viharjelzés: Siófoknál 0
11°
-1°
-3°
É/ÉNY-i
3 km/h
2018.10.16. 10:00 Tókerülő bringatúra a Balatonon
Megosztom
Nem túlzás azt állítani, hogy a Balaton nem pusztán a „magyar tenger” becsületes neve, hanem egyenesen varázsszó. Elhangozván azon nyomban szívek lágyulnak el, kisüt a nap a lelkekben, tarka emlékfolyamok indulnak meg, a fülekben tóparti köveken elhalt hullámok hangja visszhangzik, az orrokban a sekély, iszapos víz illattá nemesült szaga érződik, és a kezek már csomagolnak is, a lábak elindulnak – le a Balatonra. S ha már – Peterdi Pál örökbecsűjét kölcsönvéve – a láb kéznél van, érdemes nyeregbe pattanva (nem autó- vagy vonatablakból kibámulva) felfedezni.

Nagy segítség ebben a balatoni kerékpárút, amely körbefonja a tavat. Az 1990-es évek közepe táján kezdett szakaszosan kiépülni, és 2002-re volt elmondható, hogy nagyjából összeértek a szálak. Azóta is folyamatosan fejlesztik, de sohasem volt egyenletesen jó minőségű: hol a fák gyökerei miatt púposodik fel vagy válik repedezetté, hol túlságosan keskeny nyomvonalon építették ki, hol a jelzések hiányossága miatt lehet nyomát veszteni, vagy egyes vegyes forgalmú szakaszok (amikor függetlenített útvonal híján közúton, települések utcáin, sétányain kell haladni) okozhatnak gondot. Teljes hossza mintegy 210 kilométer, de kitérőkkel (például Szigligeten vagy a Tihanyi-félszigeten) rá kell tenni még néhány lapáttal.

Egyéb alternatív útvonalakat is be lehet iktatni. Ha Balatonvilágosnál meg akarjuk úszni a magas partot, rövidíthetünk a Club Aligán keresztül, ám ez esetben áthaladásra jogosító jegyet kell váltani, amellyel ingyen áttekerhetünk az üdülőközpont területén – 15 perc alatt mindenképpen ki kell „lépni” a túlsó kapun, különben 800 forint fizetendő. Balatonakarattyán viszont éppen a magas parttal nehezíthető az eredeti útvonal: a Kisfaludy sétányon (vagy ahogy még nevezik, a „Tengerlátóparton”) haladva szebb a terep és a látvány is.

A balatonfűzfői bringaút a helyi nevezetességeket fűzi fel, érinti a vízpartot, és gyakorlatilag kiváltja a balatoni kerékpárút azon szakaszát. Balatonalmádit követően, a káptalanfüredi strand után is „nekimehetünk” a hegyoldalnak, ily módon megannyi települést – Alsóörs, Csopak, Ófalu, Lovas, Paloznak, Arács – közelebbről megismerve Aszófőig is eljuthatunk.

Útba ejthetjük a Káli-medencét is, ha Zánkánál letérünk, és a tapolcai utat követjük. Révfülöpnél, Ábrahámhegynél vagy akár Badacsonytomajnál is visszazökkenhetünk az eredeti kerékvágásba, egyúttal a balatoni bringakörút legszebb, nyugati szakaszát élvezhetjük Keszthelyig.

Fantasztikus díszletek árnyékában tekerhetünk:
– A Tapolcai-medencét eredetileg teljesen kitöltötték a pannoniai tengeri rétegek. Ezeknek tetejébe ömlött ki a bazaltláva egyes kerekded foltokban. Ezek a lávaömlések aztán megvédelmezték a pannoniai rétegeket a szélfúvás letaroló hatása ellen. Megmaradtak mint tanúhegyek, s ma csodálatos alakjukkal világhírű tájképrészletek – írta Cholnoky Jenő, a neves földrajztudós 1929-ben kiadott könyvében, a Magyarország földrajzában.

Bizony, nyugatról kelet felé szép sorban vetette meg lábát a négy, szinte egyforma alakú hegy, tetejükön fennsíkkal: Haláp, Csobánc, Szentgyörgy-hegy, Badacsony. Mellettük-közöttük meghúzódva állnak a bazaltsapkájuktól jórészt megfosztott, éppen ezért kúpban végződő kisebb hegyek, mint a Tóti-hegy vagy a Gulács.

De hamarost újabb csoda vár ránk. Balatonedericsnél balra fordulva Balatongyörök felé tekerhetünk, ahol kötelező letenni a kerékpárt a Szépkilátónál. A hely „keresztapja”, a kiváló író, ügyvéd és politikus, Eötvös Károly így lelkendezett a Balatoni utazás vége című művében:
– Itt meg kell állani minden ép szemű és ép lelkű emberi lénynek. 1854-ben láttam először ezt a képet. Agyam szédült az első pillanatban, úgy elragadt a vidék művészi bája és fensége. Hátam mögött a Sárkány-erdő a Szent Mihály-hegyi remete kápolnájától föl Sümegig, de ezt e látópontról nem látom. Hanem előttem a szigligeti mély öböl romokban andalgó egykor híres várával; szemközt bezárja a látás határát a méltóságos Badacsony hegye, attól mindig észak felé, s mindenütt a látás határán a gulácsi és káptalantóti csúcsok és Csobánc várának hatalmas tömegű bérce, amint dicső hagyományainak ragyogó fényéből felénk világol. (…) E táj lerajzolását se merném tanácsolni a világ legnagyobb festőművészének se.

A kilátópont, amelyen állva Eötvös Károly végigpásztázta tekintetével a tájat, a régió egyik legnagyobb vonzereje, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda (WestBalaton) által is erősen ajánlott ékesség. A társulás igencsak elszánt a kerékpáros turizmus előrelendítésében, mert ritkaságszámba menő ágazatról beszélünk: kereslettöbblet jellemzi, és a fejlesztések rohannak az igények után. Nem csoda, hogy a WestBalaton pályázatok segítségével megvalósuló fejlesztéseinek legalább fele a biciklis turizmust szolgálja, amit a bringautak fejlett infrastruktúrája és a kínált-javasolt túrautak mennyisége, változatossága is bizonyít: Keszthelyről kiindulva négyféle családi vagy „hobbista” túrát, a Festeticsek nyomába szegődve háromféle tematikus útvonalat ajánlanak, de túrautakat kínálnak a Keszthelyi-hegységbe, a Kis-Balatonhoz és a Badacsony körül.

S ha már Kis-Balaton…

Sokan vallják, hogy a Kis-Balaton nélkül nincs teljes Balaton-kör, és bár be lehet járni bicikliutakon, mindenképpen be kellene csatlakoztatni a tó körüli véráramba. Ugyancsak cél a hévízi szállóvendégek által is szívesen használt Balatongyörök és Fenékpuszta közötti szakasz kiszélesítése, mert a nyári szezonban nemcsak kerékpárosból van sok, hanem sétálóból is, ehhez jönnek hozzá az utánfutóval közlekedők és a kerekesszékesek.

A bringakörút nyugati részét elhagyva Balatonberénytől a déli parton suhanhatunk végig. A tó ezen oldala nélkülözi a földrajzi változatosságot – kivétel a fonyódi várhegy (amelyet nem érintett az időszámításunk előtt 20 000 és 10 000 között végbement árkos süllyedés, és a bazaltláva megkímélte az eróziótól), valamint a boglári hegy –, ellenben szabadstrandok sokasága ad alkalmat a pihenőre, ráadásul az északi part csodás panorámájában gyönyörködhetünk.
De akármerre is indulunk el, a varázslatos Balatont vétek egy nap alatt „felfalni”, kivéve, ha a sportteljesítmény (lásd a minden év áprilisában megrendezett Balaton-kör) a cél.

A nemzetközi véráramban
A tervekben szereplő kerékpáros fejlesztések egyik célja, hogy a Balaton megszűnjön mint sziget, azaz messzi, akár határon túli régiókkal is bicikliút kösse össze. Ez nem jelenti azt, hogy egybefüggő, függetlenített bringautakat kell létesíteni, hiszen kevésbé forgalmas alsórendű, valamint mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi utakat lehet – kellő infrastruktúrával (pihenő, térkép, szervizlehetőség stb.) megerősítve – hálózattá fejleszteni. Jelenleg a Fertőd–Keszthely útvonal kitáblázása van folyamatban, és napirenden tartják a Budapest–Balaton közötti, mintegy 106 kilométeresre tervezett kerékpáros összeköttetést is, amely teljes egészében 2020-ig készülhet el.

Ezen kívül a Pannonhalma–Veszprém–Balatonfüred és a Pécs–Balaton vonal is célkeresztbe került, miként elképzelések születtek a nemzetközi véráramba történő becsatlakozásról. Egyik módja, hogy összekössék Bécset és Fertődöt, illetve az EuroVelo (Európai kerékpárút-hálózat) Vorarlbergből, a Bodeni-tó térségéből induló 14-es szakasza egészülhetne ki a „magyar tengerig”, ha létrejönne a Szentgotthárd–Balaton összeköttetés.

 

Olvass tovább a témában!

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva