznek kiskapuk, de az ellenjegyzés alap esetben a továbbra sem kerülhető ki, hacsak a vevő el nem utazik személyesen a külföldi közjegyzőhöz. Emellett kötelező maradt az ügyvédi közreműködés minden olyan úszólétesítménynél is, ami nem minősül kishajónak vagy motoros vízi sporteszköznek, vagy nem kedvtelési célból üzemeltetik.

Mikor ajánlott ezután is szakemberhez fordulni?

Míg két tanú csupán formális aláírás hitelesítést végez, addig az ügyvéd szakmai garanciát jelent. Számos más jogterületen, – például a munkajogban vagy az üzleti szerződések világában – sincs ellenjegyzési kötelezettség, mégis ügyvédek, jogászok készítik az iratokat. Ez a felek védelme érdekében van így, és a hajós szerződésekre is igaz, értéktől függetlenül. A legegyszerűbb ügyekben is hasznos a megfelelő szakmai támogatás. A garanciális, banki finanszírozott, lízingelt, vagy nagyobb értékű hajóknál pedig véleményem szerint továbbra is elengedhetetlen lesz az ügyvédi közreműködés, ahogy a bonyolultabb, többfázisú ügyletek is szakmai segítséget igényelnek. A külföldről behozott hajóknál a kötelező eseteken túl is javasolt a szakember bevonása. Számos ügyben nem az ügyvédi ellenjegyzés a lényegi kérdés, hanem a hajó előtörténete, tanúsítványai, és a magyar hatóság által kért okiratok megfelelő elkészítése. A szakmailag felkészülten bonyolított eljárás a kulcsa annak, hogy sikeres legyen a hatósági eljárás.

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy a jogszabályi könnyítés a kis értékű hajóknál és az egyszerű ügyekben jelentős adminisztratív terhet vesz le az ügyfelek válláról, a bonyolultabb ügyekben pedig részben megadja a választás lehetőségét. A jövőben az ügylet sajátosságaitól és a felektől függ, hogy melyik utat választják és mennyire igénylik az ügyvéd nyújtotta garanciákat.

Forrás: vitorlazasmagazin.hu
Nyitókép: shutterstock

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva