Szücs Ildikó | 2020.12.22. 07:00
Titkok a Salföldi Major téli életéből
Az állatokat soha nem lehet megunni. A Salföldi Majorban kora tavasztól késő őszig várják a látogatókat, az ott élő őshonos kutyák, szamarak, ökrök és bivalyok, akik élvezik a figyelmet és a gondoskodást, télen pedig szinte hiányoznak nekik az emberek. Meglestem mivel töltik a téli napokat és hogyan készülnek a tavaszra a major szorgos dolgozói.

A látógatók nélküli Major cseppet sem unalmas, vagy csendes, hiszen az állatoknak ez az otthona, és nyüzsgő életük a hidegben sem áll meg, ahogy a dolgozóké sem. Barcza Gábort, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park munkatársát kérdeztem a téli napok menetéről és a tavaszi tervekről.

Dolgos téli napok

Hogyan telik a tél itt, a Majorban?
– Munkával. Három különböző pályázat kivitelezésének munkálatai zajlanak, ezeket eredetileg nem télre terveztük, de egyrészt a járványhelyzet miatt lett rá idő, másrészt mert most tudták a kivitelezők is elvállalni. Az egyik a portaépület felújítása, bővítése, ez már be is fejeződött. Ennek keretében két játszótér készült el, az egyik a kisebb korosztálynak, és egy másik a nagyobb gyerekeknek, vagy akár fiatal felnőtteknek. Ez ugyanis egy táblás, interaktív kiállítás inkább, ahová beülhetnek és bővíthetik az állatokhoz, növényekhez kapcsolódó ismereteiket. A major egész táblázása is megújul. Télre való tekintettel ezt még nem kezdtük el, de mindennek új helye lesz.

A megújult portaépület – de a munkálatok egész télen folynak a majorban
Fotó: Szücs Ildikó

– Megújult a kutya kennelünk is. Egy másik pályázatból megújult az az épület, amelyben az irodák, valamint a Major bérlőjének lakása van. Végül a harmadik pályázat egy legeltetéssel kapcsolatos pályázat, az egykori feldolgozónak a felújítása zajlik, ahol például a régi szekerek, kocsik kerülnek kiállításra. Amit pedig saját kivitelezéssel csinálunk, a juhkarám felújítása. Most nagyon szerencsésen alakult minden, hiszen volt amire évek óta vártunk.

Mennyiben érintették a korlátozások a Major életét?
– Tavasszal mi is bezártunk rövidebb időre, de májustól újra nyitva voltunk. November 1-jén pedig minden évben bezárunk télre, így ez a mostani korlátozás már nem érintett minket, viszont előtte az építkezések miatt nem volt minden használható, pedig rengeteg látogatónk volt.

Fotó: Szücs Ildikó

Akkor a pandémia nem okozott nagy látogató kiesést?
– Nem, simán behoztuk azt a pár hét szünetet. Nyáron egyébként is mindig sokan vannak. A tapolcai Tavasbarlangot érintette ez az őszi bezárás, viszont az ottani dolgozók jöttek ide, és ők most például egy szürkemarha beszorító karámot betonoznak. Így nekik van munkájuk, nekünk pedig embereink, ami mindenkinek előnyös. Még ami kicsit kilóg a képből a baromfiudvar, de úgy néz ki, hogy annak a felújítása is meg fog történni, és akkor minden szép sárga lesz. Ez úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt a játszótér felújítását a kapolcsi Ilona Műhely végezte, és ők sárgára és zöldre festettek mindent. Ebből aztán adódott, hogy akkor legyen minden sárga, így szépen lassan, minden egységes lesz.

Az új játszótér a kisebbeknek
Fotó: Szücs Ildikó

Akkor programok télen egyáltalán nincsenek?
– Mivel látogatás nincs, mi programokat sem szervezünk. Viszont lovaglás, lovagoltatás van, azt a Majort üzelemeltető vállalkozó csinálja, aki főállásban lovaglás oktatással foglalkozik. A megszokott lovasbemutató sincsen télen, de lovaglásra be lehet jelentkezni nála.

Állati boldogság a szabad ég alatt

Az állatok például mennyire érzik meg, ha nyüzsgés van vagy ha nyugodtabb időszak?
– Ők a szelet érzik meg borzalmasan. Az embereket szeretik. A portán lehet állateledelt venni, vegyes takarmány van benne, és a legtöbb szülő vesz is, a gyerekek pedig markukból etetik a kacsákat, szamarakat, bárányokat. Akkor aztán hatalmas nyüzsgés van az állatsimogatóban. Itt van nekünk például Árpi, az ökör, aki ha zacskózörgést hall, akkor rohan oda a kajáért, és imádja, ha simogatják. Az állatok nemcsak megszokták, de nagyon élvezik a látogatókat, a kényeztetést, figyelmet. A kutyák nem élvezik annyira, ha valaki a saját kutyájával ingerli őket, hogy ugassanak. Ilyen szempontból ők a legérzékenyebbek.

A nagyobb állatok teljes békességgel élvezik az életüket, a bemutatásra tartott szamarak, ökrök, bivalyok, mangalicák és kutyák otthon érzik magukat télen-nyáron. A Majorban a cikta birkákon kívül nincs tenyésztés, itt nem ez a cél. A szürkemarhák például tökéletes terület gondozók, amerre legeltetik őket, ott legfeljebb egy tisztító kaszálást kell végezni. A birkák is kitűnő fűnyírók, a major területén lévő füves terület gépi fűnyírót nemigen látott. Megkérdeztem Barcza Gábort, hogy a birkanyírás vajon szerepel-e a programok között, de valami sokkal érdekesebberől számolt be.

Szóval nincs kaja? Árpi, az ökör, vagyis ivartalanított hím, aki szereti az embereket
Fotó: Szücs Ildikó

– Június első hétvégéjén – kivéve idén – , már 15 alkalommal volt pásztorkutyás hétvége. Ez egy kétnapos program, amelyen az egyik program a különböző tenyészklubok – például a pumi, puli, komondor, kuvasz – kutyáinak szépségversenye, majd egy tenyészszemléje, ahol minősítik tenyészet szempontjából a kutyákat. Aztán van egy országos terelőverseny, aminek az egyik fordulója nálunk zajlik, és ezen kutyákkal tereltetik a birkákat. Ezen pontozzák a többféle korosztályt a számadó juhásztól a kisbojtárig, de itt nem a kutya tulajdonos korát mérik, hanem a kutyát sorolják be valamelyik korosztályba a tapasztalata alapján. Másnap van ügyességi verseny a kutyáknak, és egy ösztönpróba is, amikor 8-10 birkát beterelnek egy karámba, és megnézik, hogy olyan kutya, amelyik életében nem látott még birkát, hogyan viselkedik.

A csacsik a simogatást is szeretik, nem csak az ehető csemegét
Fotó: Szücs Ildikó

Különleges növényekben is gyönyörködhetünk

Amit még nagy szemekkel megcsodáltam, az a fűszerkert és egy készülő gyógynövénykert. A bemutató fűszerkertben kényelmes padokon és pergolák alatt lehet majd megcsodálni a tavasszal emelt magaságyásokat, amelyekben fantasztikus növények kaptak és kapnak majd helyet. Az egyikben például nyolc féle menta van, egy másikban ötféle zsálya, aztán sorakoznak a különböző sóskák, rebarbara, torma, örménygyökér; van kifejezetten mediterrán rész többféle oregánóval majorannával, kakukkfűvel, sudárzsályával; vagy olyan különleges zöldségek, amelyek közül némelyik felkúszik a kerítésre, mint a malabári spenót.

A kert még annak is rejthet újdonságokat, aki egyébként kiismeri magát a növények között, hiszen minden hónapban más zöldségek virágoznak, érnek, és az ágyásokat belengik a különféle illatok. Felsorolni se lehet mennyi növényt foglal magába ez a jó nagy tenyérnyi édenkert.

A fűszerkert magaságyásai
Fotó: Szücs Ildikó

 

Mellette pedig egy gyógynövénykert készül, amit idénre terveztek, de jövőre tolódik a teljes megvalósítása. Ami itt lesz, az számomra egy kisebb csoda. A kerítések mentén körbe különböző bogyós gyümölcsű cserjék és gyógynövények vannak, például feketeribiszke, goji bogyó, galagonya, cserszömörce, levendulasövény, különböző homoktövisek és bodzák.

A nyolcszögletű ágyásokban pedig egyes betegségcsoportokhoz köthető, orvosilag is igazolt gyógynövények vannak beültetve. A növények méretétől függően van, ahol 8 féle növény fére el, és van ahol csak 4 féle. Külön ágyása van például a szívbetegségeknek, vagy a mozgásszervi betegségeknek, és fontos kiemelni, hogy bár a népi gyógyászat mindenre jó gyógynövényei sem elhanyagolhatóak, itt olyanok találhatóak, amelyek hatását orvosilag is igazolták.

A gyümölcsfák is régi, hagyományos, biotermesztésű gyümölcsfák, amelyek sose voltak permetezve, szilva, cseresznye, alma és körte fák.

Bözsi, a nagy túlélő

A látogatás végére feltöltődtem a barátságosabbnál cukibb állatok látványával, simogatásával, és megismertem egy kisborjú csodás történetét. Bözsi nyár végén született a legnagyobb hőségben, ám születése másnapján megszökött az anyja mellől. Napokig keresték mindenfelé, de csak 4 nap után került elő lesoványodva, de épen és egészségesen. Étlen, szomjan a negyven fokos hőségben négy napig kóricált ez a kis borjú, és túlélte. Anyjának addigra begyulladt a tőgye és nem engedte már szopni, így Bözsit külön gondozták, és szép lassan egészen megerősödött. Most pedig már boldog lakótársa két birkának.

Bözsi, a nagy túlélő borjú érdekesen szereti elfogyasztani az ebédjét
Fotó: Szücs Ildikó

 

Érdemes tehát egy kicsit várni a tavaszt, mert a Salföldi Major folyamatosan szépül és újul, és addigra csoda dolgokat lehet itt majd látni: állatokat, növényeket testközelből, minden érzékszervünkre hatóan megismerni. Ezt tényleg soha nem lehet megunni, az emberek iránt rajongó szamarak, juhok, kutyák és ökrök pedig boldogan várnak minden látogatót.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva