Jókai bableves
A legendák szerint Jókai Mór egyszer Balatonfüreden tartózkodva, a saját ízlése szerint főtt bablevest rendelt, amely kedvence volt, amit édesanyja is és felesége, Laborfalvi Róza is sokszor elkészített számára. A magyar konyhát ekkoriban forradalmasította a zsíron enyhén pirított hagyma és fűszerpaprika felhasználása.
A legenda más változata szerint nem is a saját ízlése szerint rendelte a „bablevest füstölt malackörmivel” a füredi vendéglőben, hanem az ott malackörömmel és paprikás rántással készült bableves annyira ízlett neki, hogy azontúl csak az úgy készült bablevest volt hajlandó megenni otthonában is. A később róla elnevezett eredeti étel, a „füstölt malacköröm babba főzve” receptje akkor még nem tartalmazott sem zöldséget, sem csipetkét, sem pedig csülköt, különlegességét a nagyszemű lóbab, a sűrű, paprikázott rántás és a levesben kocsonyássá főtt füstölt disznóköröm képezte.
Jókai A kőszívű ember fiai című regényében „angyalbakancsnak” nevezte. Ennek magyarázata pedig az volt, hogy a jó bableveshez akkora nagyszemű bab kell, mint „a görög szerzetesek rózsafüzére”, mellé pedig az omlós, füstölt malacköröm illik, ami színre arany, formára pedig olyan, mint az angyalok lábbelije.
Bakonyi betyárgulyás
A bakonyi ételek a balatoni régió vendéglőiben általában az étlap kiemelt helyein szerepelnek. Ha egy külföldi vendég Magyarországra érkezik, az első étel, amit általában szeretne megkóstolni, egy jó gulyásleves, és ha már a Balatonnál jár, érdemes egy helyi változatát kipróbálnia.
A bakonyi betyárgulyás titka a finom, kockára vágott borjúhúsban rejlik, amit füstölt császárszalonnával, gombával, sok-sok zöldséggel és kiemelten egy kis kaporral bolondítunk meg, az összhatás pedig több mint lenyűgöző. Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár is megnyalná mind a tíz ujját, ha megkóstolná!
Balatoni halászlé
1871-ben jelent meg Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a „Halpaprikás halászosan” nevű étel elkészítési módját. A „halászos mód” lényege az, hogy minden hozzávalót egyszerre tesznek bele a bográcsba. A valódi népi halászlének a sok és jóféle hal (főleg a ponty), a sajátos elkészítési mód, a szolgafa és bogrács, a megfelelő és egyéb fűszerek mellett fontos és elmaradhatatlan kelléke a paprika, azaz a „törökbors”, és a vöröshagyma.
Sokak véleménye szerint nem kell passzírozni a halászlét, ugyanis a halászlé elkészítési módja és lényege a jófajta paprikában, a sok hagymában és halban rejlik. Azonban már a 19. századtól különféle készítési hagyományok alakultak ki a Balatonnál, a halásztanyákon és a polgári konyhákon. A halászlé főzését akkor kell befejezni, ha a hüvelyk- és mutatóujj összeragad az étel gőzében.
Balatoni rántott ponty
A magyar családoknál korábban elsősorban karácsonykor került az asztalokra a rántott ponty, amelyről kevesen tudják, hogy ebben az elkészítési formában kifejezetten jellemző a Balaton térségére. A süllősülthez hasonlóan nem sok hozzávaló szükséges, az étteremben legfeljebb azt kell eldöntenünk, hogy rizzsel, hasábburgonyával, netán majonézes burgonyasalátával fogyasszuk-e.
Betyárpaprikás
A hazai betyárkultuszhoz kapcsolódó ételek tárháza kifogyhatatlan, a betyárpaprikás pedig egy jófajta magyar csemege, balatoni ízvilággal. Szinte elolvad az ember szájában, amihez a birkahús, az elmaradhatatlan hagyma, paprika és tejföl mellett hozzájárul egy kis száraz vörösbor is. A bakonyi betyárok utóbbi nedűt előszeretettel fogyasztották magában is, és ez nem is rossz ötlet: a betyárpaprikás mellé hörpintsünk fel nyugodtan egy pohárkával!
Lecsós fácán
A Balaton élővilága rendkívül gazdag, és a különleges halak mellett azok is megtalálhatják számításaikat az éttermi asztalnál, akik a szárnyasokat részesítik előnyben. A fácán például a régió jellegzetes madara, és a tányérunkon is jól mutat. A lecsó igazi magyaros étel, a jó pirosra sütött fácánnal együtt pedig mennyei eledel. Könnyű és finom!
Kunkori süllősült
Ha már a halaknál tartunk, a leves után főételként jöhet egy hamisítatlan balatoni hal, mondjuk egy ízletes süllő formájában! A süllő a Balaton egyik legnagyobb kincse, aki akár egy pár napot eltölt a tónál, annak legalább egyszer meg kell kóstolnia. Számos elkészítési formája ismert, de a lehető legegyszerűbb, ha egy finom süllősültet választunk az étlapról.
Kevéske só, liszt és pirospaprika, no meg persze némi olaj: ennyi kell ahhoz, hogy megsüssük, aztán pedig nincs más dolgunk, mint átadni magunkat az élvezeteknek!
Csáky töltött rostélyos
Csáky Sándor a XX. század elejének híres balatonfüredi mesterszakácsa volt, és számos ínyencség fűződik a nevéhez. A leghíresebb és legnépszerűbb a tojásos lecsóval töltött, tejfölös, paprikás szaftban szervírozott marharostélyos, amely rövid idő alatt a tómellék, majd az ország számos nívós vendéglőjének étlapjára felkerült.
„Hattyú”
Senki ne ijedjen meg, nem akarunk illúziókat rombolni: nem a déli és az északi parton egyaránt a turisták kedvencének számító, előkelő madár elfogyasztására buzdítunk, azzal jobb, ha nem is próbálkozik senki, hiszen védett állatról van szó. A hattyú egy, a balatoni cukrászdákban sok helyen fellelhető ízletes desszert, amely a képviselőfánk speciális változata, hattyú alakban. Akár randevúkra is tökéletesen alkalmas!
Lángos
Talán banálisnak tűnhet egy ilyen összeállításban feltüntetni a világ egyik legegyszerűbb (bár egyben legnagyszerűbb!) ételét, de a balatoni hangulathoz szinte elengedhetetlen! Part menti büfékben és – persze kifinomultabb formában – rangos éttermekben egyaránt kapható. Egyik legnépszerűbb verziója a sajtos-tejfölös, de a fokhagymás, a ketchupos-sajtos, a virslis, sőt a káposztás is egyre kedveltebb. Aki a Balatonnál jár, nem hagyhatja ki!
Összeállította: Bólyi Alexandra
Fotók: pixabay.com
