– Hogyan kötődik a Balatonhoz?
– Itt születtem, a szüleim, nagyszüleim és még az ő szüleik is itt éltek, ezen a vidéken. Csopak, mint az északi part egyik ékköve nem csak egyszerűen, mint település fontos nekem, hanem teljes szívvel érzem az otthonomnak is.
– Honnan ered a természet, a túrázás szeretete?
– Gyerekkoromban sokat jártunk Veszprémfajsz körül az erdőbe, nagypapám mindig elvitt minket gombát szedni, vagy vadakat etetni. Ilyenkor sokat mesélt az erdőről, történelemről, élővilágról. Unokatestvéreimmel akkoriban többször kijártunk a fajszi romtemplomhoz is, játszani, maradványokat keresni. Később aztán elmaradtak ezek a dolgok, viszont négy éve, 2016 őszétől immáron aktívan újra elkezdtem járni a természetet. Rádöbbentem akkor, hogy semmit nem ismerek a természeti környezetemből, és ezen változtatva kezdtem el bejárni a vidéket.
– Mióta vezet túrákat a Balaton vidékén?
– Egészen pontosan 2017 őszén kezdtem el szervezni a túrákat Csopak-Balatonfüred és Tihany legszebb részein. Emlékszem jól az első, tihanyi túrára, mely Sajkodban egy október végi naplemente kirándulás volt. Itt ráadásul még az időjárásra hagyatkoztam, olyan értelemben, hogy egy naplemente túrához felhőmentes esti órák ideálisak. Sikerült, a résztvevőknek pedig nagyon tetszett. Hozzáteszem, nekem eleinte meg sem fordult ez a fejemben, hogy túrákat szervezzek: ismerősök, rokonok bíztattak, mert egy-egy út során mindig fedeztem fel olyan helyeket is, amik a jelzett turistaösvényekről nem érhetők el, nem láthatók. A közösségi oldalon megjelenítve ismeretlen emberek is mindig kérdezték, hogy hogy lehet ilyen helyekre eljutni. Végül 2017 októberében elkezdtem, sok természetjáró ember örömére.
– Vannak kedvenc helyszínei, kevésbé ismert útvonalai?
– Természetesen vannak számomra is kedvenc helyek, ahová bármikor, bármelyik év- és napszakban szívesen megyek vissza. Ilyen a Badacsony és a kevésbé ismert Fekete-hegy, Szentbékkálla fölött. A Bakonyban pedig az Ördög-árok túrát említhetem, mely a legnagyobb bakonyi élményt adja. Számomra az út változatossága, a tájkép, a kaland izgalma ezeken a helyeken mindig visszahív időről-időre. Kevésbé ismert helyeket egy-egy út során mutatok meg a résztvevőknek, hiszen a jelzett turistaúton kívül is vannak kilátópontok, látnivalók. Sőt, több esetben látványosabb panorámaponthoz vezetem ki az embereket, mint amit a kilátóról lehet látni. Velem ezeket a „titkos” helyeket is megismerik a résztvevők.
– Milyen rendszerességgel és pontosan hogyan zajlanak a túrák?
– A programokat tavasszal és ősszel, hétvégi napokon szervezem. Idén nyáron pedig már majdnem minden nyári hétvégre jutottak esti, naplementés túrák is. Facebook oldalam, a Balaton-felvidék Túraoldal, ahol elsőnek megjelenítem az eseményt, alapvető információkkal látja el az érdeklődőket. Utalok a terepre, a túra hosszára, látványosságokra. Akinek szimpatikus egy-egy leendő túra, emailben tud jelentkezni. Mivel egyedül kísérem a résztvevőket az út során, nálam létszámkorlát van: azaz egy-egy túrára maximum 20 vagy 30 főt vállalok, ennyi létszámra még tudok figyelni. Gyülekezéskor a megadott helyszínre érkezünk, indulás előtt egy pár perces tájékoztatóban vázolom az útvonalat és a túra menetét, végigkísérem a résztvevőket, mindent megmutatok. A programnak a visszaérkezéskor, az autóba beszálláskor van vége. Ez eddig rendben működött, és ez tetszik a részvevőknek is. A kalandot pedig természetesen a természet élménye, a természeti látványosságok adják.
– Mi a tapasztalata: szeretnek az emberek túrázni, tisztelik a természetet?
– Akik a kirándulásokra érkeznek, szeretik és tisztelik a természetet, de több esetben van rá példa, hogy hozzám érkeznek először, nálam kezdik el a természetjárást. Ez jó érzés, mivel elindulnak egy új, egy tiszta úton. Országos jelenség, hogy évről-évre egyre többen fedezik fel hazánk csodálatos helyeit, olyanok is, akik külföldre már jártak túrázni, de itthon még nem nagyon ismerik a környéket. Akikkel kapcsolatban vagyok, ők természetszerető emberek, de azért hozzá kell tenni, akármerre megyünk túrázni, mindenhol sok szemét, hulladék rondítja el az erdőt. Sajnos még mindig több a szemétszóró, mint a szemétszedő. Több esetben fedeztünk fel illegális lerakatokat, de minden évben egyénileg is szedek 1-1 szakaszon szemetet. Ezen a téren még sokaknak van mit bepótolni…
– Milyen jellegű túrákat szervez és mely régiókba?
– Gyalogtúrákat szervezek, a természet szépségeit bemutatva. Igyekszem a lehető legátfogóbb útvonalon végigkísérni az embereket. Nem teljesítménytúra ez, nem rohanunk. A kaland és az élmény áll a középpontban. A túrák hossza 4 és 16 km között változik, illetve már kialakítottam 19-20 km-es utakat is, ezek azonban tavasszal a járvány első hulláma miatt elmaradtak. Minden túra más nehézségű, ezeket az eseménynél említem is. Vannak könnyű, középnehéz és nehezebb terepre szervezett utak. Van, ahol sokszor megállunk, soklátnivalós kalandtúrák ezek, ilyen például a Badacsony. De akad olyan, amelyik a folyamatos menetelésről szól, ilyen például egy Dörgicse vagy egy Nosztori túra is. Lehetőség van két extrémebb kalandot is megélni szervezésemben, ezek tartalmaznak sziklás mászásokat és teljesen kívül esnek a jelzett utakon. Túráim kutyabarát túrák, majdnem minden esetben érkeznek ebek is velünk. Régiók szempontjából elsősorban a Balaton-felvidéket látogatjuk, de már voltunk a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben egyaránt. Mostanáig 30 különböző útvonalat ismerhettek meg velem az évek során a túratársak.
– Gyerekeknek is vezet túrákat, hogyan viszonyulnak a túrázáshoz?
– Külön gyerekeknek nem vezetek túrát, de minden esetben érkeznek kisebbek is. A szülők elhozzák magukkal őket, megmutatva nekik, hogy nem csak az okostelefon és a virtuális világ létezik. A gyerekeknek inkább a sziklák, barlangok, üregek a nyerők. Felmennek, bemásznak, felfedezik maguknak ezeket a helyeket. A tihanyi Barátlakás, a sajkodi vagy a bakonyi Burok-völgy túra mindig lenyűgözi őket.
– Bizonyára akad emlékezetes túraélménye, felidézné?
– Kezdő túrázóként talán a harmadik vagy negyedik túrámon történhetett. A bakonyi Római fürdőnél valahogy kikeveredtem egy veszélyes sziklaperemre. Visszafelé nem tudtam menni, mert csúszós, sáros volt a sziklás perem, muszáj volt előrefelé haladnom. Alattam 20-30 méteres függőleges sziklafal meredezett, halálfélelmem lett, mivel tudtam, ha onnan lecsúszok, vége mindennek… Végül eljutottam egy pontra, ahol egy sziklából kinőtt fához kötöttem a nálam levő kötelet és így lejutottam a már biztonságos turistaösvényre. Másik, amit nem felejtek el, az pedig egy nyári estén, Hegyesd vár romjaitól mentem vissza a településre, sötétedés idején, s két olyan birtok között haladtam, ahol nem volt még kerítés. Nagytermetű házőrző kutyák igyekeztek ugatva felém, egy kisebb fenyőfán találtam menedéket. Csak tíz perc elteltével tudtam, mertem továbbmenni, amikor már a ház gazdája is kijött az ugatásra és visszahívta a kutyákat. Szép dolog a túrázás, de azért mindig óvatosnak kell maradni, ez a tanulság!
– Mik a jövőbeni tervei a túrázás terén?
– Mindenképpen az, hogy újabb és újabb emberek ismerjék meg a Balaton (tágabb értelemben Magyarország) csodálatos vidékét, a természetet. Egy rendszeres túrázó már máshogy viszonyul az élethez is, úgy veszem észre sikeresebbek, boldogabbak az emberek, akik heti szinten megmártóznak a természet élményében. A közösségi oldalamon, a Balaton-felvidék Túraoldalon pedig igyekszem a friss híreket közölni, képekkel bemutatni a bejárt vidékeket, illetve egy-egy új helyet is közzétenni. Ezzel szeretnék kedvet csinálni: menjenek el, keressék fel azokat is a turisták. Több tízezer fotót készítettem az évek alatt, de nem hagyom abba, mert szép hazánk újra és újra mutat nekünk újat, felfedezésre érdemeset.
Azt szoktam mondani a túratársaknak, akik először vannak velem egy adott helyen: Legközelebb hozzátok vissza a rokonaitokat, barátaitokat és akkor már ti mutassátok meg nekik ezeket a csodahelyeket! Mondjátok el nekik a Rózsakő legendáját, mutassátok meg nekik Tihany legszebb részeit, ereszkedjetek le velük a Szent György-hegy ősi bazaltoszlopai között…
Sok új ismeretség, barátság, szerelem alakult ki az évek alatt a túrák során, öröm látni, hogy az akkori első túrázók mára már profi természetjárókká váltak. Kívánok mindenkinek sok új felfedezést, kalandot, élményt itt a Balaton-felvidéken és Magyarország csodás helyein!
