Kovács Emőke | 2021.09.25. 08:00
Utazz a Balatonra! – A Balaton felfutása a trianoni békediktátum után 2.
A trianoni békediktátumot követően Magyarország elveszítette népszerű fürdő- és üdülőhelyeinek nagy részét. Ezáltal a Balaton és vidékének értéke minden szempontból felértékelődött. Cikksorozatunkban bemutatjuk, hogyan változott meg a Balaton világa 1920 után, valamint milyen részletei és eredményei lettek a nagyfokú fejlesztéseknek, melyeknek 1945 után vége szakadt.

Kutatóintézet, íróhét, művésztelep, múzeum

Trianon után a Balatonnál a kulturális, művészeti és tudományos élet nagy felfutását tapasztalhatjuk. A gazdasági stabilizáció mellett a két háború között bontakozott ki a klebelsbergi kultúrpolitika, milliós összegeket fordítottak kulturális-tudományos-kutatási célokra. Így született meg a döntés, közvetlenül Klebelsberg Kunotól, hogy Tihanyban egy Országos Magyar Biológiai Kutatóintézetet létesítsenek.

A Tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kötelékében jött létre. 1925-től már működött egy biológiai állomás a révfülöpi kikötőben, majd 1926 augusztusában megtörtént a Kutatóintézet alapkőletétele. 1927. szeptember 5-én sor került a megnyitóra: létrejött Magyarország első rendszeres természettudományi központja, amelyben laboratóriumi épület, a tudósok szállódája, korszerű berendezések, felszerelések kaptak helyet.

A Kotsis István tervei alapján készült impozáns épületben működő tudományos intézetben neves tudósok dolgoztak: dr. Entz Géza, Sebestyén Olga a balatoni hidrobiológia úttörői lettek, de a később Nobel-díjjal elismert Szent-Györgyi Albert szintén rendszeres tagja, látogatója volt az intézetnek.

A neves intézmény immáron lassan 100 esztendeje végzi a balatoni limnológia alapkutatásait, fontos szerepet betöltve a nemzetközi tudományos életben is. S hogy miért éppen Tihanyra esett a választás – amellett, hogy Klebelsberg egyik kedvelt helyszíne volt – arra az 1928-1929. évi intézeti jelentés ad választ:

„Az intézet létesítésénél nemcsak a jó megközelíthetőséget tartották szem előtt, hanem azt a nagyfontosságú körülményt is, mely különösen balatoni hydrobiológiai szempontból nagy fontosságú, hogy a tihanyi félsziget a két nagy balatoni medence találkozásánál fekszik. E hely különösen alkalmas sekély és mély vizek összehasonlító tanulmányozására. Azonkívül a tihanyi félsziget a Balaton környékének legérintetlenebb területe, mely belső tavával, hegyeivel, vulkánikus képződményeivel egyébként is sok érdekességet nyújt. Tihany egyúttal a Balatonnak egyik legszebb helye is, ahol a munkához szükséges nyugalom is megtalálható.”

A tihanyi Limnológiai Intézet a hazai tudományos kutatás egyik alappillére és fontos centruma.

dr. Méhes Gyula a Limnológiai Intézet igazgatójaként az 1930-as években családjával Tihanyban élt, ismerd meg a történetüket! Katt ide!

Balatoni kultúra – először írott formában…

A kutatóintézet felállítása és a tudományos élet ösztönzése mellett a művészek és a Balaton viszonyát is előtérbe helyezte a hivatalos kultúrpolitika. 1932 májusában alakult meg az IGE, azaz az Írók Gazdasági Egyesülete, amelynek „első parlamentje”, Pakots József országgyűlési képviselő elnöklésével Balatoni Íróhét formájában szervezett több tavi településen találkozót. Az 1932. szeptember 4. és 11. között zajló eseményt Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter köszöntette a Balatoni Íróhét Ünneprendje című kiadványban:

„A Balatoni Íróhét. amelyet az Írók Gazdasági Egyesülete rendez, szerencsés találkozó helye lesz a magyar írói lelkek sok vágyának, sóhajának és panaszának. Magyar íróparlament a Balaton mellett. Tanúságtétel a magyar író rendíthetetlen élniakarásáról!”

A Balatoni Íróhét fő témája az írók anyagi és szellemi érdekvédelme volt. A megnyitót – irodalmi bemutatót – szeptember 4-én Veszprémben tartották. Szabó Lőrinc Siófokon vezetett estet és vendégül látták a Felvidék és Délvidék magyar alkotóit is. A záróesemények Keszthelyen és Hévízen zajlottak, összekapcsolva a helikoni eredményhirdetéssel.

József Attila az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) kongresszusának résztvevőivel Keszthelyen. A bal oldalon áll Fenyő László, mellette guggol Ligeti Ernő, előtte Szántó György, mellette Tamási Áronné Holitzer Erzsébet, majd Szántó Györgyné, kettejük között Berda József, tőle jobbra Fodor József, Berdától a második Pakots József, ismét a második Supka Géza, előtte Baktay Ervin, ez utóbbi mellett József Attila, a költő mögött jobbra az ülő sorban Tersánszky Józsi Jenő, a kép szélén Tamási Áron, mögötte Nagy Lajos
Forrás: https://www.europeana.eu/

A MÁV filléres, kedvezményes vonatokat indított az eseményre, de az érdeklődők ellátási kedvezményeket is kaptak. A keszthelyi záróestre Habsburg Albrecht főherceg is ellátogatott.

A főhercegi látogatást Királyi herceg című novellájában Tamási Áron is megörökítette. Az első íróhét után a következő három állomása: Lillafüred (1933), Margitsziget (1934), Miskolc (1936) lett.

Művészek, művészetek és Balaton

A fentebbiek mellett a Balaton ihlette művészeti alkotások készítését is felkarolta és támogatta a hivatalos kultúrpolitika. 1938-tól a Balatoni Intéző Bizottság és a Kultuszminisztérium ún. balatoni ösztöndíjat hirdetett meg, elsősorban a festők számára.

Lényege abban állt: „hogy nyaranta 12-15 festőművész részben pénzbeli, részben természetbeni támogatást élvez, amivel művésztelephez s műteremhez nem kötve, szabadon járhatja a Balaton egész vidékét, a Bakonyt, s Göcsej népi szokásokban és hagyományokban gazdag tájait. A művészek ott telepedhetnek meg két-három hónapra, „ahol éppen lelkükhöz szól a táj szava.””

Itt olvashatsz a balatoni festőkről – kattints!

A művészek kiválasztására az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács tett javaslatot. Az adott év nyarán születő alkotásokat a következő év tavaszán a Nemzeti Szalonban mutatták be. Az ösztöndíj lehetőségével a későbbiekben – a szolnoki, a nagybányai mintájára – egy balatoni művésztelepet szerettek volna életre hívni, de sajnos ez végül nem valósult meg.

Csebi Pogány István akvarell festménye – Tihanyi móló

Több újság is született a Balaton miatt

A két háború közti időszakban a Balaton tudományos népszerűsítését, vizsgálatát szolgálva új folyóiratok is születtek. A már működő Balaton című lap mellett 1933-tól elindult a Balatoni Kurír és 1942-ben elindult a Balatoni Szemle is. Az első két lap napi hírekkel, a Balatont érintő érdekességekkel, írásokkal foglalkozott, a Balatoni Szemle tudományos szaklap besorolást kapott.

Ez utóbbi Cholnoky Jenő világhírű földrajztudós főszerkesztésében látott napvilágot, mint a Balatoni Tudományos Bizottság hivatalos folyóirata. A szerkesztőbizottság elnöki pozícióját a BIB elnöke, Pöltzel Jenő miniszteri tanácsos töltötte be, akinek köszöntőjéből idézünk: „Nem a napi események krónikása lesz, hanem a tudósokat, kutatókat és szakértőket akarja hasábjain megszólaltatni. A természet és szellemi tudományok legkülönfélébb ágainak művelőit közös munkára hívja: a Balatonkörnyék és ezzel a honismeret terjesztésének magasztos szolgálatára.”

Megnyílt a Balatoni Múzeum

A balatoni tudományos, kulturális élet egyik fontos helyszíne lett a két háború közti időszakban az 1930-as években megnyíló keszthelyi Balatoni Múzeum is. A múzeum terve már a millennium évében megszületett, amikor létrejött a Balatoni Múzeum-Egyesület (1898-ban), de az épület csak 1928-ra készülhetett el, Györgyi Dénes tervei alapján. A belső terek kialakítása még az 1930-as években is zajlott, a gyűjtemények 1935-re kerültek helyükre.

1935. augusztus 25-én nyitotta meg kapuit. Ekkorra értékes gyűjteményanyag gyűlt össze a múzeumban, legfőképpen természettudományi és régészeti leletekből, Darnay Kálmán sümegi muzeológus gyűjteménye alapján.

A megnyíló tárlat meglehetősen sokrétűnek bizonyult, egy 1935. októberi laphír már a kiállítótermek látnivalóiról számolt be:

„Nem kevésbé érdekes a halászati terem, ahol régi halászok által használt, már csak múzeumban található eszközöket látunk. Érdekes egy körülbelül másfélméter hosszú, korhadt, csónakformájú faalkotmány, a mintegy 100 év előtti „halászbödöny“. Itt látjuk preparálva a különféle balatoni halfajtákat, kezdve a 2-3 cm-es apró halaktól, kígyókon (nem mérgesek), békákon át az 55 kg-os harcsáig, mely utóbbinak azonban csak a papírmaséba öntött mását szemlélhetjük itt. Az eredetijét, amelyet 1897. március 25-én fogtak ki a Balatonból, bizonyára jóízűen elfogyasztották.

Vannak aztán még Keszthelyen és környékén talált őskori kőleletek; római korbeli Krisztus-monogram, (égetett tégla), római edények, római falfestménytöredékek, amelyek a Keszthely közelében lévő Fenék-pusztán kerültek felszínre, az 1898-99-ben megejtett ásatások során.

Külön Festetics-teremben vannak a Festetics-relikviák s itt vannak összegyűjtve egykori diákládájában Keszthely nagy szülöttének, Vaszary Kolosnak a ruhái. Vaszary Kolosnak a ruhái.

A keszthelyi múzeum amúgy is gazdag anyagán kívül rövidesen itt helyezik el a sümegi Darnai-mzúeum gyűjteményét is, amely csak növelni fogja ennek a múzeumnak páratlan értékét és érdekességét.” (Erdélyi Lapok, 1935)

A Balatoni Múzeum mellett kisebb, muzeális jellegű emlékhelyeket is nyitottak a korszakban. Szintén 1935-től várta az érdeklődőket a badacsonyi Kisfaludy Sándor házban egy, a költő életművét bemutató emlékszoba. A vidék népművészetének propagálására 1936. szeptemberében tették le Tihanyban a népművészeti ház alapkövét, amely 1937-től már megnyithatott és kiemelt turistalátványossággá vált, bemutatva a régió népi hagyományait, kulturális tájértékeit.

Olvasd el a trianoni sorozat többi részét is!

Nyitókép: Fortepan/Keszthely, 1933 / Székely Márton

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva