2020.02.17. 14:00
Tovább algásodhat a Balaton?
A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra.

– A balatoni ökoszisztéma végső soron a hosszú távú regionális éghajlati változékonyságtól függ. A tavalyi algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba, annak oka az volt, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál. A magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás viszont ösztönözte a folyamatot – mondta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja.

Tudod, mit jelent a vízminőség-védelmi kotrás, mi a zagytér, és miért a tó nyugati-medencéjében égetően sürgős ez a munkálat?

Élettelen lebegő anyagokat, algákat és üledékeket tartalmazó szűrőpapír a Balatoni Limnológiai Intézet vízkémia laborjában. Az intézet munkatársai kéthetente vesznek vízmintát a Balaton különbözőterületeirõl és azokat elemzik. MTI Fotó: Nagy Lajos

 

A kutatócsoportnak az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz is eljuttatott álláspontja szerint felülvizsgálatra szorul az üzemi vízszint pár éve történt megemelése, az éghajlat-változással jelentkező vízmennyiségi probléma mellett a vízminőségieket is figyelembe kell venni.
A keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések. Szerinte az eddigieknél gyakoribb vízminőség-ellenőrzésre van szükség. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport további kutatásokat szorgalmaz a témában.

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva