2019.03.29. 06:00
Világörökség része lesz a Balaton-felvidéki Kultúrtáj?
„Célunk, hogy 2023-ban együtt ünnepelhessük Veszprém EKF és a Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi címét”. Sándor Péter környezetvédelmi szakértő, a Balaton Világörökségéért Alapítvány képviseletében lassan két évtizede töretlenül küzd azért, hogy a Balaton-felvidék a világörökség részéve válhasson. A felterjesztés részleteiről, a világörökségi cím fontosságáról, a háttérmunkáról Kovács Emőke beszélgetett vele.

– Ön Balatonfüreden él a családjával, de nem tősgyökeres balatoni ember. Mikor kezdődött az örök szerelem e vidékkel?
– Nagyon érdekes dolog ez. Jómagam Székesfehérváron születtem, anyai nagyanyám viszont sümegi és gyakran látogattuk gyerekkoromban. A Veszprém-Tapolca úton utaztunk, és mindig ámulva néztem a tanúhegyeket. Amikor a veszprémi egyetemen megismerkedtem a feleségemmel, az lett a megállapodásunk, hogy a Balaton-felvidéken fogunk élni, feleségem egyébként szintén nem balatoni, hanem Vas megyei (vasvári). Az volt a nagy álmom: a Badacsony tetején fogok pipázni, de persze ez csak egy szimbólum.

Nem pipázom, ám a Balaton-szeretetem határtalan. Aztán Budapesten éltünk, nagy környezetvédelmi projektekben, nemzetközi cégeknél dolgoztunk, de a Balatontól nem tudtunk elszakadni. Végül egy fehérvári barátomat sikerült rábeszélnem, hogy költözzenek Balatonfüredre, és majd mi is érkezünk. Eltelt több év, végül abban a társasházban, ahol a barátomék laktak, lett egy eladó lakás. Leköltöztünk, de eleinte nagyon nehéz volt, mert a munkahelyemet Budapesten megtartottam, viszont a vidék szépsége kárpótolt bennünket. Ez a szoros munkamenet mára már enyhült, de a munka még mindig a fővároshoz köt. Célom az, hogy az idő előrehaladtával a Balaton-felvidéken dolgozhassak, ha sikerülne a Balaton-felvidéki Kultúrtájat felterjeszteni a világörökségi címre, akkor szívesen részt vennék a felállítandó világörökségi menedzsment szervezet létrehozásában, illetve irányításában.

 

– Jelenleg országszerte több gyönyörű világörökségi helyszínünk van (Budapesten, Pécsen, Pannonhalmán, Hortobágyon). Honnan ered az ötlet a Balaton-felvidék világörökségi felterjesztésére?
– Ausztráliában éltem közel egy évet, ott készítettem elő a diplomamunkámat. Láttam turistaként az észak-ausztráliai Kakadu Nemzeti Parkot, ami a világörökség része. S nekem annyira megtetszett, ahogy az ausztrálok az odalátogató turistákat fogadják, a hozzáállás, a figyelem, a természet szeretete. Ha egy természetes helyszínt ilyen jól, környezettudatosan meg lehet őrizni, akkor mi Magyarországon miért ne csináljuk ezt? – tettem fel a kérdést, egyelőre magamnak. Elhatároztam, hogy ebből fogom írni a szakdolgozatom: egy szabadon választott magyarországi helyszín világörökségi felterjesztési dokumentációját fogom elkészíteni.

A Balaton-szeretetem adott volt, így esett a választásom a Balaton-felvidékre. Először felvettem a kapcsolatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, ahol jelezték, hogy a badacsonytomaji polgármester már régóta szívügyének tekinti ezt a felterjesztést. Ő volt Kálóczi Kálmán, innen indul a mi közös történetünk, azóta is együtt dolgozunk ezen, közösen hoztuk létre A Balaton Világörökségéért Alapítványt, a munkánkat 2017-ben Balaton Díjjal ismerték el. A diplomamunkámat 2001-ben védtem meg, amelynek bírálója a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság vezető szakértője volt, akitől azt a visszajelzést kaptam, hogy ez az anyag szinte beadható minőségben készült el, érdemes lenne élesben is próbálkozni vele. Nagy dicséret volt és nagyon inspirált a munka folytatására. Elhatároztam, hogy – támogatókat gyűjtve – továbblépek és minden erőmmel azon leszek, hogy a felterjesztést sikerre vigyem. Ez a munka azóta is tart.

– Nagyon jól hangzik a felterjesztés, de sejthető, hogy ez egy összetett és bonyolult folyamat. Melyek a lépései, állomásai, hogyan zajlik ez a procedúra?
– Először egy úgynevezett tentatív – várományosi – listára kerül fel a jelölt terület. Ezt a listát valamennyi Világörökség Egyezményt aláíró részes államnak fel kell állítania, nyilvántartva az általa esélyesnek minősített helyszíneket. Ezt a tentatív listát az UNESCO még nem ellenőrzi. Ha az állam döntést hoz, hogy melyik tentatív helyszínt kívánja hivatalosan jelölni a címre, akkor össze kell állítani egy nagyon részletes, az UNESCO szigorú feltétel- és kritériumrendszere szerint kidolgozott felterjesztési dokumentációt és egy menedzsment szervezetet is.

Ha megvan a dokumentáció és a szervezet, akkor a párizsi Világörökség Központnak elmegy a felterjesztés, és ezután megérkeznek a szakértők. Kultúrtáj esetén többféle szakértői vizsgálat van: természetvédelmi és örökségvédelmi szakértők készítik el – a látogatásukat követően – a szakvéleményt, amelyben kiemelten vizsgálják az ún. kiemelkedő egyetemes értékének meglétét, valamint a helyszín hitelességét és autentikusságát. Ezen vélemények alapján a Világörökség Bizottság hozza meg a döntését a cím odaítéléséről vagy a pályázat elutasításáról.

 

Ezen a várományosi listán már 1993 óta szerepelt egy balatoni helyszín, a Tihanyi-félsziget és természeti környezete. 2003-ban a világörökségi várományos helyszín kiegészült a Tapolcai-medence tanúhegyeinek területével és a Hévízi tóval (a felterjesztést Ács János, Tapolca polgármesterének felkérésére készítettem el). A Balaton Törvény 2008-as módosítása során csatlakozott a Káli-medence, valamint Balatonfüred reformkori városrésze, míg végül a tentatív lista 2015. évi felülvizsgálata során a keszthelyi Festetics kastéllyal és parkkal kibővülve létrejött a Balaton-felvidéki Kultúrtáj helyszín. Ennek kellene feljutnia a világörökségi listára, azért folytat most aktív lobbitevékenységet az alapítványunk, hogy ez a helyszín lehessen a következő magyar jelölés.

Jelenleg a római limes magyarországi szakasza a hivatalos magyar jelölt, ezt 2018-ban nyújtották be, most is zajlik ennek vizsgálata. Ha pozitív az ítészek véleménye, akkor a Világörökség Bizottság nyári ülésén új magyar helyszínnel gazdagodhat a világörökségi lista, valamint ezután a Balaton-felvidék jelöltsége előtt is megnyílhatna az út. Most Visy Zsolt miniszteri biztos személyében van kompetens gazdája a világörökségi ügyeknek, ez nagyon nagy előrelépés, mert az elmúlt időszakban nem nagyon volt kormányzati felelőse ennek a kérdéskörnek. Alapítványunk a Balaton Fejlesztési Tanáccsal közösen meghívta Visy professzort, hogy tekintsük át a balatoni helyszín sikeres pályázatához, illetve a jelöltté váláshoz szükséges feladatokat, reményeink szerint erre az egyeztetésre a tavasz folyamán sor kerülhet.

–Minden címnek és rangnak közvetlen és közvetett hatásai lehetnek egy adottság térségre. Mit nyerhet a Balaton-felvidék ennek a címnek a megszerzésével?
– Legelőször is: az adott régió felkerül a turizmus világtérképére, a top desztinációk közé, lehetőség nyílik a minőségi turizmus fejlesztésére. Ezen a vidéken már napjainkban is erőteljes törekvés, hogy a tömegturizmus irányából a minőségi turizmus felé induljanak el. A cím elnyerésével inkább a magas költési hajlandóságú csoportok érkeznének, akik viszonylag kevesebb, de minőségi időt töltenek a régióban. Nagyon fontos ez a turisztikai változás is, de a legfontosabb: az itt élők identitástudatának erősödése, amely gazdasági fellendüléshez vezet hosszútávon. Hiszen az elvándorlás helyett a helyiek az otthonmaradást, helybeni munkavállalást választhatnák.

Természetesen a gazdasági, pénzügyi hatások sem elhanyagolhatók. Már most – mint várományosi helyszín – megnyíltak az uniós pályázati pénzforrások. Jelenleg egy 3 milliárdos elnyert világörökségi pályázat keretében zajlanak turisztikai fejlesztések Balatonfüreden, Tihanyban, Hévízen, Szigligeten és Badacsonyban. Mindezen pozitív hatások mellett szintén lényeges, hogy ezek a fenntarthatóság mentén valósulnak meg. Olyan gazdasági fejlődést eredményezhet ez a cím, amely nem veszélyezteti ennek a páratlan kultúrtájnak a természeti és kulturális értékeit.

– Szigorú maga a felterjesztési rendszer, de nyilván kötelezettségekkel is járhat egy ilyen rangos cím elnyerése. Milyen elvárásoknak kell megfelelni egy nyertes pályázat esetén?
– A felterjesztési dokumentáció az első feltétel: ehhez csatolni kell már a részletes világörökségi kezelési tervet. Ebben műemlékvédelmi, természetvédelmi, gazdasági célok mind szerepelnek. Néprajzostól a történészen át a geológusig mindenkinek szerepe és feladata van, ez a dokumentáció egy szakértői csoport munkájának eredménye. Ez egy keretrendszer, ami a cím elnyerését követően jogszabállyá válik, utána e mentén lehet véghezvinni a fejlesztéseket. Vagyis olyan fejlesztéseket lehetne előnyben részesíti, amelyek összhangban vannak a terület világörökségi értékeinek hosszú távú megóvásával. Nagyon fontos hangsúlyoznom: ezek a területek most is a Nemzeti Park részei vagy műemlékek, vagyis természetvédelmi, illetve kulturális örökségvédelemi oltalom alatt állnak, a világörökségi cím pedig többletoltalmat nem keletkeztet.

 

– 2019-et írunk, alapítványuk már több mint egy évtizede küzd a cím megszerzéséért. Melyek a továbblépés lehetősége?
– Visy miniszteri biztos úrtól ígéretet kaptunk arra, hogy végiglátogatja a várományosi helyszíneket és mindezt a Balatonnal kezd. Nagyon számítunk a látogatására, hiszen ő látja majd, hogy kormányzaton belül hogyan döntenek erről, milyen munkafázisokat kell végigvinnünk. A mi javaslatunk az lenne, hogy a világörökségi kezelési tervet készítsük elő térségi együttműködésben, ami jól demonstrálhatná a térségi támogatás meglétét, valamit a kidolgozott világörökségi koncepció, megalapozott területi lehatárolás és konszenzusos szabályozási keretrendszer felmutatása helyzetbe hozná a balatoni helyszínt a többi pályázóval szemben.

Szerencsések vagyunk, hogy a helyi és régiós szervezetek támogatnak bennünket, a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal nagyon jó, támogatói viszonyban vagyunk, de a helyi egyesületek, önkormányzatok (mind a 33 település) és a Balaton-felvidéki Nemzeti park szintén a támogatóink közt van. Ehhez jön a lobbitevékenységünk, illetve a finanszírozás és a szándék összehangolásában rejlik a jövőbeni sikerünk. Nagyon bízunk a pozitív eredményben, az idő nekünk dolgozunk. Most, hogy Veszprém elnyerte az EKF (Európa Kulturális Fővárosa) címet, amelyet 2023-ban tölt be, és a pályázatuk deklarált célja volt a Balaton régió bevonása, úgy látjuk, hogy a két programnak több találkozási pontja is akad, ezért érdemes volna összehangolni a terveket. Javasoljuk, hogy 2023 legyen közös cél, amikor együtt ünnepelhetjük Veszprémet, mint Európa Kulturális Fővárosát, és a Balaton-felvidéki Kultúrtájat, mint hazánk új világörökségi helyszínét. A munka összehangolása érdekében egyeztetést kezdeményeztünk Mészáros Zoltán úrral is, az EKF projektet koordináló Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatójával.

– Gyönyörű a Balaton-felvidék, de a tónak és környékének számos szép és értékes pontja, területe akad. A Balaton többi része vagy egésze nem lehet a világörökségi cím várományosa?
– Nagyon sokszor felmerült az az igény, hogy a Balaton régiós szinten kerüljön felterjesztésre. De azt a stratégiát tartjuk sikeresnek – és ez a korábbi tapasztalatok alapján konszenzusos is –, hogy elindulunk egy olyan térséggel, amellyel nyerni lehet és hasonlóan a budapesti helyszínhez (ld. Dunai panoráma) lehetőség lesz területi kiterjesztésre, bővítésre. Tehát a terv az, hogy a legesélyesebb kombinációval pályázzunk, ami jó eséllyel a jelenlegi lehatárolás további szűkítését teszi szükségessé. A Balaton egészének jelölésére nem látunk reális esélyt, inkább a meglévő helyszín későbbi bővítésével érdemes kalkulálni.

 

– Nagyon hosszú ideje foglalkozik ezzel a nemes üggyel, a kezdeti sikertelenségek ellenére is tovább s tovább folytatja. Mi a mozgatórugó, honnan ez a kitartás?
– Benne van a gyerekkori álom, hogy beleszerettem ebbe a vidékbe. Alapvetően hosszútávfutó típus vagyok, úgy ismernek, hogy amit elkezdtem, azt a nehézségek ellenére is végigviszem és befejezem. Hiszek benne, hogy meg lehet csinálni és alapvetően nem magunknak csináljuk, hanem az utódainknak. Hogy amibe beleszerettem 10 évesen, azt az én 10 éves unokáim is láthassák. Ez a célom, ezért érdemes, mégha olykor kilátástalannak is tűnik ez a vállalás. Hiszek benne, hogy nincs messze az az időpont, amikor közös kincsünk a Balaton-felvidéki Kultúrtáj a világörökség része lesz!

Szöveg: Kovács Emőke
Fotók: shutterstock

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva