Minden évben több tízezer turista fordul meg a Kis-Balaton fővárosában, hogy meglátogassák a részletgazdag, 60 négyzetméteres bibliai életképet.
Idén is sok-sok kilónyi faanyagot, tuját és fenyőágat, bogyókat, terméseket, valamint mohát használnak fel az óriásbetlehemhez.
A vírushelyzet miatt 2020-ban az adventi időszakban nem építették meg a látványosságot. Csak a hívek láthatták karácsonykor. Most viszont az egész falu nagy várakozással vág neki az előkészületeknek.
Fotó: Krausz Andrea
– November 28-án nyit a vörsi betlehem és január 23-ig az előírásoknak megfelelően védettségi igazolvánnyal és maszkban lehet majd látogatni. Kézfertőtlenítőt is kihelyezünk, a belépést és a benti sétát pedig egyirányúsítjuk
– mondta Deák Tamás, Vörs polgármestere.
Ezúttal maszkban csodálhatjuk meg a vörsi betlehemet
Fotó: Krausz Andrea
Forró italok és egyéb látványosságok is várnak
– A Márton-napi búcsút követően elkezdjük a fenyőket, tujákat, leveleket, tuskókat gyűjteni. November 18-án indul a betlehem építése, melyen általában 10 fő dolgozik, de sokan beugranak pár órára segíteni – emelte ki a polgármester.
A természetes anyagok felhasználása az egyik legfontosabb szempont
Fotó: Krausz Andrea
Deák Tamás szerint már most óriási az érdeklődés. A csoportszervezők sorra foglalják le az időpontokat. A belépésre várakozókat a Szent Márton Templom mellett adventi udvar várja forró italokkal és meleg ételekkel, de látogatható a Tűzoltó Múzeum és a Tájház, valamint a modern, kültéri betlehem is.
Ősi pásztorjáték hagyományát is őrzik
1948 óta hagyomány, hogy a műemléki védelem alatt álló, 1720-ban épült Szent Márton Templomban felállítják Európa legnagyobb templomon belüli betlehemét. Volt olyan év, hogy közel 30 ezer látogatót fogadott a kis Somogy megyei falu, idén nagyjából 10 ezer turistára számítanak.
A helyiek híven őrzik a hagyományokat
Fotó: Krausz Andrea
A négy adventi vasárnapon szentmisét tartanak, amely után a helyiek betlehemi pásztorjátékot mutatnak be.
Itt bábtáncoltatásnak is hívják, melynek hagyománya a régmúltra tekint vissza. Az idősek szerint már több, mint száz éve járták így a falut a pásztorok.
Nyitókép: Krausz Andrea
