Mi magyarok tudjuk, hogy milyen mesés a Balaton – évszaktól függetlenül. Nem véletlen, hogy évszázadok óta kicsik és nagyon, hírességek és hétköznapi emberek kedvenc állomása. Művészeknek múzsája, gyógyulni vágyók orvossága, természetbarátok társa. Ezek az érzések pedig határokon átívelnek, így érthető, ha a Balaton mellé érkező külhoniakat is elcsábítja a „balatoni csoda”.
A Booth családdal is ez történt. Egy magyar barátjuk invitálására érkeztek a kis balatoni településre, Balatonfőkajárra. A család azóta szívén viseli a környék sorsát, és élvezik a helyiek vendégszeretetét, a borvidék áldásait, a Balaton pihentető közelségét.
Hálájuk jeleként október 31-én átadták a Balatonfőkajár, Kossuth Lajos u. 39. előtti területen azt a kerepárszerelő-állomást, melyet minden pórul járt kerékpározó ingyenesen igénybe vehet. Ezzel is szeretnének bekapcsolódni a Balaton körüli kerékpárút vérkeringésébe.
Az állomást a család nevében Ashley Booth adta át, aki beszédében kitért arra is, hogy nem véletlenül halottak napját választották az avatásra.
– Graham, a bátyám 2011-ben érkezett a faluba. Épp csak felépült betegségéből – rákkal küzdött – és úgy gondoltuk, a magyar klíma segíteni fog abban, hogy megerősödjön. Így is történt. A barátságos vidék, a helybéliek vendégszeretete, a Balaton közelsége, a csodás kerékpártúrák, a finom borok mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesen felépüljön a betegségéből. Sőt építészként belevágott egy ház felújításába is a faluban. Nyaranta örömmel mutatta meg a környéket angol ismerőseinknek és azt tervezte, hogy egyszer egy biciklis-paradicsomot létesít a környéken. Graham imádott kerékpározni, és szerette volna körbetekerni a Balatont barátaival, családtagjaival, de sajnos ezt az álmát már nem tudta megvalósítani. A környék iránti elhivatottsága és mozgás szeretete azonban tovább él ezzel az kerékpárszerelő-állomással, melyet a kedvenc helye a Zöld Macska presszó előtt állítottunk fel, ahol megannyi boldog órát töltött, ahonnan számos kerepártúrára indult, és ahova megérkezett barátaival. Mert mindig egy cél lebegett a szeme előtt: minél több embert megismertetni a „balatoni csodával”.
